Dr. Sípos Andrea: Táplálékkiegészítõk a sportban (ISM, 2000.)
Idézek, nem szó szerint:
...a kreatin hatása az állókép. sportágakban vitattott...ha a verseny idõtartama alatt szubmax. zonában tartózkodik a sportoló, akkor nincs értelme kr. használni, mert nem közvetlen ATP-bõl nyeri az energiát... ha nem egyenletes az iram (részhajrák, elõzések, véghajrák), akkor esetleg kedvezõ lehet a hatása... ha nem növeli túlzottan a testtömeget és nem okoz nagyfokú izommerevséget.
Én ezt nem így tanúltam. Ha a mobilizálható ATP és kreatinfoszfát raktárak kimerültek jönnek a következö ATP produkáló mechanizmusok. Glykogén anaerob - glykogén aerob - zsír. Ha az organizmus pl. már a zsírégetés fázisnál tart akkor a hajrára is onnan meríti az energiát. A foszfát raktárak már rég üresek és a refoszforiálás csak a verseny után veszi kezdetét. Abszolút nem fontos, hogy volt e kratin kúra a verseny elött vagy sem. Pont ezért nincs jelentösége állóképességi sortágaknál.