Nna akkor az én véleményem / beszámolóm a versenyről:
Ami a legfontosabb: A jelölés szinte tökéletes. Egyedül fönt Dobogókőn éreztem magam kicsit bizonytalanul, mert viszonylag hosszan nem volt megerősítés, hogy jó úton járok. Szerencsére emlékeztem, hogy tavaly és tavelyelőtt is bizonytalanul éreztem ott magam, de végül mindig meglett az a letérő. A pálya nagyon tetszett. Szinte mindenütt lehet előzni, de azért nem unalmas, van pár technikás rész is. (A Tetves-árok azért még így, kitakarítva sem lopta be magát a szívembe.) Csak Dobogókőn álltam meg, ott a frissítőállomás szuper volt, egy pillanat alatt megtöltötték a kulacsom, és volt banán - engem csak az érdekel. A célban azt híres svédasztalt nem láttam, igaz, nem is kerestem, mert a beérkezés után az ivással voltam elfoglalva. Az eredményeket hamar kiírták - kár, hogy idén már nem volt időmérés a közbenső pontokon, mint tavaly - de ez már nem igazán fontos.
A rajtcsomagról azt gondolom, hogy nekem itt semmi olyanra nincs szükségem, amit pénzért meg tudok venni. Mert ha kell, megveszem, ha nem kell, akkor fölösleges. Maratonos pólókból pedig már annyi van, hogy nem tudom őket hova tenni. Van, amelyiket időnként viselem, de ez szerintem nem lesz közöttük, elég gyengének, kinyúlósnak tűnik az anyaga. Amit szívesen látnék, és amit először a Mátrában kaptunk: a pálya vázra, vagy stucnira felragasztható szintrajza. Szóval ha gazdag rajtcsomag és olcsóbb nevezés között lehetne választani, akkor az utóbbit választanám. Ha nincs ilyen választás, mert a szponzor csak természetben tud támogatni, akkor viszont mindegy.
***
Amúgy nagyon jól ment a tekerés, majdnem 40 percet javítottam a tavalyi és tavalyelőtti időmhöz képest, még úgy is, hogy volt egy lassú defektem: már visszafelé Pilisszentlászló előtt vettem észre, hogy puha a hátsóm, egy darabig reméltem, hogy végig tudok menni, megfogja a tej a lyukat, de a cél előtt kb. 5 km-rel már rendszeresen éreztem, hogy felkoppan a felni, nem mertem továbbhajtani. Hogy teljes legyen az örömöm, kiderült, szar a pumpám, így 5 és fél percet bénáztam a rápumpálással, és nem is sikerült rendesen felfújni, továbbra is csak óvatosan mertem ereszteni. (Hazaérve kicsivel 1 bar alatti nyomást mértem.) - Mikor megtudtam, hogy végül 6 perccel maradtam le a dobogóról, akkor azért bosszankodtam egy sort. Utóbb diagnosztizáltam: mind a két oldalon, kb. az oldalfal középmagasságában szúrta (hasította?) ki valami a (tubeless) gumit. Itthon oldalra fordítva a kereket a trutyi eltömítette a lyukakat, de úgy látszik, menet közben az oldalfal közepére nem kerül elég a lötyiből, hogy rendesen eltömítse.
***
Idén találkoztam először azzal a jelenséggel, hogy valakit fölfelé (az első fölfelé menő már nem aszfalton) megelőztem (jóval előttem rajtolhatott), de erre ráerősített, elém vágott, a kanyarban zárta az ívet - és ezt eljátszottuk még vagy 3x. Hallatszott, hogy már majd kiköpi a tüdejét, de csak nem akart elengedni. - Mi is nyilvánvalóan nem egy kategória voltunk (kb. 20-25 évvel fiatalabb lehetett), nem értem, miért volt ez neki jó?
***
Összességében végülis nagyon élveztem a versenyt, jó buli volt. Családi szinten is jól alakultak a dolgok: az asszony megnyerte a maga kategóriáját, a gyerkőcök másodikok lettek. Köszönet a szervezőknek!
***
A jövő évi tervek (indulás a Budai Várból) viszont egyáltalán nem tetszenek. Semmi kedvem áttekerni a városon, és verseny utáni hazajutással kapcsolatban is súlyos aggályaim vannak. Én még csak-csak hazatekernék, de a két gyerkőcnek és az asszonynak bőven elég a versenyük 30 km-e. Szóval ha úgy lesz, ahogy mondták, ahogy tervezik, akkor néggyel kevesebb indulóra számíthatnak a szervezők jövőre. Remélem, még meggondolják magukat. - Jó lenne, ha minél többen elmondaná(n)k az ezzel kapcsolatos véleményü(n)ket.
Belépés
Felhasználó létrehozása
Ugrás az oldal tetejére
)
