Egyszer elszállt a hátsó fékem a Smith kastélynál (szerencsére) a meredek lejtõ elõtt.
Azóta csak a dupla hátsó fékben bízok, többek között ezért is vettem egy Spectro-S7 kontrafékes agyváltót jópár éve.
Na meg a megbízhatóbb váltás miatt is jobban bejön nekem az agyváltó.
Itt lent a weblapján megtalálható több sram váltó robbantott rajza.
http://www.karstilo....7gang/index.php (Régebben használtam már hasonlót de az három sebességes volt, akkor szerettem meg.)
-Talán röhej- de akkor agyváltós kemping bringával jártam az országot.
Sokan csodálkoztak, hogy komolyabb biciklivel sokszor tartottam a tempót. Persze nem a 30-at.
Bejártam vele nagy távokat.
Balaton oda-vissza egyfolytában (300km körül),
na meg Bp_rõl-Körösszakáll 306km (Debrecentõl délre 50km),
aztán Bp-Mátra oda-vissza(kb.120km) stb, ami így eszembe jut és végig két keréken agyváltós keping bringával.
Egy alkalommal azt hiszem Nagykáta felé jártam és megálltam egy kis faluban, hogy vizet vegyek a nyomós kútnál és ettem is pár falatot.
Közben a falubeli gyerekek csoprtba verõdve néztek mit csinálok.
Amikor elindultam (a legkönnyebb fokozatban) akkor elkezdtek hahotázni -azt hihették, hogy ezzel a tempóval és gyors pedálfordulattal megyek végig- persze váltottam és váltottam de akkor annál inkább nyomtam és gyorsan 30 fölé gyorsultam. (Rövid távon azért ennyivel is ment mert úgy választottam meg korábban a hátsó fogaskoszorut, hogy inkább kicsit nehezebb legyen de gyorsan menjek vele.)
Amikor vissza néztem akkor csupa csodálkozó tátott száju gyereket láttam.
Szerintem ilyent még nem láttak, hogy kemping bringával így lehet gyorsulni.
Szinte éreztem, hogy húz mint egy motor. Persze a kis kerék miatt is jobban gyorsult.
Ezeket az utakat és a váltásokat láncátdobóssal kínlódás lett volna végig csinálni. Tudom mert amikor megvettem az össztelóst akkor eleinte mentem olyannal láncváltóssal is, az nagyon fura volt mert tekerni kell, hogy átdobja a láncot.
Amikor megálltam egy keményebb áttételben akkor alig tudtam elindulni mert helyben az nem váltott pfúú... rettenetes volt. Nem tudtam megszokni.
Az agyváltóval egészen más, sokkal jobb könnyebb a váltás.
Igaz, elõl a pedálnál meghagytam a láncdobós váltót. Ezért a kontraféknek a holtjátéka csak a legnagyobb lánckeréken használható könnyedén (láncbelazulás miatt).
Egyébként ha nagyon kell akkor bármikor fog a kontrafék csak kis pedálfogason nagyobb holtjátékkal de végszükség esetén van mégegy hátsó fékem. (ez is fontos)
Ezeknek az agyváltóknak van egy hibájuk (ne csak jót mondjak róla).
Minél bonyolultabb a fogaskerék rendszere annál nagyobb erõt emészt fel az, hogy megtörd és állandóan kevergesd az agyban lévõ zsírt. De még ezzel együtt is nekem sokkal jobban tetszett még akkor is amikor ez a "hibája" még fenn állt.
Persze amióta kikevertem egy szilárd állagu nem folyós de nagyon könnyen megtörhetõ kenõanyagot, azóta már nem érzem, hogy külön ellenállása volna az miatt mert agyváltó.
Egy jobb minõségü barnás lítiumos zsírba bele fújtam legalább kétszer annyi TF-2 teflonos kenõ sprayt. Jól összekevertem és napon hagytam amíg el nem illant a spray oldószere. Ezzel töltöttem meg a váltó belsejét szükséges mértékben.
A kenõanyag legkisebb mechanikus hatásra szinte folyékonnyá válik azután úgy marad, vagyis nem folyik tovább.
Nem folyik ki az agyból mert megtartja a szilárdságát de könnyedén, szinte érezhetõ ellenállás nélkül megtörhetõ. Már legalább két éve használom ezzel, azóta egyszer kicseréltem. Majd télen megint teszek bele újat, végülis a csapágyaknál bele jut valamennyi por ami koptathatja és ezért idõnként nem árt tiszta kenõanyaggal feltölteni.