Fókuszban: a kerékpáros teljesítmény
Az idei tél - amit kis túlzással úgy is lehetne mondani, hogy január 2-re esett - elkényeztette azokat a triatlonosokat, akik fontosnak tartják, hogy télen se porosodjon a kamrában a "drótszamár". A csapadékszegény, enyhe idõ megengedte, hogy megfelelõ öltözékben - a korai sötétedés miatt sajnos, fõleg csak hétvégén - szinten tartsuk kerékpáros formánkat. Novembertõl márciusig nem kellett a kissé lélekölõ görgõzéssel próbára tenni akaraterõnket és monotónia-tûrõ képességünket. Így - remélhetõleg - kerékpáros teljesítményünket egy magasabb szintrõl fejleszthetjük tovább. De mitõl is függ a kerékpáros teljesítmény? Milyen összetevõi vannak? Hogyan mérhetõ és hogyan fejleszthetõ? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az alábbiakban.
1. Egy (nagyon) kis fizika
A kerékpáros teljesítmény kétféleképpen is értelmezhetõ. Tágabb értelemben a teljesítmény versenyen elért eredményünk, amiben nagyon sok minden közrejátszik, pl: a hajtási technikánk, a taktikai készségünk, az erõ-állóképességünk mellett a felszerelésünk minõsége, a kerékpár helyes beállítása, a táplálkozásunk, az idõjárás, néha a szerencse, stb. Most a teljesítményt egy szûkebb, fizikai értelemben vizsgáljuk, amihez célszerû áttekinteni, néhány egyszerû fizikai alapfogalmat.
- A triatlon három száma közül a kerékpárban legfontosabb az ERÕ. Newton, a dinamika három alaptörvénye közül az elsõben határozza meg: "A mozgásállapotot megváltoztató hatás neve: az erõ (jele: P)" Mértékegysége: Newton.
- Egy ERÕ akkor végez MUNKÁT, ha egy másik erõ hatását bizonyos úton legyõzi, vagy egy testet a saját irányában elmozdít. A MUNKÁT az ERÕ és az erõ irányába esõ ÚT szorzata adja meg. Kerékpározás során a közegellenállást, a gravitációt és a súrlódási erõt kell legyõzni.
- A fentiek ismeretében határozhatjuk meg a fizikai értelemben vett TELJESÍTMÉNYT, ami egy idõegység alatt végzett munkát jelent. Mértékegysége a Watt. Tehát a kerékpáros teljesítményét a legpontosabban a leadott watt-teljesítménye alapján jellemezhetjük.
2. Hogyan mérhetõ a Watt-teljesítmény kerékpáron ?
A versenykerékpárosok teljesítményét már régóta tesztelik ergometriás laboratóriumokban. Két megoldás terjedt el: vagy egy állítható elektromos-ellenállású ergométeren folyik a vizsgálat, vagy a versenyzõ saját kerékpárját felhasználva, a téli edzéseken alkalmazott rögzített görgõn végzik a tesztet. Az elsõ megoldás elõnye a pontos kalibrációnak köszönhetõ megbízhatóság, hátránya a saját kerékpár "komfort"-jának hiánya, ami befolyásolhatja a teljesítményt is. A második verzió hátránya, hogy nehéz pontosan kalibrálni a watt-mérõ mûszert, s így az eredmény nem mindig megbízható.
A versenysportban a teljesítmény-mérés igénye arra ösztönözte a mérnököket, hogy az országúton is használható, saját kerékpárra rögzíthetõ watt-mérõket fejlesszenek ki. Itt is két úton haladtak a kísérletek: A németek majd késõbb az angolok a lánctányérba építették az erõmérõ szerkezetet, amibõl következtettek az aktuális teljesítményre. A mûszer kiváló, csak az ára borsos egy kissé. (kb.1800-2000 Euro) A finnek egy olyan - lényegesen olcsóbb - megoldással kísérleteztek, ahol a lánc sebességébõl, a választott áttétel nagyságából, a pedálfordulatból és a kerékpár sebességébõl számítják az aktuális watt-teljesítményt. Az ötlet zseniális - a megvalósítás még finomításra szorul. Az ezen az elven mûködõ mûszer meglehetõsen pontatlan és túl sok "kütyü" és zsinór növeli a légellenállást a kerékpárra való felszerelés után. A legújabb prototípus - mely jelenleg tesztelés alatt van - már zsinórok nélkül, telemetrikus úton küldi az információkat a kerékpáros komputerbe.
3.Miért fontos mérni a Watt-teljesítményt kerékpáron ?
Az edzettség fokozásához az edzés terhelését fokozatosa növelni kell. Az edzés-terhelés három fõ összetevõtõl függ: az edzés gyakoriságától, terjedelmétõl és intenzitásától. Ezek közül az intenzitás mérése a legfontosabb, hogy elkerüljük a két lehetséges hibát: az alul- és a túledzettséget. Az aluledzettség a kisebbik baj, ebben az esetben kicsit késõbb érünk be a célba. A túledzettség jelenti a nagyobb veszélyt, hiszen az egészség-károsodást és sérülést is okozhat, vagyis lehet, hogy már a rajthoz sem tudunk odaállni...
Kerékpárban a sebesség az intenzitás meghatározására nem alkalmas, mert a szél és a terepviszonyok nagyban befolyásolják azt. Járhatóbb út a pulzusmérõ használata, ami azt mutatja, hogy a külsõ terhelés milyen belsõ terhelést vált ki a szervezetben. De sajnos néha a pulzus önmagában nem ad elég információt a valódi intenzitásról. Egy túledzettséghez közeli állapotban, magaslaton, vagy extrém idõjárási viszonyok között a pulzus félrevezetõ lehet, ekkor nõ meg a leadott tényleges watt-teljesítmény mérésének jelentõsége. A watt-teljesítmény mérésével lehetõvé válik egy versenypálya által állított követelményre való felkészülés. Egyszerûbben fogalmazva: ha a pálya domborzata megkívánja, hogy idõnként 500-600 Wattos- teljesítményt adjunk le, erre fel kell készíteni az izomzatot és a keringést az edzéseken! Végsõ soron egy egyéni idõfutam versenyt (ilyen a közép- és a hosszú-távú triatlon kerékpárszáma is) nem az dönt el, hogy kinek volt a legmagasabb a pulzus-átlaga, hanem, hogy ki adta le a legnagyobb átlagos watt-teljesítményt.
4. Milyen watt-teljesítményre képesek a kerékpárosok ?
A kerékpárosok többségének a maximális watt-teljesítménye (amit csak néhány másodpercig képes tartani) 600 és 1200 Watt körül van. A csúcsot a világ legjobb pályakerékpáros sprinterei tartják kb. 2300 watt-tal! (Ez a régebbi, hagyományos mértékegységben majdnem 4 lóerõnek felel meg!) Egy vasárnapi könnyû pörgetés a haverokkal kb. 100-200 watt közötti teljesítményt takar. Sultan el Faris a 2005-ös Hawaii IRONMAN gyõztese 280 wattos átlagot produkált 180 km-en! (És ebben benne van az is, amikor frissítésnél megáll a versenyzõ lába, vagyis ilyenkor a watt-teljesítmény zéró, ami jelentõsen csökkenti a végsõ átlag-teljesítményt!)
5. Hogyan határozhatjuk meg a különbözõ intenzitású edzések terhelését watt-ban?
Peter Reid, kanadai Ironman versenyzõ, kétszeres Hawaii gyõztes, 2000 júniusában kezdett dolgozni Chris Carmichael-el, aki Lance Armstrong edzõje is volt. Közös munkájuk egyik fontos újítása volt a Watt-mérõ mûszer rendszeres használata a pulzusmérõ monitorral kiegészítve.
A közös munka néhány hónap után meghozta gyümölcsét: Reid kerékpáros teljesítménye 9%-kal növekedett - azonos pedálfordulat és pulzusszám mellett!
A watt-mérõ helyes használatához egy új fogalommal kell megismerkedni: a "kritikus teljesítmény" fogalmával. Példának okáért: ha egy versenyzõ 20 km-es idõfutamot 30 perc alatt teljesít és az átlag watt-teljesítménye 320 W, akkor a 30 perces ,,kritikus teljesítménye" 320 watt. A különbözõ intenzitású edzések alsó és felsõ határértékeit úgy számíthatjuk ki, hogy a kritikus teljesítményhez hozzáadunk, illetve levonunk 5-5 %-ot. A fenti példát alapul véve: a 30 perces kritikus teljesítmény zóna (KT30) 304 és 336 watt közé esik. A különbözõ edzés-intenzitászónák meghatározásához a következõ teszteket kell a fent említett 30 perces teszt mellett elvégezni (a feladat mindig ugyanaz: az adott idõ alatt a lehetõ legnagyobb watt-átlagot produkálni)
1. 12 másodperc (jele: KT 0.2)
2. 1 perc (KT1)
3. 6 perc (KT6)
4. 12 perc (KT12)
5. 30 perc (KT30)
6. 60 perc (KT60)
7. 90 perc (KT90)
6. A watt-teljesítmény alapú edzések
Véleményünk szerint a regeneráló, valamint a hosszú aerob edzéseket továbbra is a pulzusszám alapján végezzük el. (60-65 illetve 70-75 %.-os intenzitás a maximális pulzushoz viszonyítva.
A kritikus watt-teljesítményt az alábbi edzésfeladatoknál célszerû alkalmazni:
Intenzív aerob állóképesség (tempó edzések)
Az intenzitás legyen a KT90-es, az idõtartam pedig 20-tól 60 percig
· Tejsav-tûrõ edzések
Intenzitás KT60, terjedelem 20 - 40 perc
· Erõfejlesztõ edzés a tejsav-küszöbön
Intenzitás KT30, terjedelem: 6-12 perces résztávok 3-5 ös ismétléssel, 2-3 perces pihenõvel
· Hegyi erõfejlesztés
Intenzitás: KT6, terjedelem: 1-3 perces dombra-hajtások összesen 10-30 perces össz-terjedelemben. A pedálfordulat 50-60 között legyen percenként.
· Anaerob állóképesség
Intenzitás: KT1, terjedelem: 3-5 x 30-45 másodperc három sorozatban. Az ismétlések között rövid 10-15 másodperces, a sorozatok között hosszú 5 perces pihenõ javasolt. Vigyázat, ez nagyon kemény edzés!
· Sprint edzés
Intenzitás: KT0,2, terjedelem: 10-12 pedálfordulat 100 %-os erõbedobással ! Magas pedálfordulatot használjunk. 5 x ismételjük, az ismétlések között tartsunk 1 perc szünetet. Összesen 3 sorozatot végezzünk 5 perc pihenõvel a sorozatok között.
fel a lap tetejére