Egy kis Nerve tapasztalás:
Szóval van ez a jószágom (AL 8.9 2014-ből), ami elég sokáig méltatlanul kihasználatlanul hevert. Így mostanáig alig 1400km került bele.
Idén kicsit többet foglalkoztam ezzel a montizás témával, ami persze még mindig nem volt sok, de legalább a korábbinál több.
Alapvetően tetszett a gép, sokkal jobban, mint a hardtailek - karbont is beleértve. A megfájdulásra hajlamos derekammal és azzal, hogy 90+kg-os kategóriában ill. versenyzői ambíciók híján nem a percek és a dekagrammok számítanak, ez jó döntésnek tűnt.
Most kipróbáltam a hétvégi szilvásváradi maratonon. Eddig a gépet csak a lakóhelyem környékén (Vác-Gödöllő között ill. felfelé a Cserhát irányában) és a Pilisben használtam terepen.
A Bükköt nem ismerem és montis rendezvényen sem voltam még eddig. A rövid távot (39km) próbáltam ki.
Most még inkább úgy érzem, hogy ezt a gépet nekem és ilyen terepre találták ki. Emelkedőkön szépen másztam vele, különösen a meredekebb lazább-köves talajon tapadt megnyugtatóan a hátulja egy Rocket Ronnal. Nem pattogott el a köveken, nem mászkált. Úgy néz ki mostanra megvannak azok a nyomások is a súlyomhoz, amiben van még legalább 20% tartalék a tudásomhoz passzoló lefelékben, biztonságosan veszi és mozogja ki az akadályokat és felfelé sem érzem a felesleges mozgását. Érdekes lett volna kívülről látni, hogy mennyire hajlamos pogózni, mert rajta ülve egyáltalán nem éreztem ezt. Ami persze még nem sokat jelent.
A rázósabb lefeléken - amik sokkal egyszerűbbek voltak, mint amikkel a Pilisben szembesültem - pedig szinte mindenen bizonytalankodás és gyakran fékezés nélkül mentem át, eszembe sem jutott olyan részeket kerülgetni, amit a körülöttem mozgó hardtailes kollégák inkább kihagytak. Így előzni, sem lefelé, sem felfelé nem okozott gondot. Persze nem a top mezőnyben mentem, ez egyértelmű, de szerintem éppen az ilyen kezdő, gyakorlatlan embereknek segít egy XC-trail fully.
Mondjuk számomra meglepően egyszerű volt a terep és sok aszfaltos útszakasz volt, ami helyett más körülmények között jobban örültem volna terepnek. Mivel azonban edzetlenségemet sikerült meggondolatlansággal párosítanom és az első terepes emelkedőt 95%-os pulzussal, közel a tetejéig kitekertem, ezzel sikerült is a lábaimat a maradék 30km-re kivonni a forgalomból. Innentől folyamatos küzdelem ment a görccsel, amit majdnem elveszítettem a 30-ik km-re, de akkor jött egy defekt... 
Azt gondolom jövőre újra kipróbálom itt magamat, de több alapozással és edzéssel, hogy ne legyen a "gépház" ennyivel gyengébb a többi résznél.
Ill. tudatosabban keresek más rendezvényeket is, mert azért a jó pályáknak nagyon jó a hangulata így társaságban.
A technika pedig láthatóan még jópár évig nem kerül cserére, egyelőre legalábbis nem látom esélyesnek azt a tudás- és erőnlétbeli ugrást, ami ezt indokolná.
És köszönöm mégegyszer a flat-pedal tippet, hibátlanul üzemelt a "gagyi kínai", tartotta a lábamat és szépen mozgott, miközben stabil nagy felületet adott és magabiztosságot. Azt hiszem az SPD-m még egy ideig pihenni fog, hiába XT pedál, előnye nincsen számomra.
Szepy_lc8 módosította - 2017. május 30. - 13:03
Belépés
Felhasználó létrehozása
Ugrás az oldal tetejére
