Terepen az alacsonyabb nyomás a könnyítő megoldás, mert az csökkenti a gördülési ellenállást. Ergo otthon keményre fújod a gumit az aszfaltra, amikor odaérsz a terephez leereszted, hazafelé meg visszapumpálod az aszfalthoz neked megfelelő nyomásra. Ha sietsz ezt lehet CO2-vel is elintézni. Az adott körülmények között még pedelec/E-bike-ban is gondolkodhatnál.
A segéd meghajtás szerintem elveszi a bringázás lényegét, azt az élményt, hogy saját erőből küzdöm fel magam. Az az egészben a legcsodálatosabb.
Elvileg biztosan segítene, de illúzió romboló. Inkább lassan de felküzdöm magam saját erőből ahova lehet.
A gumi keménységről..
Azt értem, hogy a terepen, keményre fújt gumival minden felületi egyenlőtlenségre fel kell "emelni",
fel kell hajtani a bringát, ami minden egyes kőnél többlet energiát igényel ehhez, vagyis lassít ha ezt nem pótolom.
A puhább gumi deformálódása viszont kiegyenlíti a kisebb talaj egyenlőtlenségeket azzal, hogy benyomódik fölötte,
cserébe a kicsivel ugyan, de folyamatosan nagyobb súrlódásért.
Puhább gumival folyamatosan jobb a kapcsolat az egyenlőtlen felületű talaj és a kerék között.
Ez így teljesen logikus. Viszont mivel nagyobb részben megyek nem feltétlenül tükör aszfalton, vegyes felületen és közben rövidebb terep szakaszokat se hagyom ki, azokért meg lehet, hogy fölösleges macera lenne, mindig külön engedni és fújni a keréken, de végül is ez is tényleg egy lehetőség. Úgy szeretek bele menni a világba, hogy nem válogatom minőség szerint az utakat. Megyek amerre a kedvem tartja, ami éppen előttem van. Aztán lehet, hogy csak rövidebb szakaszokon van terep.
Egyébként nem valószínű, hogy a tüdőddel van csak gond, a tüdő ritkán ennyire szűk keresztmetszet,
a légzés eléggé fel tud gyorsulni, más oxigénszállítási probléma is lehet.
Amióta már elmúltam ötven..néhány éves, járok kontroll vizsgálatokra és
a "szűk keresztmetszet" pontos helye is így derült ki, egy légúti allergia okán.
A Korányiban készült a tüdő CT és ott előttem forgatta a doktornő a képernyőn, szóval láttuk, hogy a középső részen hiányzott a tagolt tüdő szövetből, alveolusokból álló rész, sötét, röntgen árnyékot nem adó üreg látszott helyette azon a részen.
Járok kardiológián is kontrollra és ultrahang doppler képalkotó módszerrel vizsgálnak áramlást és kontúrokat. Korábban látszott egy billentyű vastagodásom néhány évig, ami mostanra eltűnt. Igaz, nyomtam is elég rendesen (magamhoz mérve) az elmúlt néhány évben a bringát. A pulzusom is elég magas közben (160-170, néha több is). Igyekszem nem nagyon kímélni magam. Úgy látszik, ez az intenzív áramklás jót tesz a szívnek is. Igaz, 2005 és 2008 között alig mentem egyéb munkahelyi dolgok miatt, azután nézék először és akkor vastagabb volt a normálisnál.
Most egy éve látszott a normális vastagság megint az ultrahang képen. Most normálisan vékony a szívbillentyű.
Mentem hordozható szívmonitorral, tappancsokkal a mellkason és vérnyomásmérővel a karomon egyszer. Akkor a Szépvölgyin mentem, aztán a Nyereg utcán, sok megállással, aztán az edőn át, a meredeken feltoltam, hadd mutassa meg az EKG, mit csinál ilyenkor, terheléskor a szív. Ezután a doktornő mondta is, hogy nyomjam csak nyugodtan a bringát, ahogy csak tudom, az jót tesz.
Egyébként kipróbáltuk mérőbringán, mekkora teljesítményig bírom, 150 Watt a vége, amikor már elfogy a levegőm.
Tudom, ez nem sok ahhoz képest, hogy a versenyzők 250-300 Watt körül is vígan tekernek. Dehát tőlem ennyi telik.
Belépés
Felhasználó létrehozása
Ugrás az oldal tetejére
