34375 hozzászólás a témában

[-Henger-]

Tegyél fel az outira is SPD-t. Praktikusabb, mint pingvinként tipegni.

[Janes]

Sziasztok ! Úgy néz ki rövidesen belépek az outisok táborába:)
Mivel még eddig nem volt és nem használtam ilyen gépet, érdekelne, hogy ki milyen pedált használ (mert azt ugye venni kell hozzá )
Gondolom az outi SPD más rendszerû mint a montis, tehét a meglévõ Shimano cipõm a stoplival nem tudom majd használni, vagy igen?

[efi99]

Kiváncsi vagyok, hogy eladható áron, szériatermékek esetében még meddig tudnak fejleszteni farigcsálni a mérnökök.
Bõdületes különbség, most vetem össze a Sram adataival, a gyári adatok 280!!g ot hoznak a Red fékváltókarra, de még a Force is csak 308g!!!
Döbbenetes adatok.

Ez nem farigcsálás eredménye, az sram egész más konstrukció, a váltómechanizmus a markolatban van, a Sh-é a kar "fejében", plusz a fékkar is léptet, ami nagyobb ezért nagyobb hely (és több anyag) kell neki a forgáspont körül, ezért utóbbi mindig is nehezebb marad.

[kiskubai]

Én arra jutottam, hogy a könnyebb kerék jobb. A nehezebbnek nagyobb a lendülete, ezért nem lassul annyira, no de nem is gyorsul annyira. Ha elindulunk egy nehezbb kerékkel(és csak ez a különbség), akkor vagy több idõbe telik, míg elérjük az utazósebességet, vagy több energiát kell befektetni. Ha megállunk a tekeréssel akkor persze kevésbé lassul, de ugyanott vagyunk mint a könnyûkerékkel, mert azt nyerjük vissza, amit már indulásnál elvesztettünk. Forgásbantartásnál meg nem számít a tömeg. Legalábbis mindenhol csak a légellenállás, gördülési ellenállás, és a csapágyak ellenállását említik, mint legyõzendõ erõket. Ezért jó a jó légellenállású kerék. Cserébe nehezebb ugyan, de nem azért jobb, mert nehezebb, hanem mert jobb a légellenállása. Nem véletlen hogy a profik idõfutamon 100g körüli gumikkal mennek és mindent könnyítenek amit csak lehet egy idõfutambringán is, persze úgy, hogy a légellenállás elsõdleges. Jettison is jól leírta.

azért is jobb -szerintem- mert nagyobb a tömege.

Sac1: pont fizikából álltam bukásra... de már ráfeküdtem a dologra:D

Szerk.: pl egy dura ace magasprofilú karbon kerékszett az mennyit bír kb km-ben? úgyértem hányezret?

[szike81]

Kezd unalmas lenni, kb középiskolai fizikai tananyagról beszélgettek. Pár fizika könyvet tudok ajánlani, ha gondoljátok, amiben le van írva a megoldás. A jó megoldás elhangzott már itt is, csak tessék hozzátenni hogy nem ideális a rendszer...

[Mathias]

na jóóóó!ez már nekem kezd bonyolultá válni....:wtf: :wtf: :wtf:
valaki foglalja már össze ami az elõzõ 2 oldalon le van írva.
plíz:)

Én arra jutottam, hogy a könnyebb kerék jobb. A nehezebbnek nagyobb a lendülete, ezért nem lassul annyira, no de nem is gyorsul annyira. Ha elindulunk egy nehezbb kerékkel(és csak ez a különbség), akkor vagy több idõbe telik, míg elérjük az utazósebességet, vagy több energiát kell befektetni. Ha megállunk a tekeréssel akkor persze kevésbé lassul, de ugyanott vagyunk mint a könnyûkerékkel, mert azt nyerjük vissza, amit már indulásnál elvesztettünk. Forgásbantartásnál meg nem számít a tömeg. Legalábbis mindenhol csak a légellenállás, gördülési ellenállás, és a csapágyak ellenállását említik, mint legyõzendõ erõket. Ezért jó a jó légellenállású kerék. Cserébe nehezebb ugyan, de nem azért jobb, mert nehezebb, hanem mert jobb a légellenállása. Nem véletlen hogy a profik idõfutamon 100g körüli gumikkal mennek és mindent könnyítenek amit csak lehet egy idõfutambringán is, persze úgy, hogy a légellenállás elsõdleges. Jettison is jól leírta.

[Jettison]

ugye ha ideális rendszerként vesszük akkor beforgatjuk a kereket és az forog tovább uyganolyan sebességgel, amíg egy másik erõ nem kényszeríti változásra
mivel nem idális környezetben tekerünk ezért jelen vannak ezek az erõk, amit mindenki betéve tud: légellenállás, gördülési surlódás stb.
azért lehet azt érezni, hogy könnyebb forgásban tartani a nehezebb kereket, mert ugyebár nehezebben lassul le a lendkerék hatás miatt
a könnyebb kereket pont emiatt könnyebb gyorsítani
idõfutamon nem nagyon van aki csak végéig akar gurulni, tekerés közben a légellenállás sokkal többet számít a tempót illetõen mint a súly
mondhatnám úgy is, hogy nem használjuk ki idõfutamon a lendkerék hatást
meg kell lennie az ideális egyensúlynak súly és "nem súly" között, mert ha tényleg csak a súly kéne akkor mindenki telinyomná ólommal a karbon teli felsõ részét és menne 55ös átlagokat, azért ez elég érdekes lenne
az hogy forgásban tartjuk a kereket vagyis uolyan sebességgel megyünk végig erõt kell befeketetni az ellenállások miatt, ezt az ellenállást a kerék súlya pedig nem befolyásolja vagyis
a súly csak gyorsítás és lassítás szempontjából kap szerepet

[duzmath]

http://www.dura-ace.com

[swn]

Szeretném neked összefoglalni Sipi bácsi szavaival: M-I-N-D-E-G-Y-I-K-E-T _ H-A-J-T-A-N-I _ K-E-L-L.
Nyomás edzeni!

[carbon-dani]

na jóóóó!ez már nekem kezd bonyolultá válni....:wtf: :wtf: :wtf:
valaki foglalja már össze ami az elõzõ 2 oldalon le van írva.
plíz:)

[kipage]

Persze minél nehezebb annál több energiát tárol, ez evidens. Minél többet gondolkozom ezen a kérdésen annál jobban azt érzem, hogy ugyanannyi energiából(!) ugyanolyan gyors lehet lenni egy idõfutamon(egy nehezebb és egy könnyebb kerékkel). De alszom rá egyet.

Hogy megbonyolítsam a témát, nehezebb kerekek felnijei magasabb profilúak, vegyétek bele az elmélkedésbe a kevesebb küllõszámot is, a rövidebb küllõk kevéssé kavarják a szelet stb-stb.

[Mathias]

lendkerékként mûködik, és elraktározza az energiát. Egyszer felgyorsítod, utána megy. hiába mondod ezt, mondod azt, ha kipróbálod, igaz. erre a célra azért nemjók az olcsó-nehéz kerékszettek, mert ott az agyban is van súly, és alacsonyprofilú. idõfutam kerékszettnél meg a felniben van a súly (minél kiljebb (hogykell írni?) a kerék középpontjától, annál inkább számít. sprintelésnél, mászánásnál fordítva, ott minél könnyebb a jobb, mert gyorsan be leeht pörgetni.

Persze minél nehezebb annál több energiát tárol, ez evidens. Minél többet gondolkozom ezen a kérdésen annál jobban azt érzem, hogy ugyanannyi energiából(!) ugyanolyan gyors lehet lenni egy idõfutamon(egy nehezebb és egy könnyebb kerékkel). De alszom rá egyet.

[Mathias]

Az lehet. Csak aki 28-ig lassult le 5 mp alatt, az máris nyert 5mp alatt 4 cm-t, meg végig a visszagyorsítás alatt is gyorsabban megy.

Gondlkoztam ezen picit és arra jutottam azt is figyelembe kell venni, hogy a 30as tempóhoz egyszer már több energiát kellett befektetni a nehéz keréknél.

[sac1]

és így igaz monjuk kiskubai benne van a témában kb most kell tanulnotok 8)

[kiskubai]

Ez nagyon szép és jó, csak ez nem magyaráz meg semmit. Nagyobb a forgási energiája(a nehezebb keréknek). Még jó hogy, mert több energiát is kell befektetni, hogy felgyorsuljon. Emiatt ha nem tekerünk tovább is gurul. Csak ebbõl semmilyen módon nem következik szerintem, hogy forgásban tartani könnyebb, mint egy könnyebb kereket.

lendkerékként mûködik, és elraktározza az energiát. Egyszer felgyorsítod, utána megy. hiába mondod ezt, mondod azt, ha kipróbálod, igaz. erre a célra azért nemjók az olcsó-nehéz kerékszettek, mert ott az agyban is van súly, és alacsonyprofilú. idõfutam kerékszettnél meg a felniben van a súly (minél kiljebb (hogykell írni?) a kerék középpontjától, annál inkább számít. sprintelésnél, mászánásnál fordítva, ott minél könnyebb a jobb, mert gyorsan be leeht pörgetni.

[Mathias]

na akkor OFF :
Newtoni klasszikus mechanika -> forgási energia ->
Ef= 1/2 (Theta)*(kis omega)·2
ez az az energia amit forgás közben a kerekednek átadsz és õ eltárol ... ahol a Theta (bocs nem találtam a szimbólumot ) a Tehetetlenségi nyomaték ami forgásnál tömeggel aszem egyenesen arányos vagy analóg most meg nem mondom 6 éve tanultam ... de az biztos hogy kg*m·2 a mértékegysége 8)
na vita lezárva 8) ON

Ez nagyon szép és jó, csak ez nem magyaráz meg semmit. Nagyobb a forgási energiája(a nehezebb keréknek). Még jó hogy, mert több energiát is kell befektetni, hogy felgyorsuljon. Emiatt ha nem tekerünk tovább is gurul. Csak ebbõl semmilyen módon nem következik szerintem, hogy forgásban tartani könnyebb, mint egy könnyebb kereket.

[sac1]

na akkor OFF :
Newtoni klasszikus mechanika -> forgási energia ->
Ef= 1/2 (Theta)*(kis omega)·2
ez az az energia amit forgás közben a kerekednek átadsz és õ eltárol ... ahol a Theta (bocs nem találtam a szimbólumot ) a Tehetetlenségi nyomaték ami forgásnál tömeggel aszem egyenesen arányos vagy analóg most meg nem mondom 6 éve tanultam ... de az biztos hogy kg*m·2 a mértékegysége 8)
na vita lezárva 8) ON
aki gramm mániás egy 6kg os kerékpárt próbáljon ki lejtõn lefele... életembe nem féltem még annyira...

[kiskubai]

Kiváncsi vagyok, hogy eladható áron, szériatermékek esetében még meddig tudnak fejleszteni farigcsálni a mérnökök.

ezen gondolkodtam énis valamelyik nap. ugye olyan mint a szalmakupac a szekéren. 1-2szalmaszálat rádobsz attól nem dõl össze. de ezt nemcsinálhatod a végtelenségig, mert elõbbutóbb összedõl. nah így van a grammoknál is. 1-2gramm innen-onnan de nem lehet a végtelenségig csinálni...kéne már valami új anyag, a Carbon már uncsi :D

[kipage]

ha összesen 44g-ot lefaragnak még, akkor megvan a 2kg alatti szett...

Kiváncsi vagyok, hogy eladható áron, szériatermékek esetében még meddig tudnak fejleszteni farigcsálni a mérnökök.
Bõdületes különbség, most vetem össze a Sram adataival, a gyári adatok 280!!g ot hoznak a Red fékváltókarra, de még a Force is csak 308g!!!
Döbbenetes adatok. Viszont a hajtómûvek terén még van mit behozniuk..

[Jettison]

háháhá szeptembertõl nekem is ilyenekkel fogják tömni a búrám

Ez igaz. Viszont minél kevesebb ideig hagyjuk lelassulni a kereket annál kisebb lesz ez a veszteség, míg eljutunk oda, hogy ugyanakkora sebességen tartjuk a két kereket ugyanannyi energiával. Legalábbis szerintem. Nem találtam olyan képletet még(de keresek) ahol a kerék forgásánál tömeg is szerepel. Most már kiderítem ha addig élek is.

Eddig ezt találtam: http://www.gjt.bme.h...uvek/KJ_1.3.pdf