Tegnap emelkedtem 1600 m-t, részben kényszerbõl. A Col du Coq hágót akartam bejárni a Chartreuse francia hegység keleti oldalán,
http://velo.etu.inpg.../Coq/index.html,
http://www.salite.ch...70&empriseH=661,
http://www.grenoblec...treuse-Cols.htm,
vittem magammal egy atlétát is (nem trikó, személy), hegyi biciklivel igyekezett. Szépen feljutottunk, ahogy elõttünk sokan, mint a fenti útleírások is sejtetik. Az eleje nehéz, 10%-os, és a vége is, a közepe sem sokkal könnyebb.
A kolléga váltója 1000 m körûltõl a kis elsõ lánckereket (24) nem akarta bevenni, ezért 34/30-al jött és ez szokatlan volt neki (azaz fáradt a lába), gyakorlatlan az ilyesmiben, merészség volt nekiindulni (viszont országos- sõt világbajnok is egy más sportágban, 12 alatt futja a 100 m-t, nem féltettem). Az én régi ékszer olasz országútimon elõre 30-as kiskerékre cseréltem az addigi 36-ost (így 52-42-30), hátul 14-22 van, minden Campagnolo, azaz mûködik. Mivel 30/22=1.36 még mindig nagyobb áttétel, mint 34/30=1.13, megkockáztattam a továbbhaladást. Hogy van ez? Szokás-e hegyibiciklivel hágót mászni? Viszonylag ritkán látok ilyet; fõleg országútival hajtok, de hát hegyre csak jó a hegyibicikli (MTB, VTT), nem? Vagy a ,,hegyi'' az csak ,,ösvényre alkalmast'' takar?
Addig, St Pancrase-ig az út oldala rendkívül meredek néha, le is lehetne esni (néha százméteres vagy több mélység jobbra), jobb egy kicsit az út közepe fele menni. Aki arrajár, akár autóval is, gyönyörû kirándulóvidék,
St. Hilaire de Touvet és környéke az ejtõ- és siklóernyõsök paradicsoma, egy kilométeres mélység mellett lehet borzongva sétálgatni (vigyázat, le is lehet esni ott is, _nincs_ hülyebiztos kerítés!). Világbajnokságokat rendeznek ott rendszeresen. A lenti lapályon fekvõ Crolles-ból Európa legmeredekebb siklójával is fölmehetünk, az épp a mélység fölé vezetõ dobogóhoz visz (gyerekek kezét ott fogni!).
A fenti szakasz kanyargós, amikor fölértünk -
Kukurikú, 1435 m! - nagy hibát vétettem: folytatást javasoltam Grenoble fele, egy másik hágón át. Rajta. Sajnos nem néztem meg a térképet alaposan elõre, a másik hágó ugyanis az 1326m-en levõ Col de Porte. A mérõm (Sigma 2006) vagy 3 km-en ki-kihagyott, talán az utat kisérõ távvezeték miatt?
http://www.salite.ch...70&empriseH=661S addig nem volt csupán egyszeresen deriválható út, rossz úton, szédítõ sebességgel 800 m-re ereszkedtünk, s onnan kellett ismét fölkapaszkodni, ez már kissé sok volt, fõleg a kezdõnek. St Pierre de Chartreuse környékén voltunk, ott vannak a
kartauzi szerzetesek (la Grande Chartreuse), (ld Eötvös József regénye) akik szófukarok (mi sem voltunk beszédesek). Múzeumuk és a monostor külsõ része viszont látogatható, javaslom! Mellesleg innen származik a Chartreuse likõr is, a zöld az igazi, a sárga sem rossz.
Nagy nehezen, kínos lassúsággal értünk föl a Col de Porte-ra, ott csokitorta és üdítõ adott erõt. A folytatás csupa öröm, amennyiben 50-70 km/h sebességgel ereszkedik az ember végestelen végig Grenoble-ig (200m-re) - persze erõsen kell összpontosítani, s a bicikliknek nagyon rendben kell lenniök.
http://www.salite.ch...70&empriseH=661Gyakran gyorsabbak a biciklisták mint az autók, s ez az út forgalmas, szintén hajmeresztõen meredek a széle néhol.
Lejõve megmenekült bajnokaink jólesõen fogyasztották el a megérdemelt vacsorát. Utána még vagy másfelet.
4 óra 4 perc, 15,31 km/h átlagsebesség, 6 és 70 közt ingadozva, 1591 m emelkedés, 65 km út.