1628 hozzászólás a témában

[ruff]

ez komoly ??  ??? Bodrogi armstronggal ( figyeltétek hogy melyik név van kis és nagy betûvel ?  ;D ;D ) ?
most elfogott egy kétes érzés. Bodrogit ekkroa megitszteltetés éri, mert egy ilyen csapatba kerülhet be, és ott gyarapíthatja dicsõ Magyarország hírnevét  :-X
ugyanakkor ... Egyesült államok ? pfujjj  

[Ras]

bodroginak lesz új csapata asszem uspostal..

[Stormbringer]

Alapítottak pár másik versenyzõvel(nem csak csapattársakkal!) egy új, simán Qick Step nevû csapatot...

[ruff]

hallottátok hogy a mapei megvonja a támogatást minden csapatától ?   ??? vagy ez már régi hír, csak én vagyok megint lemaradva ? Mi lesz a mi Bodroginkkal ?
Más:
A még õsember számba vett Homo sapiens sapiens  ( ami mi is vagyunk ) nem élt 80 évet...
persze nem azt mondom hogy amerika rulz, de a cikk nem is errõl szól.És azt sem mondom hogy a mozgás nem szükséges ( bár ezt asszem nem kell hangoztatnom mert egy bringás fórumon vagyok ). Azt hogy õ nem evett annyi zsírt .... háááát ... nem vagyok antropológus de szerintem igen. Csak õ  zsírt vett magához , mi meg szénhidrátot, amibõl aztán zsír lesz bennünk. Ha húst evett, ( márpedig azt evett hiszen a cikkben is le van írva) akkor zsírt is ... csak ledolgozta ...
Itt persze nem akarok arra kilyukadni hogy acikkben leírt neves tudósnak nincs igazuk, esetleg a cikk lett lefordítva rosszul / ismerve a médiát /, esetleg én tudom rosszul (ami valószínû).
Arról, hogy az evolúció megállt - e ... a biosz tanárom például erre példaként azt hozta fel, hogy vannak akiknek nincs bölcsességfoguk. És ez nem azért van, mert fogyatékos valaki, hanem mert nincs rá szüksége, és ezért módosultunk. De lehet hogy rosszul tudja. Az evolúvió egyébként annyira lassú folyamat hogy szerintem ostobaság lenne kijelenteni, hogy vége. Bár ahogy itta dolgok mennek ( és a cikk is talán erre próbált rávilágítani ) , az emberiségnek lesz hamarosan vége ...  :-X

[burce]

Szerintem teljesen igaza van (direkt nem mondom, hogy már én is gondoltam ilyenre ).

Pl: hol az egyik legmagasabb az életszínvonal (GDP alapján)? A világ gazdaságának élvonalában, Ámerikában.
És hol a legnagyobb gond az elhízás? Ámerika, detto.

Hú.. micsoda meggyõzõ érvek, nem?

[Paraferee]

kicsit hosszú, de érdemes elolvasni...
 
A XXI. század vívmányai megkönnyítik életünket, olyan kényelmet és életvitelt biztosítanak számunkra, amelyhez hasonló elõdeink számára nem volt elérhetõ. Ám egyes tudósok szerint éppen ez az életmód az, amelynek több betegséget is köszönhetünk.
A szívpanaszok, az elhízás, de akár a kábítószerek használata is e tudósok szerint a modern civilizáció, a nyugati-típusú társadalmakra jellemzõ életmódváltozás miatt alakultak ki.
Leginkább azzal érvelnek állításaikat alátámasztandó, hogy a fejlõdõ országokban, vagy a kevésbé iparosodott társadalmakban ezek a betegségek nem jelentkeznek. Elméletük az evolúció logikája mentén haladva röviden azt fogalmazza meg, hogy az emberi test, miután nem a XXI. századi életmódra „tervezték”, egyszerûen képtelen a fejlett társadalmak támasztotta követelményeket teljesíteni.

Az elmélet egyik szószólója Randolph Nesse, a Michigan Egyetem pszichiátria professzora, aki szerint egyértelmû, hogy az evolúció mûködése, pontosabban a további emberi evolúció elmaradása miatt nem tudunk eredményesen szembenézni korunk kihívásaival (a modern ember további evolúcióját egyébként több neves evolúció-biológus is elképzelhetetlennek tartja, köztük a szakma doyenje, a mai napig is aktívan dolgozó Ernst Mayr is). A modern társadalmak emberére nehezedõ terhek így az egyszerûbb életformára „kitalált” embert erején felül megterhelik.

Nesse professzor az ún. Darwini - vagy evolúciós - gyógyászat propagálója. Véleménye szerint az ilyen társadalmi eredetû betegségek megértéséhez az emberi evolúció ismerete szükséges, és a betegségek kialakulását tekintve is célravezetõ, ha tudjuk, valójában milyen életmódra alkalmas testünk.

Az elmélet képviselõi azt hangoztatják, hogy a civilizációs ártalom kategóriájába esõ megbetegedések esetében egyértelmû, hogy azokat a környezet, a munka- és életkörülmények okozzák. Mégpedig azért, mert a modern társadalmak emberének gyakorlatilag minden a rendelkezésére áll.
Annak a homo sapiensnek a felépítése, amely még napi 30 kilométert tett meg táplálék után kutatva már nem felel meg egy olyan életmódban, amelyben hasonló problémákkal nem kell megküzdenie, rendelkezésére állnak közlekedési eszközök, egyáltalán - fizikai szempontból - túlságosan elkényelmesedett életet él.

De minden evolúciós magyarázat közül a megbetegedések fõ okaként Nesse és társai elsõként, és leglényegesebbként a homo sapiens számára megfelelõ étkezés hiányára hívják fel a figyelmet. Õseink többnyire rostokban gazdag, ám alacsonyabb zsírtartalmú táplálékokat fogyasztottak, valamint emellett a fizikai teljesítményük is sokszorosa volt egy mai átlagemberének.
Életmódunk tehát megváltozott ugyan, de ugyanabban a testben élünk, mint elõdeink. Ezért a kutatók szerint nagyon fontos volna, hogy a ma embere, amennyire csak lehet, helyesen táplálkozzon, és sportoljon.

Randolph Nesse a BBC World Service rádió számára adott interjúban arról is beszélt, hogy társaival együtt most azt vizsgálják, hogy egyes betegségeknek, tüneteknek lehet-e evolúciós szempontból jelentõsége az ember számára. A professzor szerint a betegségek ugyanis nem minden esetben károsak. Egyes szimptómák, pl. kifejezetten hasznosak a méregtelenítési folyamatban (mint a láz is), így azok az emberi evolúció során hasznosnak bizonyultak. Ez is arra mutat, hogy az evolúció folyamata sokkal összetettebb annál, semhogy a „legerõsebb fennmaradása” címkével lássuk el. Megértése pedig - legalábbis az evolúciós gyógyászat hívei szerint - hatásosabb eszköz lenne az egészségünk megõrzését és védelmét tekintve, mint akár a genetikai kutatások.

[ruff]

A Charon álttal beí§t cikken igen elírtak valamit ... most tudom hogy szõrszálhasogató vagyok és nem vagyok nyelvtudós, de ilyenekre igazán odafigyelhetnének mégha ha az újságíró nem rendelkezik csillagászati ambíciókkal is ... elgondolkoztam hogy hogy lehet az, hogy az új(onnan felfedezett) égitest fele akkora mint a plútó ( tehát a plutónál kétszer nagyobb), de mégis az újnak 1300 a plútónák 2000 km az átmérõje ... végülis rájöttem hogy a fele akkor feleakkora akart lenni...  :-X

[tamaska]

megy a világbajnokság gyerekek!

2002 Road World Championships - CM
Hasselt-Zolder, Belgium, October 8-13, 2002

Ma volt a 23 éven aluliak futama, 166.4 km volt a táv, 4 magyar résztvevõ volt. Több, mint 170 indulóból 139en értek célba. Eredmények:

1. Francesco Chicchi (Ita)       3.36.28 (46.123 km/h)
2. Francisco Gutierrez (Spa)
3. David Loosli (Swi)
...
71. Lengyel Tamás (Hun)
...
98. Madaras Zoltán (Hun) +0.41
...
138. Csomor Zoltán (Hun) +19.33

a verseny átlaga 46.123 km/h volt, az eddigi vb-k közül ez volt a leggyorsabb.  

A negyedik magyarról nem tudom, hogy ki, és mikor ért be, de volt három tömegbaleset (amit én láttam, lehet volt több is...), szóval valószínûleg az egyiknek áldozata lett.  

Tegnapelõtt volt az U23 idõfutam:

eredmények:

1. Tomas Vaitkus (Ltu)     38.40.80 (51.5 km/h)
2. Alexandr Bespalov (Rus) +0.41.69
3. Sergio Paulinho (Por)      +1.28.96
...
51. Zoltan Csomor (Hun)     +4.32.28  

A gyõzes gépe:



tenap volt az elit férfiak versenye:

1. Santiago Botero Echeverry (Col)  48.08.45 (50.352 km/h)
2. Michael Rich (Ger)          +0.08.23
3. Igor Gonzalez De Galdeano (Spa)    +0.17.15
4. Laszlo Bodrogi (Hun)                      +0.25.53
5. Uwe Peschel (Ger)                          +0.33.76
6. David Millar (GBr)                           +0.35.32
7. Aitor Gonzalez Jimenez (Spa)          +1.04.03

Õ nyert:



Õ meg a mi Lacink:

[Paraferee]

MAGYAR IRODALMI NOBEL-DÍJ!!!

”Egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben” - mottószerûen ezzel indokolta a Svéd Akadémia az irodalmi Nobel-díj odaítélését.

"Kertész Imre írói mûve annak a lehetöségét vizsgálja meg, lehet-e még egyénként élni és gondolkozni egy korszakban melyben az emberek egyre teljesebben alávetteték magukat a társadalmi hatalomnak. Könyveiben szüntelenül visszatér eletének döntö élményéhez, az auschwitzi tartozkodásához, ahová mint fiatal fiút a magyarországi náci zsidóüldözések idején vitték el. Auschwitz számára nem egy kivételes esemény, amely akár egy idegen test a Nyugat rendes történelmén kívül létezne. Auschwitz a végsõ igazság az ember lealjasodásáról a modern létben" - áll a részletes méltatásban, amelynek teljes szövegét itt olvashatják.

Az irodalmi Nobel-díjat még sosem kapta meg magyar író vagy költõ, noha az elmúlt néhány évtizedben többek kerültek az elismerés közelébe.

A két világháború idején többek között Móricz Zsigmond és Herceg Ferenc járt a díj közelében, de 1957-ben Füst Milán neve is felmerült. Weöres Sándort és Illyés Gyulát azonos évben jelölték, így rontották egymás esélyeit is. A Széchényi Mûvészeti Akadémia Szabó Magdát kétszer is felterjesztette, míg az Írószövetség néhány éve Mészöly Miklóst, az ezredfordulón pedig Nádas Pétert jelölték.

Az irodalmi Nobel-díj oda ítélésekor a mûvészi szempontok mellett fontos szerepet játszik a fordíthatóság és a politikai környezet is. A színvonalas angol fordítás már fél siker, s emiatt a magyar írók és költõk sokszor hátrányba kerültek, hiszen a hazai mûveket inkább német nyelvterületre fordítják le.

Különösen igaz ez Kertész Imrére, akinek gondolatisága a német közönség körében váltott ki nagy visszhangot. A kritikusok Sorstalanság címû regényét a holokausztról írott legjobb mûvek között említik.

[Paraferee]

A Chandra amerikai röntgenobszervatórium mérései arra engednek következtetni, hogy létezhet még a fénynél is gyorsabb anyag, és ha ez így van, alapjaiban rendülhet meg a világegyetemrõl eddig alkotott felfogásunk.

A Chandra egy tõlünk 17 ezer fényévnyire lévõ, egy kettõs csillagrendszerben megbújó fekete lyukból származó óriási kilökõdéseket "vett szemügyre". Ebben a rendszerben egy fekete lyuk szívja el az anyagot egy másik csillagból.

A fekete lyukakról az az általános felfogás, hogy az univerzum legmasszívabb képzõdményei. Óriáscsillagok összeroppanása következtében keletkeznek, és oly hihetetlen mértékben sûrûsödik össze bennük az anyag, hogy mindent elnyelnek, még magát a fényt is. Ebbõl következik, hogy a fekete lyukakat lehetetlen megpillantani, létükre kizárólag a környezetükben zajló kozmikus jelenségekbõl lehet következtetni.

Négy évvel ezelõtt azonban egy másik amerikai ûrteleszkóp mérései azt sugallták, hogy a fekete lyukakból is lehetségesek óriási kilökõdések. Az akkor megfigyelt kilökõdés pályáját követve amerikai tudósok arra a következetésre jutottak, hogy ezek a kilökõdések a fény sebességénél is gyorsabban hagyták el a fekete lyukat, majd a kilökõdõ anyag a csillagközi porokkal és gázokkal ütközve röntgensugárzássá alakult át, mozgása pedig lelassult.

Mindenesetre elõször sikerült megfigyelni ilyen kilökõdéseket a robbanás pillanatától kezdve egészen addig, hogy az anyagtömeg késõbb veszített sebességébõl. Az anyagcsomók négy év alatt három fényévnyire távolodtak el egymástól.

Ha mindez helytállónak bizonyul, meginoghat akár Albert Einstein relativitáselmélete is. A kutatók Einstein elõtt is tudták: a mozgás relatív. Például ha egy hajón utazunk, mozdulatlanok vagyunk a hajóhoz képest, de mozgunk a parthoz viszonyítva.

Einsten munkásságának fontos eleme, hogy felismerte: ez alól kivétel a fény, amelynek a másodpercenkénti 300 ezer kilométeres sebessége abszolút. Semmi sem gyorsabb a fénynél, és a fény mindig ugyanazzal a sebességgel halad, függetlenül attól, hogy hol és azt hogyan mérjük.

Most egyelõre az a helyzet, hogy látszólag némely objektumok kezdetben fénynél is nagyobb sebességgel mozognak, majd lelassulnak. Lehet, hogy ennek alapján módosításra szorul az a megállapítás, hogy a fény sebessége abszolút?

[Ras]

Charon a HHH-n kissé nagyobb voltál ;D ;D ;D

[Paraferee]

:-X ilyen nincs... mondom, beszúrom, nyiotom a topicot, és mit látok?
uygna azt a híreket..............

;D gyorsabb voltál...

[Paraferee]

Az orosz BigBrotherben a gyõztes az ûrbe repül...
Oroszország legnagyobb televíziós csatornája és az orosz ûrügynökség megállapodott abban, hogy a világ számos országában nagy népszerûséget élvezõ televíziós reality show-k mintájára egyfajta olyan mûsort készít közösen, amelynek gyõztese ûrutazásban vehet részt. Az ORT közszolgálati televízió és az ûrügynökség (Roszaviakoszmosz) vezetõi ezt kedden jelentették be. A felek már alá is írták az elõzetes megállapodást, a végleges szerzõdést egy-két hónapon belül kötik meg.

A több évre szóló tervek szerint évente legalább egyszer rendeznek ilyen televíziós "vetélkedõt". A nézõk nyomon követhetik egyebek között a versenyzõk kiválasztását, majd azt is, hogy a vállalkozó kedvû amatõrök miként veszik az akadályokat az ûrrepüléshez szükséges szigorú kiképzés során. Utazni azonban csak egyikük fog, mégpedig a legjobban teljesítõ jelölt, aki egy hetet tölthet majd el a Nemzetközi Ûrállomás orosz részlegében.

A vetélkedõbe bárki jelentkezhet, de közülük különbözõ vizsgálatok és versenyek után választják ki azt a 15-20 embert, aki az orvosi vizsgálatok után részt is vehet a kiképzésben. Ha minden a tervek szerint halad, az elsõ "televíziós" ûrturista 2003 õszén repülhet majd a világûrbe.

Az ûrutazás és a szórakozás elegyítésére tett legutóbbi kísérlet kudarcot vallott: Lance Bass, az amerikai 'N Sync popegyüttes szólóénekese nem repülhetett a világûrbe most októberben, mert nem teljesítette fizetési kötelezettségeit. Bassnak, csakúgy mint a két korábbi ûrturistának - az amerikai Dennis Titónak és a dél-afrikai Mark Shuttleworthnak - húszmillió dollárt kellett volna fizetnie. Bass utazásáról hétrészes dokumentumfilm-sorozat készült volna.


:-X

[tamaska]

Vitatkozom ergo sum. Szerintem nem csak a Schumacher tudja elmondani, hogy mit hogyan kellene csinálni, rengeteg olyan pilóta van, aki elõtte sokáig csak tesztelhetett, és ez versenyzéskor elõny.

Ilyen pl.: Kimi. (most õ a kedvencem, szerintem a finnek a legjobb autóversenyzõk [Vatanen, Grönholm, Makkinen, Hakkinen]). Õ is sokáig volt tesztpilóta, de szerencsétlen hiába mondja el a szerelõknek, hogy mit hogyan kellene, ha 5 versenybõl 4szer bedobja a Mercedes (Ilmor) a törölközõt. A verseny 3/4-énél neki általában már csak egy két fokozat marad a sebességváltóban, tehát nem lehet azt mondani, hogy "felfõzi" a motort, egyszerüen csak megbízhatatlan a kocsi.

Tehát tartom magam állításomhoz, hogy a jó csapatba "születni" kell. És ezt nem csak Schumiról tartom így, hanem pl Mika se volt '98-'99-ben annyival jobb, csak akkoriban a McLaren volt toronymagasan a legjobb autó a mezõnyben.  :

Persze van negatív példa is, Irvine szerint csapattársa, Pedro de La Rosa hátráltatta a csapatot a fejlõdésben azzal, hogy nem volt elég kritikus, és mindig mindennel meg volt elégedve, ahhelyett, hogy minden aprósággal a szerelõkhöz rohant volna. Szvsz van benne valami...

[Begbie]

"motoros dirt jump" = MX Freestyle  

[kalaius]

/kala az Eurosportot szereti,ugyanis ha lemegy vidékre,ott szinte csak azt tudja fogni a TV-n,de ez nem baj,ugyanis az X-Games nagyon király,fõként a motoros Dirt Jump..../

[burce]

((az aurosporton most éppen rally mûsor van))