Nem tudtam mit csinálni, pont félúton, a völgyben maradtam ott száraz, nyikorgó, csiaszatoló lánccal. Amikor az utolsó esélyt adtam annak a kenõanyagnak, vittem a Rohloffot, ahogy nyikorgott a lánc, ráraktam 1 kilót. 5km lassú mászásnál végig nyikorgott, aztán megint megolajoztam és akkor hallgatott el. Ez az egyik ok ami miatt nem használok Rohloff-ot, mert ha kimosom teljesen, nem folyik bele, túl sûrû.
Zsírt biztos nem olvasztanék, de ha pl. az olajozós flakon be van áztatva forróvízbe, mennyivel lesz hígabb?
Valamennyire biztos, de abba azért gondolj bele, hogy a kenõanyagokat eleve úgy "tervezik", hogy széles hõmérsékleti tartományban közel állandó tulajdonságokkal rendelkezzenek (csúnya lenne, ha felmelegedve kicsöpögne a kenésre szoruló alkatrészek közül).
A Rohloff-os problémádat én sem igazán értem. Én szemenként szoktam olajozni és pont ennél csodálkoztam el, hogy a nagy viszkozitása ellenére milyen gyorsan bekúszott a görgõk alá.