Régóta figyelem a hozzászólásokat és úgy gondolom, túl sok fals vagy fél információ kering a Magellan jövõjérõl. Nem célom, hogy „észt osszak” de kikívánkozik belõlem egy-két apróság. A teljes sztori megismerése céljából vissza kell nézni a kezdetekig.
Mint tudjátok a Magellan bringák pályafutása 1998-ban kezdõdött el, ekkor jelentek meg elõször a hazai piacon. Az ötlet, mármint egy minõségi kerékpármárka kialakítása egyetlen személyhez, Lajtár Jenõhöz köthetõ. Ha Õ nincs, ma nem tekerünk ezekkel a bringákkal. Letagadhatatlan, hogy a fejlesztés anyagi és egyéb hátterét a Cseke Zrt. (akkor még Rt.) biztosította, de az évek alatt egyre dinamikusabban növekvõ programot mindössze néhány lelkes ember mûködtette, úgymond cég a cégben. Büszke vagyok rá, hogy én is közéjük tartoztam egészen a 2007 nyarán bekövetkezett „crach”-ig. Hangsúlyozni szeretném, hogy senki nem dolgozott a kezünk alá. A tervezéstõl, a specifikációk összeállításától kezdve a katalógusok szerkesztéséig illetve a kerékpárok összeszerelésének a koordinálásáig mindent mi csináltunk (pontos névsor és létszám az utóbbi évek Magellan ill. B+ katalógusaiban). Ugyebár más cégeknél külön team végzi a tervezést, összeszerelést, marketingtevékenységet, értékesítést stb. Ezzel rá is mutattam a hiányosságainkra. Egyszerre nem lehetsz tervezõmérnök, termékmenedzser, marketinges, értékesítõ, szerelõ stb. Úgy pláne nem, hogy közben a cég egyéb területein dolgozók, akár irigységbõl, akár értetlenségbõl ott tesznek keresztbe ahol tudnak (sokan sokáig azzal sem voltak tisztában milyen kerékpárok is gyártódnak Magellan néven). Ettõl függetlenül szerettük a munkánkat, abszolút a magunkénak éreztük az utolsó csavarig és folyamatosan próbáltunk megfelelni a Ti növekvõ elvárásaitoknak. Ezenkívül, mindannyian bringások voltunk/vagyunk, megtalálhattatok minket minden nagyobb maratonon.
Az említett „crach” 2007 júniusában kezdõdött (igazából egy hosszabb folyamat kiteljesedése volt), amikor Lajtár J. és a Cseke tulajdonosainak nézetkülönbsége a Magellan illetve BikePositive márkákat illetõen odáig fajult, hogy a vezetõség rövid úton megvált a Magellan program addigi vezetõjétõl. Vezetõnk távozásával kis csapatunk néhány tagja azonnal jelezte, hogy nem kíván az új vezetés alatt dolgozni. Utólag bánom, hogy nem tartottam velük, és eleinte elhittem, hogy töretlenül dolgozhatunk tovább. A 2008-as év Magellan és B+ programját az eredeti team megmaradt tagjai és egy hirtelenjében kiemelt, addig mellõzött alkalmazott állította össze. Az elõbb leírtam, hogy sosem voltunk elegen a feladatainkra. Elképzelhetõ, hogy fele- vagy inkább harmad annyian mennyire haladtunk. Az idõközben felvett vezérigazgató és értékesítõk bár próbálták felvenni a fordulatszámot, õk is csak leküzdhetetlen korlátokba ütköztek, a biciklis piac pedig ismeretlen volt számukra. Idõközben mi is rájöttünk: egyre inkább ellehetetlenítenek minket, pláne, hogy a jövõ évet már sínre tettük, csak le kell vezényelni. Ekkor léptünk le mi is. SENKI NEM MARADT AZ EREDETI CSAPATBÓL, ÉS A MAI NAPIG NEM IS PÓTOLTÁK ÕKET MEGFELELÕEN KÉPZETT SZAKEMBEREKKEL. A 2008-as év majdnem minden behozott és eladott alkatrészét olyanok rendelték, akik ezeknek a beérkezésekor már nem dolgoztak a cégnél. A 2007 õszén felvett vezérigazgató és értékesítõ gárda ekkorra szintén megunta a hülyítést és szintén lefalcoltak. Ami idén történt azt már kielemeztétek a korábbi hozzászólások során pl. kiírt grafikai pályázat, a nyomott áron történt kiárusítások stb. A fentiek tudatában mindenki levonhatja a következtetéseit a jövõ évet illetõen. Valószínûleg a legkisebb probléma az lesz, ha csak késni fognak a bringák. Ha ég a ház, oltani kell, nem pedig átrendezni a szobákat…Ettõl függetlenül ne temessétek a márkát, tündökölhet az még…

Az említett cikk pedig nem nektek készült, sokkal inkább egy hitetlenkedõ banknak...