Eddig is bringáztam xc majd dh.De van egy 19 hónapos kislányom és ugy gondoltam vmi veszélytelenebb területet próbálok ki.Ami szinte szerte is foszlott dolog mivel az oúti bringázás is nagyon veszélyes a sok kedves autós kollega miatt.Szeretem õket:)Volt már olyan kedves Kamazos kollega aki olyan nagy ívben kikerült ,h majdnem megismertem a kerekeit közelebbrõl.De ilyen asszem mindenkinél elõfordul.
Sosem paráztam még annyira terepen, mint néhány alkalommal országúton. Terepen magadra vagy utalva, és ha buksz, akkor a saját hibádból történik (na jó, egy kolléga keze is benne lehet a dologban). Lehet nagyot bukni, de ritka, és a nagy buktáknak is max 1-2 csonttörés a vége. Országúton ezzel szemben kb 3%-ot számít, hogy te mit csinálsz, 27% a szerencse, 70% a közlekedõtársak viselkedése. Eddig három alkalommal csuktam össze bringát, egyszer sem terepen.
Szóval jól érzed, az országút nem veszélytelen sport, fõleg itthon és tõlünk keletre. Persze ha már elég rutinos vagy, fel sem veszed, ha három centire megy el melletted valaki kilecvennel, csak ott motoszkál az ember fejében, hogy mi lesz, ha egyszer nem lesz meg az a három centi.
A Sorával meg nincs semmi gond, a fékváltókarját is meg lehet szokni, inkább azok panaszkodnak rá, akik egy jobb szint után próbálkoznak vele, mert valóban kevésbé ergonómikus.
Ritka holló itthon a Campás gép, de ha találsz valamit, érdemes rá vetni egy pillantást. Igaz ezért az árért legfejebb Xenont kapsz, ami tartósabb, versenycentrikusabb szett, mint a Sora, de sajnos bûn ronda...