34367 replies to this topic

[kipage]

arra nemtud senki semmit mondani hogy az ilyen carbon kerékszettek mennyit bírnak? pl dura ace 7850 c50?

Egy karbon kerékszett fajlagos költségei piszok magasak:
-speciális fékpofa kell hozzá, amit általában csak külföldrõl vagy hosszas várakozás árán itthon is be lehet szerezni. Egy ilyen fékpofa drágább is mint a hagyományos alu felnihez való.
-ha karbon a küllõ (pl Mavic R Sys) neadjisten történik vele valami, egyrészt nehéz a plusz küllõ beszerzése, másrészt ez is piszok drága
-ha felütsz egy karbonfelnit nem tudom mi történik vele, egyáltalán lehet-e javítani valahogy, vagy egybõl kukázni kell.
-mindennapos használatra ezért egy karbonfelnis kerék elég drága mulatság lenne.

Nekem Spinergy-m volt ami karbonfelnis kerék, bár ott is a felni karbon-alu keverék volt, egy alumínium házra volt ráragasztva a karbon "feltét" így a súlya baráti, és nem jönnek elõ a fullkarbon miatt a fentiekben fejtegetett problémáim. Sok km-t nem tettem bele,így hosszú távú tapasztalatom nincs de nagyon bírta a kátyúzást. Sajálom hogy megváltam tõle. Mondjuk az is egy másik kategória, mert ugye nem a hagyományos fûzött kerék volt.

[kiskubai]

arra nemtud senki semmit mondani hogy az ilyen carbon kerékszettek mennyit bírnak? pl dura ace 7850 c50?

[pcycle]

Hát már ezt régen feltalálták, gondolattal mûködõ teljes hajtásrendszer/váz- és kerékszett. Ezt a forradalmi innováció teljes titokban hajtották végre és gyakorolja ismeretlen de elég nagyszámú egyén: otthon fotelben elnyúlva kerékpározik fejben. Van is ennek szakirodalma a Kerékpáros topikban az elméleti kerékpározás...
A súlycsökkentésnek jóval mélyebben van a határa, mint ezeknél az ismert szettgyártóknál láthatjuk. Vannak egyéni fejlesztõk (~amatõrök), akik pld. sorban csinálnak 4 kg alatti gépeket, most 3,3 kg-nál tartunk. Itt egy hajtómû 300 gr. alá kerül, egy kerékszett meg 698 gr., váz 600 gr. hátsó váltó 120 gr. körül, stb. És ezek mûködnek is, használják! Bár igazi igénybevétel és sorozatgyártás azért feltehetõleg nem képzelhetõ el.

[Delma01]

remélem ezzel nem sértek fórum szabályt:

Dura-Ace
http://www.dura-ace.com/start.htm

[gyzsolt]

[...] kiváncsi lennék, hova fejlesztené tovább a Sram a szuperkönnyû fékváltókarjait.

gondolattal mûködõ váltóhoz és fékhez nem kell kar se!
akkor már csak a gondolattal mûködõ fogaskereket kéne megcsinálni, hogy a hajtókar és a pedál súlya is lejöjjön... (csak nem tom mit szólha hozzá az UCI, bár ha elég erõsen kéne gondolni, hogy tekeredjen, talán...)

[kipage]

Ha élõben látnám biztos összecsinálnám magam a Dura Ace tõl is. Az a helyzet, hogy a Sramból is még csak a Rivalt láttam teljes egészében élõben, attól is majdnem elájultam. Jó az oldalukon az a 180fokos fordítósdi, bár megcsiálhatták volna teljes 3Dben ahogy a cipõket is.

Efi a farigcsálás alatt nem azt értem, hogy a Shimano vagy a Sram ez vagy az a modellje ilyen vagy olyan nehéz a másikhoz képest, csak a nagy lelkesedésben összemosódtak a gondolataim. Hanem azt, hogy adott egy bizonyos technika, amit nem lehet a végletekig faragni, minden fejlesztésnek van egy határa. Pl kiváncsi lennék, hova fejlesztené tovább a Sram a szuperkönnyû fékváltókarjait.

[kiskubai]

Hát erre egyre kissebb esélyt látok. Egyetlen egy képletet nem találtam ahol a tömeg számított volna és nem is logikus számomra.

FELADOM!

[Mathias]

azért is jobb -szerintem- mert nagyobb a tömege.

Hát erre egyre kissebb esélyt látok. Egyetlen egy képletet nem találtam ahol a tömeg számított volna és nem is logikus számomra.

[Jettison]

Tegyél fel az outira is SPD-t. Praktikusabb, mint pingvinként tipegni.

inmájopíniön: jobb a look vagy az spd sl, sokkal kényelmesebb, használtam sima spd-t is oú-n de nagyon utáltam, alig vártam már hogy lecseréljem lookra
am. teljesítmény ár szempontjából a look delátk a favoritok szerintem
jah és a kioldásban egyetértek az elõttem szólóval
spd oldott már ki sprintben, nem olyan vicces 55nél összeszedni magad és a bringád

[Jettison]

szerintem mintha oda írtam volna, am meg ha unalmas akkor nem kell olvasni

Kezd unalmas lenni, kb középiskolai fizikai tananyagról beszélgettek. Pár fizika könyvet tudok ajánlani, ha gondoljátok, amiben le van írva a megoldás. A jó megoldás elhangzott már itt is, csak tessék hozzátenni hogy nem ideális a rendszer...

[_Mickey_]

Sziasztok ! Úgy néz ki rövidesen belépek az outisok táborába:)
Mivel még eddig nem volt és nem használtam ilyen gépet, érdekelne, hogy ki milyen pedált használ (mert azt ugye venni kell hozzá )
Gondolom az outi SPD más rendszerû mint a montis, tehét a meglévõ Shimano cipõm a stoplival nem tudom majd használni, vagy igen?

Szerintem a look megbízhatóbb az spd-nél, nálam a look sose oldott ki véletlenül.

[_Mickey_]

http://www.cyclingne...dura-ace_790008

[-Henger-]

Tegyél fel az outira is SPD-t. Praktikusabb, mint pingvinként tipegni.

[Janes]

Sziasztok ! Úgy néz ki rövidesen belépek az outisok táborába:)
Mivel még eddig nem volt és nem használtam ilyen gépet, érdekelne, hogy ki milyen pedált használ (mert azt ugye venni kell hozzá )
Gondolom az outi SPD más rendszerû mint a montis, tehét a meglévõ Shimano cipõm a stoplival nem tudom majd használni, vagy igen?

[efi99]

Kiváncsi vagyok, hogy eladható áron, szériatermékek esetében még meddig tudnak fejleszteni farigcsálni a mérnökök.
Bõdületes különbség, most vetem össze a Sram adataival, a gyári adatok 280!!g ot hoznak a Red fékváltókarra, de még a Force is csak 308g!!!
Döbbenetes adatok.

Ez nem farigcsálás eredménye, az sram egész más konstrukció, a váltómechanizmus a markolatban van, a Sh-é a kar "fejében", plusz a fékkar is léptet, ami nagyobb ezért nagyobb hely (és több anyag) kell neki a forgáspont körül, ezért utóbbi mindig is nehezebb marad.

[kiskubai]

Én arra jutottam, hogy a könnyebb kerék jobb. A nehezebbnek nagyobb a lendülete, ezért nem lassul annyira, no de nem is gyorsul annyira. Ha elindulunk egy nehezbb kerékkel(és csak ez a különbség), akkor vagy több idõbe telik, míg elérjük az utazósebességet, vagy több energiát kell befektetni. Ha megállunk a tekeréssel akkor persze kevésbé lassul, de ugyanott vagyunk mint a könnyûkerékkel, mert azt nyerjük vissza, amit már indulásnál elvesztettünk. Forgásbantartásnál meg nem számít a tömeg. Legalábbis mindenhol csak a légellenállás, gördülési ellenállás, és a csapágyak ellenállását említik, mint legyõzendõ erõket. Ezért jó a jó légellenállású kerék. Cserébe nehezebb ugyan, de nem azért jobb, mert nehezebb, hanem mert jobb a légellenállása. Nem véletlen hogy a profik idõfutamon 100g körüli gumikkal mennek és mindent könnyítenek amit csak lehet egy idõfutambringán is, persze úgy, hogy a légellenállás elsõdleges. Jettison is jól leírta.

azért is jobb -szerintem- mert nagyobb a tömege.

Sac1: pont fizikából álltam bukásra... de már ráfeküdtem a dologra:D

Szerk.: pl egy dura ace magasprofilú karbon kerékszett az mennyit bír kb km-ben? úgyértem hányezret?

[szike81]

Kezd unalmas lenni, kb középiskolai fizikai tananyagról beszélgettek. Pár fizika könyvet tudok ajánlani, ha gondoljátok, amiben le van írva a megoldás. A jó megoldás elhangzott már itt is, csak tessék hozzátenni hogy nem ideális a rendszer...

[Mathias]

na jóóóó!ez már nekem kezd bonyolultá válni....:wtf: :wtf: :wtf:
valaki foglalja már össze ami az elõzõ 2 oldalon le van írva.
plíz:)

Én arra jutottam, hogy a könnyebb kerék jobb. A nehezebbnek nagyobb a lendülete, ezért nem lassul annyira, no de nem is gyorsul annyira. Ha elindulunk egy nehezbb kerékkel(és csak ez a különbség), akkor vagy több idõbe telik, míg elérjük az utazósebességet, vagy több energiát kell befektetni. Ha megállunk a tekeréssel akkor persze kevésbé lassul, de ugyanott vagyunk mint a könnyûkerékkel, mert azt nyerjük vissza, amit már indulásnál elvesztettünk. Forgásbantartásnál meg nem számít a tömeg. Legalábbis mindenhol csak a légellenállás, gördülési ellenállás, és a csapágyak ellenállását említik, mint legyõzendõ erõket. Ezért jó a jó légellenállású kerék. Cserébe nehezebb ugyan, de nem azért jobb, mert nehezebb, hanem mert jobb a légellenállása. Nem véletlen hogy a profik idõfutamon 100g körüli gumikkal mennek és mindent könnyítenek amit csak lehet egy idõfutambringán is, persze úgy, hogy a légellenállás elsõdleges. Jettison is jól leírta.

[Jettison]

ugye ha ideális rendszerként vesszük akkor beforgatjuk a kereket és az forog tovább uyganolyan sebességgel, amíg egy másik erõ nem kényszeríti változásra
mivel nem idális környezetben tekerünk ezért jelen vannak ezek az erõk, amit mindenki betéve tud: légellenállás, gördülési surlódás stb.
azért lehet azt érezni, hogy könnyebb forgásban tartani a nehezebb kereket, mert ugyebár nehezebben lassul le a lendkerék hatás miatt
a könnyebb kereket pont emiatt könnyebb gyorsítani
idõfutamon nem nagyon van aki csak végéig akar gurulni, tekerés közben a légellenállás sokkal többet számít a tempót illetõen mint a súly
mondhatnám úgy is, hogy nem használjuk ki idõfutamon a lendkerék hatást
meg kell lennie az ideális egyensúlynak súly és "nem súly" között, mert ha tényleg csak a súly kéne akkor mindenki telinyomná ólommal a karbon teli felsõ részét és menne 55ös átlagokat, azért ez elég érdekes lenne
az hogy forgásban tartjuk a kereket vagyis uolyan sebességgel megyünk végig erõt kell befeketetni az ellenállások miatt, ezt az ellenállást a kerék súlya pedig nem befolyásolja vagyis
a súly csak gyorsítás és lassítás szempontjából kap szerepet

[duzmath]

http://www.dura-ace.com