Persze, meg kell találni az egyensúlyt az adott viszonyokhoz, tekerési stílushoz. Nekem pl rövid volt a 40-es stucni ami gyárilag volt a Strive-on, idegesnek éreztem a kormányzást és lecseréltem 50-esre, meg a 780-as kormányból faragtam 2 centit mert a másik két montimon 740-es van és így kevésbé zavaró amikor átülök.
Mar parszor irtam, hogy a nervenel engem baromira zavart a “turamod”. Amellett, hogy nem volt hatekony felfele, folyamatosan azt ereztem, hogy a magas sulypont miatt “billeg” a bringa, mondom ezt ugy, hogy elotte cx bringaval mentem terepen. Ott aztan tenyleg elol van a sulypont (droppos kormany, also fogas), de ugyanakkor olyan alacsonyan, ami montin sose. Ott megtanultam, hogy el kell engedni - ami az en beszari termeszetemmel elegge ellenkezik - es akkor sok helyen lemegy, mert ha befekezel, eses lesz belole.
Az elejen horror volt terepen lejton. Hagyjan, hogy szetraz, ha fekezel, akkor meg fel is kemenyedik, de ugy ereztem, hogy mindjart pofara esek. Ott nagyon kijott, hogy vegtagjaid a legjobb csillapitas, csak lazan, engedni neki, es a koves helyek is kisimulnak (relativ persze). A nerven nekem ezutan nagyon sterilnek es tavolinak tunt a terep, persze eloszor ugy ereztem magam rajta, mint a lejtozok ordoge
miutan a rozsaszin kod elszallt, maradt a tul lomha es tul magas.
Az exceed pont kitoltotte ezt az urt, alacsonyabb sulypont, ereztem a terepet, de ha cx szeruen lazan tartottam magam, a gyokeres koves reszek sem problema, megmarad a kontrol. Az elso tekeres utan ereztem, hogy otthon vagyok. A bringahoz szandekosan nem nyultam jo ideig, hogy kiismerjem, es utana jobban erzem a kisebb valtozasokat is, most finomhangolom.