Nos muszáj hozzászólnom a vázakhoz...
A vázaknak szerintem a következõk a fontos paramétereik:
a) festés: design és tartósság
súly
c) merevség
d) geometria
e) tartósság
f) rezgéscsillapítás - kényelem
a) A Designban az olaszok biztos jók - bár ez egyéni ízlés kérdése.
A végletektõl eltekintve amatõr szinten szerintem szinte mindegy. Egy nagyon drága karbon váz és egy szimpla alu váz között se nagyon van fél kilónál nagyobb különbség. Amúgy azonos árkategórián belül a nehezebbek többnyire merevebbek, vagyis nehezebb kerékpáros lehet, hogy jobban jár egy nehezebb, de erõsebb vázzal. (A német Tour magazin tesztjeibõl vontam le ez utóbbi következtetést. Õk nem elmélkednek a merevségrõl (mint a magyar magazinok), hanem megmérik.)
c) Õszintén szólva nem tudom, mennyit számít, mennyi energia vész el egy kevésbé merev váz hajlítgatásával tekerés közben. Gyanítom, nem sok. Ezt abból gondolom, hogy a TdF mezõny bicajainak tesztjei (szintén Tour magazin) éppenséggel nem mutattak túl magas értékeket. Jó pár TdF-et megjárt bicajt simán megver merevségben jó pár szimpla olcsó bringa. (Persze sokkal nehezebbek is.)
d) Szerintem itt - az extrém hülyeségeket leszámítva - nincs olyan, hogy jó, vagy rossz. Az a kérdés, hogy Neked milyen. Nyilván nyerõ a testre szabott bringa. Az biztos, hogy legközelebb csak úgy fogok bicajt menni, hogy elmegyek Németországabn egy bazo nagy boltba, ahol több bringát is kipróbálhatok (értsd: mehetek vele egy pár kört), és azt veszem meg, amelyik tuti passzol. (Most Internetrõl vásároltam, és küzdök a stucnik cserélgetésével, a kormány és fékkarok állítgatásával, ...)
e) Ez lutri. Csak gyanítom, hogy a szuper könnyû vázak nem a legtartósabbak. De valószínû, hogy - az extrém, 4-5 kilós bringákat leszámítva - kibírják amit kell.
f) No emiatt ragadtam billentyûzetet. Szerintem a vázak kényelmességérõl szóló értékelések, elmélkedéseknek semmi köze a valósághoz.
Elõször is a mérnöki intuícióm súgja, hogy egy, a mai kerékpárok geometriáját követõ felépítésû váz (dupla héromszög) a függõleges síkban (ebben a síkban jönnek a rezgések, ütések) nagyon-nagyon merev, nagyságrendekkel merevebb, mint az akár mégoly keményre is felfújt gumi. Egyébként ezen (egyszerû) gondolatmenetemet más források is megerõsítik (pl. a Cervelo Web lapján is feszegetik ezt a kérdést). Vagyis nonszensz, hogy a váz anyaga (illetve bármiféle beépített varázslatok pl. Specizlized) bármit is számítson e szempontból.
Másodszor: szép dolog az elmélet, de ha rengeteg-rengeteg gyakorlati tapasztalat szól ellene? - Nos a már említett Tour magazin gondolt egy nagyot, fogott egy csomó vázat (20 éves acéltól mai karbonig), a vázakat begöngyölte valami fehér, átlátszatlan fóliába, kis ólomszúlyokkal kiegyenlítette a súlykülönbségeket, és azonos alkatrész készlettekkel épített belõlük bicajokat. Vagyis a bicajok között az egyetlen különbség a váz, de arról ránézésre semmi sem lehetett megállapítani, mert nem látszott. Nos elmentek azt hiszem Mallorcára egy csomó kerékpárossal kb. egy hétre, és az emberkék váltott lovakkal kerekezgettek, majd minden túra után ki kellett tölteniük egy adatlapot, milyennek érezték a gépeket. Ezután otthon szépen számítógéppel kielemezték a válaszokat. Mit gondoltok mi jött ki? Nos csak annyit mindok, jót nevettem
***
Annyit el tudok képzelni, hogy a nyeregcsõ - mivel nem hosszirányban megy benne az erõ, hanem hajlításra van igénybe véve - valóban elnyelhet némi rezgést, és minél hoszabb, annál többet. Ha ez igaz, akkor a kisebb váz, hoszabb nyeregcsõ valóban nyerõ lehet. Ez azt is jelenti, hogy az ejtett felsõcsövû vázak - mert a felsõcsõ lejtését a jobban kihúzott nyeregcsõ kompenzálja - is elõnyösebbek. Mindazonáltal továbbra is azt tippelem, hogy fél bar nyomáskülönbség a gumikban meghaladja az ilyesmibõl (esetlegesen) fakadó különbséget.
Azt is el tudom képzelni (helyesebben: nem tudom kizárni), hogy az (elsõ) villának lehet ilyen szerepe. A bandázsnak, és az esetleg az alá tett zselének, valamint a kesztyûnek pedig szerintem szinte biztosan van szerep a kérdésben.