Azt szeretném kérdezni,hogy egyes bringások miért orrolnak a rövid távra?
És miért nézik le a rövid távon indulókat?
Gondolom,õk sem közép-,vagy hosszú távon kezdték.
Peched van, de.

Viszont nem néz le senki senkit. Viszont az igazsághoz hozzátartozik, hogy rövidtáv régebben nem is volt. Sok országban most sincs. Ez olyan, mintha egy futóversenyen, ami 42 km-rõl szól, a mezõny nagy része 10 km-en menne. Az mtb maraton alapvetõen állóképességi sport, s rövidtávon meg sokszor nem feltétlenül az kezdõk indulnak, hanem a magukat komolynak tartó, ellenben tényleges versenyzésre alkalmatlan hozzáállású emberek. Hányszor hallasz olyat hosszútávon, hogy "kilök", vagy "leordít"? Aki 5-6-7 órát megy, tudja, hogy nem másodperceken múlik az élete. Nekem, személy szerint, semmi bajom a rövid távval, mivel vagy beszólítanak, vagy külön blokkból indulok, ellenben amíg nem volt így, nagyon zavart, hogy sokszázan az elsõ hegyen lökdösõdnek, de a másodikon már nem lehet tõlük haladni. Rövidtávon, vagy amíg a mezõny együtt halad, jellemzõ a túlzott agresszió. Én sokszor alig várom, hogy szétváljanak a távok, onnantól (kevés kivételtõl eltekintve), mintha úriemberek között tekernék. Akik nem nyernek, illõ lenne a korcsoport szerinti kategóriában menni. 17 alatt vagy? Rövid. Lány vagy? Közép. Elmúltál 19? Húzás a hosszúra. Az a "versenytáv". Akkor mondhatod el, hogy "teljesítetted". Ki se merem mondani, hogy nem Duna Maratont, de leginkább Kismaratont vagy Félmaratont mentetek. De túlságosan is az égig van magasztalva ez a hosszútáv dolog - biztos vagyok benne, hogy a rövidesek nagy része simán lenyomná a közepet, s közepesek nagy része simán lenyomná a hosszút. Elfáradnátok? Naná, alig bírnátok megállni a lábatokon. Én nagyon szeretném, ha végre megállna a hosszútáv mezõny fogyása, s az egész egészségesebb arányokat öltene. Azért ez a 800/700/100 (vagy valami hasonló) arány nagyon durva. Miért van az, hogy külföldön ez fele/fele szokott lenni? (közép és hosszú, mert ugye rövid nincs is, az a gyerekverseny, elõzõ nap) Szerintem csak be vagytok rettentve, nem hiszem, hogy eddig lett volna olyan, akit rábeszéltünk volna hosszabb távra, az megbánta volna (nagyon

) - maximum jobban elfáradt. Nagyon fura ez, s sok olvasata van (például, hogy a hosszúsokat a szervezõk sem igazán értékelik, pl sokszor nem jut kaja, régebben nem jutott póló sem...), s nagyon éles ellenpéldaként felhoznám a futóversenyeket, ahol a 110 kilós fehér pamutpólósok is lenyomják a maratont, csak legfeljebb nem 3 óra alatt, csak 6 óra körül. Kíváncsi vagyok, hogy ez a jelenség Magyarországon miért következett be, s miért csak a montiban. Tömegpszichózis? Vagy csak túlparáztat a média? Vagy "Hobby Hilda" effektus?