Belépés
Felhasználó létrehozása
Nekem gyárilag volt kupak nélkül a Tiagra fvk-ba szerelve hosszanti b.ház. A tárcsaféktestnél viszont kell a kupak.
Abból nem nagyon indulnék ki, hogy egy tiagrás bringát hogyan szerelnek össze. Sajnos jóval magasabb árkategóriákban is tetten érhető a gyári szerelés kompromisszumai. Pláne, hogy elmondásod szerint darabosan működött ez a felállás...
Egészen pontosan azért kell a fém kupak a hosszanti szálas bowdenház végére, mert a bowden húzása által a hosszanti szálak hossz irányban elmozdulhatnak egymáshoz képes. A szálak a pontszerű terhelés hatására elkezdenék beleenni magukat a fékkar kompozit házába. Ezek a kupakok nem összetévesztendők a mezei fém kupakokkal. Sokkal strapabíróbbak, nem véletlenül. Ennek a szükségességét elég jól leírják a szerelési útmutatóban is: https://jagwire.com/...DIY_INST_VF.pdf
A neve a nagyon beszédes POP (Point-of-Power) end cap... https://jagwire.com/...onless-end-caps
A felnifékes fvkar alapvetően spirál bowdenházra van tervezve, ezért a szükséges kupak bele sem férne (a POP sem alkalmas erre), ezért kell a "flexi cső", ami egyébként pont ugyanolyan spirál bowdenház, mint a többi, csak nem fekete a háza, hanem áttetsző. A kormány kanyarulatát nyilván sokkal könnyebb spirállal megoldani, ezért van ilyen hosszúra hagyva a JW által.
Szerintem.
Szerintem lehet ez a bűnös, de próba nélkül ki tudná megmondani? Kikötném a bovdent a fékből és megnézném, hogy tényleg ebben a csőben súrlódik-e, vagy a teljes ház ilyen.
A házvégek (spirál és hosszanti), amik a fém összekötőben csatlakoznak, a JW által vannak vágva, szerelve és rögzítve. (Legalábbis az, ami szettben jön, méterárunál ez nyilván nem lehetséges, viszont a méterárushoz nem is jár az EZ-Bend "flexi cső".) Ahogy a linkelt képből is látod, én szétszedtem a fém összekötőt. Azon azt láttam, hogy az megfelelő minőségű volt -> a problémát én nem itt keresném... Ha a bowdent kikötve bármi komolyabb surlódás/darabosság van, akkor ott egyértelműen szerelési probléma van. A darabosság, amiről én beszélek az egy nagyon finom valami, amit használat közben sosem veszel észre, csak álló helyzetben ha direkt ezt figyeled. Ahhoz hogy ez a finom darabosság előjöjjön, előfeszített rendszerre van szükség, ergo kikötött féktesttel nem szabadna jelentkezni.
Kíváncsiságból lementem, és az épp kéznél lévő három országútin megnéztem, melyiknél milyen a "darabosság":
1. Ultegra R8000, teljes JW Road Pro szett, az előző képen látható rövid spirál toldással, magam szereltem
2. 105 5500, JW CEX spirál, köszörült, finom palástú bowden, magam szereltem
3. Ultegra 6800, JW CEX spirál, köszörült, de nem olyan finom palástú, gyári szerelés
Ezek közül messze a 3-as a "legdarabosabb", utána 2, és a legfinomabb az 1. Viszont valós használatban még a 3-as "darabossága" sem jelent semmilyen problémát.
Még pár gondolat a kupakhoz:
Ahogy a felniféktest is kupak nélküli használatra van tervezve, ezért az alap kupak nem fog beleférni. Ezt oldja meg a speckó POP kupak.
Mivel a mech. tárcsafék (az előző hozzászólásban már kifejtett okok miatt) spirállal nem jó, értelem szerűen hosszanti szálas házra van tervezve, aminek a végére viszont kell a kupak, ezért a mech. tárcsaféktesten lehet és kell is kupakot használni. (Nyilván minél hosszabb a ház, annál nagyobb lesz a spirál hátránya... Ezért lehet első fék esetén akár megúszni spirállal is... De attól, hogy lecseréljük a compressionless házat spirálra, ne várjunk jobb fékhatást egy mech tárcsaféken...)
A hosszanti b.ház éppen a (legfőképpen a szűk) kanyarokban értelmetlen. Elég arra gondolni, hogy a bovden és a b.ház szálai párhuzamosak. Ha a bovdent feszíted, akkor a párhuzamos b.ház szálak közül ki szeretne lépni, a b.ház egyéb részei tartanak ellen ennek, nem a szálak. Egy hagyományos spirális ház spiráljának menetei ilyen esetben egymásra feszülnek, mint egy összült rugó.
Nem elég arra gondolni... Ha a spirál ház teljesen egyenes, a spirál menetei (jó esetben közvetlenül) egymáson fekszenek. A meghúzott bowden összenyomja a házat. Ha valóban közvetlenül egymáson fekszenek a menetek, akkor ez is "compressionless"-ként funkcionál ebben a helyzetben. Csakhogy egy bringán sem lesz végig egyenes a ház. Ha a ház ívelt, a menet spiráljai az ívkülső mentén eltávolodnak egymástól. Amikor a ház nyomás alá kerül, a menet hézagai csökkennek -> a spirál ház összenyomódik. A fékkar által előidézett egységnyi bowdenhúzást arra használod, hogy egy rugót nyomj össze, ahelyett hogy a féktest áttételével a fékbetétet mozgatnád a fékfelület felé (vagy nyomnád rá még nagyobb erővel.) Emelő elv...
A hosszanti szálak a kanyarívben is folyamatosak maradnak, ezért tekinthető (makro szinten) összenyomhatatlannak. Abban igazad van, hogy egy szál nyomás hatására ki fog térni az erő vonalából. Pont ezért van szükség a kevlár szövetre körülötte. A kevlár szövet veszi fel a (kitérni akaró hosszanti ház szálak által okozott) tengelyre merőleges feszültséget. A kitérni már nem tudó acél szálak így már nyomó szilárdsággal rendelkeznek.
Minél kisebb a bowdenház által leírt ív sugara, annál inkább rugóvá válik a spirál ház, míg a hosszanti szálnál ez nem jelent problémát -> pont hogy a kanyarívben jön ki a különbség a hosszanti szálas javára. (Hacsak nem rugót akarsz nyomkodni fékezés helyett.) Ahogy előtte is írtam, felniféknél ez a rugalmasság nem jelent problémát, viszont a mech tárcsaféknél ez már egyértelmű teljesítmény csökkenéshez vezet.
Lehet, hogy közvetlenebb, koppanósabb a "fékérzet" hosszantiszálas b.házzal, de - amikkel próbáltam - ez nem ellensúlyozza a jellemzően vacakabb bovdenmozgást. ...és ugye a koppanósság miatt kevesebb a moduláció, megjön viszont a "téglaroppantás ujjal" érzet.
Attól, hogy hosszanti spirálos a ház, egyáltalán nem lesz vacakabb a bowden mozgás. Miért is lenne?
Modulációd nem attól lesz, hogy egy rugót nyomkodsz. Ennyi erővel a gagyi, rugalmas házat használsz, ami szemmel láthatóan deformálódik, ha meghúzod a féket, vagy rugalmas a féktest, akkor az jobban modulálható? A hidraulikus fékrendszer (amire még inkább igaz az, hogy "compressionless"), kevésbé modulálható? (Akár tárcsa, akár felnifék...)
Ha vezettél már komolyabb versenyautót, annak milyen volt a féke? Nem pedál állásból modulál a versenyző, hanem a lába által kifejtett erő mértékével. Ugyanez igaz a kerékpárra. Nem a fékkar elmozdulása csatolja vissza a fékerőt számomra, hanem az, hogy mekkora erőt fejtek ki a kezemmel. A kar elmozdítása csupán szükséges velejárója a fékezésnek...
Téglaroppantós érzetről viszont még hosszanti szálas féknél sem beszélhetünk...
Érdekes hozzászólás, gyakorlatilag - a szerelés minőségére vonatkozó részektől eltekintve - a többi pontban épp az ellenkezőjéről szól, mint amit javasoltam/írtam.
Nekem gyárilag volt kupak nélkül a Tiagra fvk-ba szerelve hosszanti b.ház. A tárcsaféktestnél viszont kell a kupak.
A hosszanti b.ház éppen a (legfőképpen a szűk) kanyarokban értelmetlen. Elég arra gondolni, hogy a bovden és a b.ház szálai párhuzamosak. Ha a bovdent feszíted, akkor a párhuzamos b.ház szálak közül ki szeretne lépni, a b.ház egyéb részei tartanak ellen ennek, nem a szálak. Egy hagyományos spirális ház spiráljának menetei ilyen esetben egymásra feszülnek, mint egy összült rugó.
Lehet, hogy közvetlenebb, koppanósabb a "fékérzet" hosszantiszálas b.házzal, de - amikkel próbáltam - ez nem ellensúlyozza a jellemzően vacakabb bovdenmozgást. ...és ugye a koppanósság miatt kevesebb a moduláció, megjön viszont a "téglaroppantás ujjal" érzet.
Kenni sosem kentem a bovdent, szerintem (is) felesleges.
Nokont vagy klónját szívesen kipróbálnám, de eddig nem éreztem, hogy szükség lenne rá.
Szóval érdekes ez...
Ugrás az oldal tetejére
Szerintem lehet ez a bűnös, de próba nélkül ki tudná megmondani? Kikötném a bovdent a fékből és megnézném, hogy tényleg ebben a csőben súrlódik-e, vagy a teljes ház ilyen.
aztán több országútis csoportban is megjelent. 
