Lehet hogy hülyén hangzik de ma volt egy Euréka pillanatom Rájöttem hogy érdemes megnézni hogy mennyire középen van a féknyereghez képest a tárcsa, tehát nem csak a fékpofákhoz. Most egy ideig volt egy olyanom hogy hiába lőttem be tökéletesen a tárcsa és fékpofák közti távolságot és teljesen csöndes ha forgatom a kereket miközben emelem a kormányt vagy fejjel lefelé van a bringa; menetben (nem fékezéskor), cincog a tárcsa. Ha alig meghúzom a fékkart akkor viszont elhallgat.
Kiderült hogy a tárcsa nagyon közel volt a féknyereg egyik oldalához, és csak terhelésnél épp hogy hozzáért. Tehát elsődlegesen a dugattyúkat kellett középre állítani (csavarhúzóval ide of feszegetni hogy ugyanannyi távolság legyen a nyereg két oldala és a pofák között), aztán fel a kerékkel, kilazított nyereggel meghúzni a fékkart és behúzott fékkarnál rögzíteni a nyerget. Eddig is néha feszegettem a dugattyúkat, de csak rögzített nyeregnél, ami addig használ ha nincsenek véletlen az egyik oldalra eltolódva.
Most már csak a tökéletesen lapos tárcsára vadászok, azt a tippet kaptam hogy folytonosan húzzam hosszú lejtőn, ettől felhevül és "helyre húzódik", vagyis elvileg jobban kiegyenesedik mint fogóval. Erről mik a vélemények? Arról nem hallottam semmit hogy akkor hogy ne égessem meg cserébe a (gyantás) fékpofákat Nem tudok csak erre a célra fémest használni mert a tárcsa maga csak gyantáshoz van, a fémestöl az sérülne meg.