Belépés
Felhasználó létrehozása
vendég__*
Ma reggel megint tekertem.
Sajnos Pixel - annak ellenére, hogy tegnap nagyon akart - nem jött. Reggel olvastam az SMS-t, melyben jelezte, hogy változott a programja. Így elvileg egyedül voltam. Aztán - sajnos - kiderült, hogy valóban egyedül maradok. Küldtem pár SMS-t, de válasz nem jött (sõt még a vétel visszaigazolása sem jött meg).
Tehát irány egyedül. Útvonalam a szokásoshoz közelített:
- Flórcsi
- Kiscelli körút
- barlang
- Szépvölgyi út
- zöld ösvény
- bukkanó
- lefelé a zöldön (ez egy nagyon meredek út, ami egészen a szintútig vezet) most mentem elõször
- zöld szintút
- Virágos-nyereg
- kék út
- Csúcs-hegy
- Rozália lejtõ
- Bécsi út
- temetõ mögötti út
- Kunigunda útja
- Filatori gát
- Aral kút
- BBHW
- Flórcsi
Amikor a Kiscelli kastély fölötti részen tekertem, akkor találkoztam két lefelé menõ keróssal, majd az egyirányú rész után utolértem egy kerós csajt... Na ennyi volt mára a kerósokból. Többet az egész úton nem láttam.
Éppen a zöld kapu utáni vízszintes részén voltam, amikor egyik kerós ismerõs hívott. Csábított volna egy Vác felé tartó tekerésre, de sajnos ebédre itthon kellett lennem. Így egy egész napos tekerés szóba sem jöhetett. Ezért - bármennyire is sajnáltam - egyedül mentem tovább.
Nagyon könnyen tudtam felmenni a zöldön. Ugyanis a hidegben teljesen keményre fagyott a talaj. Még a falevelek sem csúsztak. Azok is össze voltak állva egy tömegbe. Na de nem ez volt az érdekes. Gondoltam egy merészet, és módosítottam az útvonalamon. Sem a Rekibe nem mentem fel, sem lefelé a betonon, vagy a kéken nem indultam el. Ellenben kitaláltam, hogy átmegyek a bukkanón, majd a zöldön folytattam az utamat. Kicsit fostam ettõl az úttól, de hát próba-szerencse. Az eleje nem volt veszélyes. Kellemes, lefelé vezetõ utam volt. Aztán azért kicsit meredekebbé vált az ösvény. Nagyon jó volt az idõzítésem. Miért? Mert:
a., Fagyott volt a talaj, ezért nem csúszott.
b., A téli felkészülés miatt majdnem végig lehetett látni az ösvényt.
c., A világosság miatt jól volt látható az ösvény minden alattomos része.
Tehát majdnem végig mentem az ösvényen. Illetve volt ahol variáltam, mivel arra mehetett valamikor egy sárga kocka jelzés is. Az valamivel lankásabb vezetésû út volt. Na én soxor azon mentem. A végén - a becsatlakozó résznél - kicsit toltam a gépemet.
Ezen új útvonal felfedezése után a már megszokott, bejáratott ösvényen mentem tovább. Sajnos a motoros idióta nagyon felszaggatta a Virágos-nyeregnél a talajt. A régi sima ösvény teljesen sárbordás, keréknyomokkal tarkított, a melegben csúszós, kellemetlen dagonyává átalakuló úttá változott. Azt kell mondanom, hogy az Erdészeknek igazuk van, amikor a gyalogosok kivételével mindenkit ki akarnak tiltani az erdõbõl. Itt kb. egy õsz alatt a motoros akkora kárt csinált, amekkorát egész eddigi életem alatt nem láttam! Tönkre tett egy régen megépített kiváló ösvényt!
Na de félre a sopánkodással. Elvégre örülnöm kellene, hogy a nagy hidegben keményre fagyott földön nyugodtan, minimális csúszkálással tudtam haladni. Ez a motoros a kék ösvény továbbvezetõ részét is tönkre vágta! Szerencsére az emelkedõt már nem sikerült leamortizálni.
A Csúcs-hegynél a kutyákat hallottam ugatni, de most eggyel sem találkoztam. Itt kezdõdött a Rozália lejtõ. Megint híre-hamva se volt a csúszós talajnak. A keményre fagyott föld, a tûlevelek tömege, az összetöpörödött tobozok ropogtak a gumim alatt. Alig volt csúszásom. Majdnem végig mentem a Rozálián. Mindössze ahol kidõlt fa volt (egy ideig), valamint utána szemét telep, azt a részt vágtam át.
Ami viszont kellemetlen és emiatt a Rozália jövõ nyáron már nem lesz kellemesen járható, hogy:
1., Az elsõ nagy visszafordulásnál, ahol átmegyünk a réten jön egy hosszú egyenes kicsit jobbra és lefelé tartó út. Ennek a végében van egy jobbos kanyar. Itt a földet lovasok totál széttaposták. Teljesen bizonytalan, laza, göröngyös talaj van itt. Most ugyan a hideg miatt összeállt a föld, de nyáron a lazasága miatt, õsszel és tavasszal a felázottsága miatt tuti, hogy aki erre jön, az vagy tanyázik, vagy anyázik (azaz technikásan átmegy, de azért elég kellemetlenül fogja érezni magát).
2., Ezen elõzõ kanyar után van még egy rövid egyenes szakasz, majd egy jobbos kanyarral megint bemegy az erdõbe az út. Itt aztán keresztezi - a rét elõtt - egy meredekebb - terepjárók által használható - ösvény, na ezen keresztezõdés elõtt - még az erdõben - van egy fejre állt, kiégett kocsi roncs! Teljesen új dolog. Kb. 1 hete még nem volt ott.
3., Ahol levágtam az ösvény egy részét, az valamikor egy kellemes egynyomos út volt. Mára egy kocsik által használatos két nyomsávos széles ösvénnyé változott. Az még Hagyján, hogy ezt valaki kijárta, de a környéke tele van letépett kocsitetõvel, karosszéria maradványokkal... Mintha az egész erdõ egy hulladék tároló telep része lenne. Iszonyatosan koszos, lerakóhely lett az erdõ ezen részébõl.
4., Ezen út végén van egy másik rét. Itt egy balos kanyarral mentem el a rét végéig, ahol is a meredek út folytatása képpen vezetett le egy dózer ösvény be a fák közé. Itt van az a fatönk maradvány is, ahol Lajos és KoLa is zökkent egy tökösset!
Na most ezen rész nemcsak ki van járva autók által, hanem csokorba fûzött - félig felfújt - kotonfüzér "díszítette" az utat. Sajnos az erdõben éppen parkolt - a turista ösvényen - egy kocsi. Erõsen párás ablakokkal...
Ezért kénytelen voltam oldalt kimenni az útra. Igen ám, de minden út behajtó részén sorompó van, na és persze mindegyik zárva. Ezek szerint az autós vagy máshol jött be, vagy van kulcsa a sorompóhoz. Egyik sem jó eset, de ez van.
5., A Bécsi úton úgy parkolt egy járgány, hogy ne lehessen elmenni mellette. Azaz az út szélén vezetõ járdaként funkcionáló gyalogösvényre is ráparkolt fél kerékkel. Ezáltal elzárva mindenki elõl a "járdát" és persze akadályozva a forgalmat is. Na én is kikerülni kényszerültem. Igen ám, de nagyon komoly forgalom volt. Az autósok meg segítõkészen dudálgattak, villogtak. Persze egyik sem tudott megállni, mert annyira sietett... Na a legérdekesebb az volt, hogy még a 18-as busz sem volt hajlandó lelassítani. inkább nyomott a sofõr egy padlógázt és bõgõ motorral hajtott el mellettem, majdnem elsodorva. Elvégre hogy is nézne ki, ha BKV-s létére átengedne maga elõtt.
Na ennyi volt a mai tekerés és a sok "élmény", mely ma ért. Azért azt meg kell állapítani, hogy - finoman szólva is - KURVA HIDEG volt! Annak ellenére, hogy a téli dzsekim volt rajtam (a kék), a hátam eléggé fázott!
Mikor hazaértem és már majdnem beültem a kádba egy kis forró fürdõre, akkor hívott fel egy másik kerós társ. El akart csábítani egy Pilisi tekerésre. Errõl lecsúsztam. Nem csak azért, mert nem mehettem már el, hanem azért is, mert én éppen befejeztem egy kellemes vasárnapi kört!
Na, remélem nektek is sikerült ma egy jót tekerni!
Itt a lakásban nagyon jó idõ van, kint süt a nap... Ideális idõ egy tekeréshez! Ugye nem maradtatok otthon?!
Ugrás az oldal tetejére
