A hagyományos, egyszerû két forgáspontos fékekkel kapcsolatban felmerült, hogy nem értem hogyan mûködnek
Nekem nincs ilyen berendezésem, csak képrõl, robbantott ábráról láttam ezeket, szóval így kezeljétek a tudásomat.
Ha jól feltételezem, akkor a két forgáspont (a féktest két oldala) teljesen független egymástól. Ekkor a mechanikai tudásom szerint (az elsõ keréknél) a bal oldali fékpofa jóval nagyobb erõáttétellel rendelkezik, mint a jobb oldali, a forgáspontok helyzete, erõkarok miatt. Így fékezéskor feszítené a felnit jobbra. Ezt pedig nem hiszem, hogy így találták ki a mérnökök. Ebbõl következik, hogy valamit rosszul tudok. Kérem világosítsatok fel, hogyan mûködnek ezek a fékek.
Jól sejted, hogy rosszul tudod

, mert egy két fp-s fék (kiv. DA 9000, az bonyolultabb) három kényszerkapcsolatban lévõ elembõl áll, azaz nem függetlenek, hanem kiegyenlítik az erõket. Ezt ugyan kb. akárhogy be lehetne állítani (azaz az erõkarokkal játszani), de a két fp-s fék nagyobb erõt ad (mert így tervezték), mint az egy fp-s, azaz nagyobb az áttétele. Emiatt
viszont a kerékaboncs-fékpofa távolságnak
kisebbnek kell lennie, azaz ezek (2 fp-s fékek) kevésbé tûrik a nyolcast.
Elõnyük viszont még, hogy központosítottak (egy kis csavarral, az ábrán a 12.), míg az 1 fp-s féknél ez függ a rugókarok erõsségétõl (ált. jó, de kevésbé egyszerû és biztos a beállítás).
2 fp fék:
http://branfordbike..../campybrake.jpg