331 replies to this topic

[pcgery]

Sziasztok, Duna Maraton középtáv, M2 nevezés eladó. Harminc 816 9396

[TheKop]

Sziasztok!Duna maraton M1 hosszútávos nevezés eladó!
06 hetven 626 harmincöt 07

[gaboca1]

Hosszútáv, masters1 nevezés eladó, 5000 Ft, húsz-246-negyvennégy-19

Edited by gaboca1, 2018. June 11. - 08:16.

[Uluwatu]

Hidd el, számítanak a hegyek, és hogy van-e köztünk egy Kulhavy (vagy egy Sagan), vagy egy Yana Belomoina, hogy a legfrissebb csillagot említsem. Azt, hogy a pozitív körülmények mennyi embert vonzanak egy sportba, és ezek közül mennyi marad meg tartósan nem tudom, de hogy ezeknek van hatása az biztos. Volt nálunk egy felfutás xcm-ben, majd egy csúcspont és most hanyatlás látható. Sokan abbahagyták, elvesztették érdeklődésüket és nincs utánpótlás. Meg kell nézni mennyi a felnőtt és mennyi az M2 induló egy versenyen közép és hosszú távon. Lehet, hogy az xcm egyszerűen nem érdelki a fiatalokat. Miért, más sportok érdeklik őket? A magyar lakosság töredéke sportol rendszeresen (heti 3x fél óra). A világ 4. (!) legkövérebb nemzete a magyar. Az általad is említett lelki állapot (konkrétan beteg nép) is fontos tényező. Azt örömmel látom, hogy pl. egyre több ember fut, de az egy sokkal könnyebben, sokak számára elérhető sport. Volt úgy, hogy azt mondtam valakinek, hogy hegyikerékpár versenyekre járok, és nem értette milyen sportról beszélek. Aztán mondtam, hogy montenbájk . Biztos, hogy egy központi akarat sokat tudna tenni ezért a sportért. Csak az a baj, hogy nálunk a központi akarat másként képzeli el a sport támogatását. Pedig előttünk a működő példa: Nagy Britanniában kormányzati eszközökkel kezdtek el fejleszteni mindenféle sportot néhány évvel ezelőtt. Meg lehet nézni mindenféle éremtáblázatot, hova jutottak a britek, a kerékpársportjukról nem is beszélve!

Igen, ezek mind jogos pontok amiket mondasz.

A példaképek biztos hogy előremozdítanak egy fiatal generációt. Ha nézzük a tourokat, a szlovák zászlók száma már lassan a Dutch corner után egy Slovakian cornert is ereményezhet, ennyit számított a rocsztár megjövetele a világ tetején. Érdekes módon inkább fenntartással kezelem a legtöbb közvetlen szomszédunkat a honfitársaink iránt tanúsított hozzáállásuk miatt és ez alól a szlovákok sem képeznek kivételt, mégis nagyon örülök hogy végre van egy szlovák akit kifejezetten kedvelek, Peter Sagan. Óriási arc és tényleg magam is úgy éreztem hogy a Tour sokat veszít a vonzásából idén amikor kizárták. Szóval itthon is nagyon fontos lenne ez, emlékszem még mekkora szám volt hogy Parti egy fényképen van az olimpián Sagannal, igaz az defektek miatt maradt le .

A tehetségek egy külön fejezet és ezeket miként képzik ki. Ne felejtsük el hogy nekünk Benkó Barbink egy világkupán a top10-ben, az ő hányatott körülményei között, az kész csoda. És azért a szlovákoknak annyi sztárjuk nincs, Saganon kívül (Kulhavy ugye cseh). De abban igazad van hogy a hegyek lábánál könnyebb kitermelni az ilyen tehetségeket. Bár megint a holland és dán példát kell felhoznom hogy mégis van ott egy Dumoulin, Kruijswijk és a régi nagyok mint Zoetemelk, szóval hosszú a sor. Persze, egy olyan országban ahol több a bringa mint az ember, ez várható, mégis a kínaiaik rácáfolnak az egyenes összefüggésre . Szóval a hegyek nagy előny, de nem alapfeltétel.

Szerintem az edzésmódszertan és az általános sportpolitika meghatározó. Ahogy mondod, felülről sokat lehetne ezért tenni. Sajnos az ország hagyatéka egy olyan 50 év melyben nem létezett rekreatív sport: csak élsport hogy a büszke szocializmus megmutassa a világnak hogy mire képes. Gyerekkoromban már szinte spártai módon edzettek engem is, csak a legkeményebbek maradhattak akikből lehetett "valaki". Ebből pedig nem lehet amatőrsportot képezni, mert több gyerekkel utáltatják meg a sportot mint kényszer, mint amennyivel megszerettetik hogy utána saját ösztönzésből folytassa. És sajnos még ma is azt látom hogy amikor ordibáló apukák tekernek egy maratonon a gyerek mögött mert a saját kudarcai megoldását látják abban ha a gyerek legalább sikeres, evvel nem egy olyan generáció fog felnőni amelyik továbbadja a lelkesedést. A nélkül meg nem megy.

 

Én sem tudom hogy mi a megoldás, csak agyalok hogy mivel lehet megoldani. A módszertan itt meghatározó: meg kell ismerni a mozgatórugókat a sportolókat illetően. Amiket felsorolsz mind fontos tényező amik tudatában lehetne valamit tenni, ha bebizonyosul hogy tényleg ezek a fő mozgatórugók. Például hogy mennyi itthon a "trendsport". Egyre többen triatlonoznak, nagyon közkedveltek a "spártai" futamok, a táncórákon a zumba meg oszloptánc (?) meg hasonló trendek, a konditermekben a crossfit, a jóga már régóta menő, stbstb. Ki kellene deríteni mitől kattannak valamire rá az emberek, meddig tart egy trend, mit lehet állandósítani. Nagyon sok dologgal függ össze: nemzetközi trendek amiket itthon behoznak, technológiai fejlődés, földrajzi adottságok, boltok készletei mely trendekre épít és evvel maga alkotja ezeket, stb. Bringázást illetően érdemes említeni az e-bike-ok elterjedését mely új ágazatot hoz létre és meg tud szólítani egy új korcsoportot mely eddig nem volt olyan fizikai állapotban, a belgák és hollandoktól kiterjedt cyclocross jelenséget mely az XCO-hoz hasonlóan fix körök miatt látványosabb és kezelhetőbb, az egyre több kerékpárút általi megnőtt rekreatív bringást aki kipróbálhatja magát versenyeken is, valamint elérhető áron bringa és felszerelés/ruha mint pld a Decathlon vagy Lidl és hasonlóak akik rengeteg reklámmal bombázzák a vevőket és még olyan is kipróbálja akinek eszéber sem jutott volna addig.

Szóval rengeteg a tényező és ezek mind valahol hozzájárulnak ahhoz hogy itthon mi hogy alakul.

 

Off:

Egy kicsit más téma de sokan azt gondolják pld hogy ez túl drága sport ahhoz hogy egy komoly bázis kialakuljon. Én nem gondolom hogy pénzkérdés lenne. Nem mondom hogy olcsó sport a kerékpározás, de minden sport felszereléssel jár. Kapásból tudok egy csomó olyan sportot mondani amely sokkal közkedveltebb, mégis sokkal drágább, pedig hasonló élményt nyújt. Vegyük például a síelést, melynek a snowboard a nagyon felvirágzott trendje lett mindenhol. Összeadva a bekerülési összeget, egy versenyre képes alapkategóriás kerékpár 150-200,000 Ft, ehhez jön a cipő+ruházat+ alapfelszerés (pumpa, pótalkatrészek), tehát kb. 200-250,000 Ft-ért már el lehet menni az első tanulóversenyekre, utána a csillagos ég. Viszont a részvételi díj csak 5-8000 Ft egy versenyen, plusz benzinköltség, tehát egy négy állomásos top maraton sorozat évente kb 50,000 Ft-ból megvan és a család is kirándult egyet. Egy alapkerékpár éves karbantartását ennyi verseny mellett meg lehet úszni 50,000-ből úgy hogy edzünk is hetente párszor.

A snowboard vagy sí persze csak 50-100,000 ha nem akarjuk hogy egy pár éven belül eltörjön, de bakanccsal és kötéssel már 150-200-nál tartunk és a ruházat nagyon drága ha nem akarunk szétfagyni/izzadni. Tehát a bekerülési költség kb. 250-300,000 Ft, de akkor még nem jártunk sehol. Maga a síelés itt egyértelműen drága, főleg a szállás és síbérlet miatt: útiköltség/szállás/síbérlet egy egyhetes sívakációra hamar eléri a 100-150,000 Ft-ot per fő, márpedig ez éves költség..

Tehát ha úgy vesszük hogy egy alapbringát kb 5 évig lehet használni mielőtt leamortizáltuk és éves karbantartásával így kb 150,000 Ft évente a költség edzésekkel és versenyekkel egyetemben, akkor ezért 5 évig kaptunk egy évente legalább száz nap élményt, mert bármikor bringára lehet ülni és tekerni egyet. Ezzel szemben a síelésnél évente elmegy 150-200,000 Ft a felszerelés és útiköltségek egyvelegeként, de ezért összesen egy hetet csúsztunk. És ha szerencsénk volt a hó is jó volt éppen és a kaja nem méreg drága..

Tehát ha a kettőt összehasonlítjuk, nem olyan nagyon nagy az árkülönbség, de a bringa állandó örömöt tud nyújtani az év nagy részében, mert igazából nem a verseny teszi ki a javát hanem a szabad mozgás, túrázás, edzés, bármikor.

Mégis, a snowboard sokkal jobban felkapott sport és biztos vagyok benne ahogy elnézem a teli buszok számát telente, sokkal több magyar űz télisportot mint amennyi versenyszerűen kerékpározik. Úgyhogy itt van bőven növekedési lehetőség, ha több embert át lehetne csábítani a versenyekre. Ráadásul rengeteg embernek van már eleve kerékpárja, csak rá kellene venni hogy próbálja ki magát versenyen! Tehát óriási a potenciális résztvevők száma. Síléce vagy sowboardja csak olyannak van aki jár is rendszeresen csúszni.

Én ebben látom az óriási lehetőséget: csak át kellene csábítani az embereket a versenyekre. Ha a snowboardnak megy, menne ez a montinak is.

On.

[szak]

Hidd el, számítanak a hegyek, és hogy van-e köztünk egy Kulhavy (vagy egy Sagan), vagy egy Yana Belomoina, hogy a legfrissebb csillagot említsem. Azt, hogy a pozitív körülmények mennyi embert vonzanak egy sportba, és ezek közül mennyi marad meg tartósan nem tudom, de hogy ezeknek van hatása az biztos. Volt nálunk egy felfutás xcm-ben, majd egy csúcspont és most hanyatlás látható. Sokan abbahagyták, elvesztették érdeklődésüket és nincs utánpótlás. Meg kell nézni mennyi a felnőtt és mennyi az M2 induló egy versenyen közép és hosszú távon. Lehet, hogy az xcm egyszerűen nem érdelki a fiatalokat. Miért, más sportok érdeklik őket? A magyar lakosság töredéke sportol rendszeresen (heti 3x fél óra). A világ 4. (!) legkövérebb nemzete a magyar. Az általad is említett lelki állapot (konkrétan beteg nép) is fontos tényező. Azt örömmel látom, hogy pl. egyre több ember fut, de az egy sokkal könnyebben, sokak számára elérhető sport. Volt úgy, hogy azt mondtam valakinek, hogy hegyikerékpár versenyekre járok, és nem értette milyen sportról beszélek. Aztán mondtam, hogy montenbájk . Biztos, hogy egy központi akarat sokat tudna tenni ezért a sportért. Csak az a baj, hogy nálunk a központi akarat másként képzeli el a sport támogatását. Pedig előttünk a működő példa: Nagy Britanniában kormányzati eszközökkel kezdtek el fejleszteni mindenféle sportot néhány évvel ezelőtt. Meg lehet nézni mindenféle éremtáblázatot, hova jutottak a britek, a kerékpársportjukról nem is beszélve!

 

[Uluwatu]

Uluwatu: azzal vitatkoznék, hogy a pálya egy a sok szempont közül. Szerintem a jó pálya nagyon fontos. Pár éve volt egyszer egy Újhely maraton, tök jó pályával, rengeteg egynyomossal, sajnos elhalt a dolog. Vagy ott van a Kishegy kupa Lellén. Baráti hangulat, finom gulyás, minimális nevezési díj, de mégsem ezek, hanem a pálya adja el ezt a versenyt. A hegyekért, a tekerésért, a versenyért, a lefelékért, az erdőért  - egyszóval a pályáért megyünk elsősorban.

Az nagyon jó kérdés, hogyan lehetne népszerűbbé tenni az xcm-et egy nem kimondottan hegyi országban, ahol az élversenyzőket csak mi "belülállók" ismerjük, és ráadásul ez a szakág (tudom, hibás kifejezés) nem olcsó és leginkább a nehézségek leküzdéséről szól.  Azzal egyetértek, hogy a jó marketing sokat segít, de a végén a terméknek/szolgáltatásnak is olyannak kell lennie, amit a fogyasztó újra és újra megvesz.

Remélem soraid eljutnak a címzettekhez.

Köszönöm a pozitív észrevételeid. Több ilyen válasz kellene ezen a fórumon, mert akkor lehet értelmesen eszmecserélni.

 

A pályát illetően én nem mondom hogy a személyes véleményem nem ez lenne: én szerintem is egy XCM versenyt nagyrészben a pálya határoz meg, mivel ez egy sport a természetben és a pálya adottsága, változatossága, biztonsága adja hogy mennyire lehet élvezni.

De ez egy személyes vélemény. És egy versenyen több százan, ezer felett is megfordulnak. És nem mindenkinek ugyanez a szempont, a részvételi díj viszont az ami fenntartja a versenyt. Van aki pld a Bükk unalmas hosszú emelkedőjét és ugyanolyan unalmas lejtőit szereti, mert neki ez kényelmes, vagy nem zökken ki a ritmusból. Van pedig aki a Crosskovácsi csiki-csuki technikásait szereti, mert akkor van elemében. Mindketten versenyekre járnak és mindketten fontos részei ennek a bringás versenyző közösségnek. Tehát mindkettőt meg kell próbálni tartani, mert az szinte biztos hogy aki egy versenyre megy, legalább egy-két másikra is fog, ha meg rákap az ízére akkor évekig egyre többre és másokat is visz, ez tartja fenn a sportot. A kihívás ott kezdődik, hogy melyik embertípusból mennyien vannak? Melyik az amelyik vissza is fog járni vagy évente 5-10 és nem 1-2 versenyre megy? Mennyit költ amikor ott van, stb. Ha ezeket nem jól találja el a szervező, akkor hosszú távon lehet hogy a rendezvény bukta. Biztos vagyok benne hogy a 4 top maratonból van amelyik már bukott volna, ha nem lenne a sorozat része és ezért sokan csak azért látogatják, hogy az összetett eredmény meglegyen. Nem biztos hogy egy döntő többség, de már 10-20% részvevő csökkenés is be tud dönteni egy versenyt egy pár év alatt, ha szoros a költségvetés.

Tehát rövidre fogva: mind van valamiről véleményünk, de mind mások is vagyunk és ezeket kellene kideríteni a szervezőknek, hogy minél okosabban tudják hosszú távon fenntarthatóvá tenni a versenyeket. És ez nem mindig a színvonal. Lehet hogy hosszú távon a halál unalmas pályák a menőek mert attól jön sok hobbiista és ők tartják majd fenn a versenyt, mert sokan vannak és az sok nevezési díj. Lehet hogy a világ legszínvonalasabb versenye sem tudna fennmaradni ha nem lenne elég résztvevő. Ezért van az hogy pld a Crosskovácsi az erdő és infrastruktúra adottságai miatt le van korlátozva: nincsenek nagy széles utak ahol lehet indítani 1000-1500 versenyzőt gond nélkül. A pálya is túl technikás az átlagembernek. Így is kész csoda hogy ennyi embert tudnak évente bevonzani, ez a hihetetlen odafigyelés és rászánt energia eredménye. Ha ennek egy töredékét nyújtanák a Top Maraton szervezők, szerintem fel tudna virágozni az XCM, akár 2000-nél is több résztvevőkkel. Nevetséges hogy a kerékpározás az utóbbi évtized trendje itthon, de a sportág itthon hanyatlik.

 

Avval viszont nem értek egyet hogy a hegyek hiánya komolyabb hátrány lenne. Főleg a budai hegység és a Pilis a legsűrűbben lakott területekhez köpésnyire van, de egész országunkban nem nagyok a távolságok a nagyvárosoktól elég komoly dombságokhoz, hegyvidékig, szinte sehol sem több mint egy óra autóval. Nézs meg a hollandokat vagy dánokat és hogy azok mikor tudnak hegyen tekerni, mégis virágzik a bringasport. A hegyek magassága pedig nem meghatározó, sőt hátrány is lehet: magam egész jó kondinak örvendek, de ha az alpokban kell tekerni akkor ott kiköpöm a belem, még az adriai szomszédaink csúcsai is időnként komoly kihívást jelentenek. Ellenben az itthoni közepes méretű mászások kitűnő változatosságot nyújtanak, edzésre pedig bőven elegendőek. Nem azt mondom hogy a legváltozatosabbak, de a Balaton felvidék vagy a Pilis olyan szép és izgalmas részeket nyújt amire nem lehet nemet mondani bringásként, legyen az monti vagy országúti. Persze, nem egy Szlovákia vagy Alpok és nagyon kevés pld a single-track, de aki azt mondja hogy itthon unalmas tekerni, az eléggé el lehet kényeztetve, tehát nem a jellemző célközönség a sportág felvirágoztatásához.

Úgyhogy véleményem szerint nem az ország adottságaival van baj, vagy egyéb körülményekkel. Szerintem a legtöbb baj itthon a fejekben van. A kishitűség, a lustaság, a beletörődés, a passzivitás. Az emberek, még azok is akik lelkesek a bringa iránt, inkább rögtön a kétségeikkel jönnek mint hogy megoldásokat keressenek a problémákra. Inkább irigykednek a szomszédokra hogy ott miért tudnak a dolgok jobban működni, a helyett hogy maguk kezükbe vennék a lehetőségeiket. Nagyon szép az országunk és nagyon sok jó helyen lehet tekerni. Csak akarat kérdése evvel valamit csinálni. Időnként adódik jó kezdeményezés, de mint mondtad Te is, csírájában meghal egy része. Nem akarok mutogatni, de kapásból tudnék mondani 5 versenyt amit nem tartanak meg, mert a szervező nem tesz meg mindent annak érdekében hogy megtörténjen. Pedig minden adott lenne hozzá, csak akarat kell. És ilyenkor van az hogy "bezzeg a németeknél, osztrákoknál, menne ez." Igen, mert ott van kitartás. Nálunk meg nincs. Sajnos legtöbbször azt látom hogy gyors és könnyű  pénzkeresési lehetőséget látnak benne a szervezők és ha nem megy rögtön, hamar otthagyják. Pedig semmi sem lesz azonnal sikeres, ehhez idő és áldozat kell.

Úgyhogy én nem osztom a körülményekre mutató véleményeket. Azokat mindig csak utólag érdemes megnézni, ha mindent megtettünk annak érdekében hogy valami jól menjen. Addig nincs jogunk a körülményekre hivatkozni, csak magunkban kereshetjük a hiányosságot, a tenni akarás hiányát. És itthon ennek a csíráját sem látom, tisztelet a nagyon kivételeseknek mint a Crosskovácsi.

[szak]

Uluwatu: azzal vitatkoznék, hogy a pálya egy a sok szempont közül. Szerintem a jó pálya nagyon fontos. Pár éve volt egyszer egy Újhely maraton, tök jó pályával, rengeteg egynyomossal, sajnos elhalt a dolog. Vagy ott van a Kishegy kupa Lellén. Baráti hangulat, finom gulyás, minimális nevezési díj, de mégsem ezek, hanem a pálya adja el ezt a versenyt. A hegyekért, a tekerésért, a versenyért, a lefelékért, az erdőért  - egyszóval a pályáért megyünk elsősorban.

Az nagyon jó kérdés, hogyan lehetne népszerűbbé tenni az xcm-et egy nem kimondottan hegyi országban, ahol az élversenyzőket csak mi "belülállók" ismerjük, és ráadásul ez a szakág (tudom, hibás kifejezés) nem olcsó és leginkább a nehézségek leküzdéséről szól.  Azzal egyetértek, hogy a jó marketing sokat segít, de a végén a terméknek/szolgáltatásnak is olyannak kell lennie, amit a fogyasztó újra és újra megvesz.

Remélem soraid eljutnak a címzettekhez.

[Uluwatu]

Sziasztok!

 

Idén valahogy kevesebben szóltak hozzá, tavaly még nagy volt itt a pörgés, gondolom egy páran a fórumozók közül már nem indultak.

 

Kicsit visszaolvastam a korábbi kommenteket, a többség a korábbi visegrádi pályát sírja vissza. Mivel Harang is visszavonul, jogosan vetődik fel a kérdés hogyan tovább. A kezdetektől fogva részt veszek a verseny szervezésében, ahol a pálya kialakítása, kitűzése, biztosítása a feladatom. A véleményeket is rendszeresen olvasom, így ebben az új helyzetben felmerült bennem, hogy felhasználva a két évtizedes tapasztalatot, valamint azt, hogy ma is rendszeresen montizok, újra visegrádi helyszínnel rendezzünk meg egy maratont. Persze szeretném azt elérni, hogy minél élvezetesebb legyen a verseny, így előzetes egyeztetések szükségesek a hatóságokkal már most, hogy partnerek e ebben. És szükséges az is, hogy minél többen el is induljanak a versenyen, mert ez adja meg a szervezés alapját, így minden erőnkkel a kiszolgálásra helyeznénk a hangsúlyt.

 

Tehát kíváncsi vagyok mi a véleményetek!

 

Egy kis aktuális még a mostani versenyhez. Természetesen most is volt egy szemétszedő kontroll, ahol a kevésbé észlelhető apróbb, de nagyon bosszantó, tasakok, fiolák és kupakok, valamint az egyéb (pl. turisták) szemétjének összeszedése volt a cél. Erdész lévén ez kötelességem is, nem tűröm a szemetet az erdőben! Sajnos képet nem tudok csatolni, de a rövid távon kb 40 db különböző tasakot fiolát szedtem össze, a középen összesen pár darabot. No komment!

 

Üdv! G. Rezső

Kedves Rezső!

 

Mindenképpen örvendetes ha egy szervező felveszi a kapcsolatot a versenyzőkkel, mivel ez szinte sosem történik és az a benyomásom hogy a szervezők külön világban élnek aminek köze nincs a versenyzői realitáshoz. Ezért nagyon jó dolog ilyen kérdéseket feltenni.

Viszont óva intek hogy feltételezések alapján induljatok el, ami a versenyek jövőjét illeti: éspedig hogy főleg a pálya lenne a meghatározó. Véleményem szerint a pálya csak egy a sok szempont közül.

Úgy gondolom hogy azért nem légből kapott a feltételezésem, mert egyrészt ha megnézed a Duna maraton létszámhanyatlásának kezdetét, az nem az új pálya óta van.. Amióta az Odinon fent vannak a létszámok, 2009 óta minden évben 100-al csökken a létszám, tehát nincs egyenes összefügés a helszín/pálya és a résztvevők száma között. Másrészt, nem érdemes a Duna maratont sem mint elhatárolt jelenséget nézni: a Top maraton sorozat mint olyan hanyatlik már évek óta, a Duna maraton nem kivétel, még ha jobban is mint a másik három. A tények makacs doldok és látni hogy ez a trend már régóta így megy.

Tehát ha ezt a két tényt egybe vetjük, nem célszerű egy konkrét okban keresni, Duna maraton szintjén, hogy mitől hanyatlik a résztvevők száma. Ezt az egész magyar XCM társadalom szintjén kellene kezelni. Összefogni mint szervezők, kiagyalni a megoldásokat hogy ismét az 1500 irányába, de legalább 1000 feletti létszámok legyenek ebben a sportágban. A megoldásokhoz pedig először fel kell kutatni a problémák gyökerét. Ez összetett dolog, ezért csak arra építeni hogy a pálya helyszíne határozza meg, szerintem nagy hiba. Lehet hogy több embert vonzz majd megint Visegrád, mindenképpen azok közül akik régebben jártak és azóta nem mennek hogy helyszínváltás volt. Viszont bármit fel merek rá tenni hogy az általános csökkenő tendenciát nem állítja meg.

Ötletelni lehet, de ha eddig nem alkotott nagyot a legtöbb szervező, most vajon mitől éreznének rá hogy mit akar a (potenciális) közönség?

 

Az én tanácsom a következő pontokból áll. Szerintem ha ezt az itthoni szervezők megfogadnák, meg lehetne fordítani a negatív trendet (ami ugye valljuk be, egy idő után a költségvetést bedönti és volt-nincs verseny..):

1. Felállítani egy szervezők és MKSZ között létrejött bizottságot, amelyben minden fél képviselt és célja hogy a magyar XCM sportágat újra fellendítse. Jelenleg tudtommal "szakmai bizottság"-on kívül ilyen nincs és a bizottság általában nem EGY konkrét céllal van megbízva, hanem adminisztratív feladatok sokaságával. Most viszont krízishelyzet van, ezt úgy kellene kezelni.

2. A bizottságnak először is meg kellene értenie a hanyatlás okait. Nem egyéni versenyek szintjén, hanem országos szinten. Mivel egy bringás bázis adja a versenyek gerincét. Ehhez nem ötletelni kellene meg kreatívkodni (minden tiszteletem Harang régi érdemeinek, de új világban élünk), hanem felmérni a piacot: KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS. Ha jól emlékszem egyetlen egy ilyen volt az utóbbi 10 évben, tavaly, akkor sem kérdeztek semmit a pályáról, bezzeg póló, gulyáságyú, minden más meg lett kérdezve. Már 40 éve létezik a marketing fogalma, melyben közvéleménykutatás által mérik fel a piaci igényt. Ez a sportág is egy "szakma", kinálat és kereslet, fel kellene végre fogni hogy nem a szervező fogja kitalálni hogy mi a piac igénye, főleg nem mivel az gyorsan változik.

3. A közvéleménykutatás előkészítése nem bringások, hanem PROFIK által, versenyzők és szervezők segítségével. Akik ehhez értenek. Akiknek a bringások felsorolják egy versenynél felmerülő szempontokat (pálya, jelölés, frissítés, versenyközpont, emlékérem, kaja, WC-k, stbstb) és a profi összeállítja a kérdőívet, elmondja miként és mikor célszerű kiküldeni/megosztani és az adatokat elemzi, javaslatokat tesz. Lefogadom ilyen még sosem volt MKSZ berkekben egy ilyen léptékű problémát illetően, pedig pont most lenne mindennél fontosabb.

4. Az eredmények megvitatása a bizottságban. Mérlegelése a lehetséges megoldásoknak és anyagi vonzatának. Döntések meghozatala hogy ezek közül melyeket vezessék be, mikor, esetleges egységes országos szinten.

5. A változások kommunikálása a versenyzőkkel. Nem csak egy körlevél, hanem erőteljes reklám országos szinten. Nem kell hogy sokba kerüljön: bringáseseményeken (Critical Mass), boltokban (szórólapozni mindenki érdeke, a boltnak is jót tesz több versenyző mert több a profi szervízigény), versenyeken (sportágat átívelően), iskolákban, közösségi házakban, stb.

 

Ja hogy ezt nekem az MKSZ-nél kellene felvetnem? Ki mondta hogy még nem tettem és még jóval többet ennél?..

A kezdeményezés mindig alulról kell hogy jöjjön. Nektek szervezőknek nem kellene várnotok amíg felülről tesznek értetek. Biztos vagyok benne hogy egy pár szervező összefogása bármit ki tud kényszeríteni az MKSZ-től, főleg egy top maraton sorozat ami az itthoni XCM gerincét adja.

 

Amire személy szerint számítok a fenti pontok betartásának eredményeként:

1. Egy sokkal jobb összkép arról hogy mitől lehetne több embert bevonzani és megtartani. Személy szerint arra tippelek hogy ha jobban versenyző-központú lenne sok verseny és kevésbé szervező-központú, már meg tudna fordulni a tendencia. Amikor azt látni hogy évekig panaszkodnak sokan egyes dolgok miatt (egytálétel, póló minősége, pályajelölés, rajtbeállás, kissebb versenyek lemondása, stb.) és semmi sem történik ezek ellen, ennél csak jobb lehet a helyzet ha hirtelen a versenyzők szempontjai kerülnének előtérbe, bármik is azok.

2. Jobb megértése a közönségnek a pénzeket is jobb helyre összpontosítaná. Vajon miért nem csökken a Crosskovácsi résztvevő szám, pedig ott még sosem volt egytálétel?.. Vannak fölösleges kiadások, tudni kellene hogy mire érdemes kiadni pénzt és mire nem. Lehet hogy a CRK-nál a technikai póló az ami nagyon vonzó, minimális felár mellett? Ha valamit feltételezünk, attól még nem biztos hogy az a mozgatórugó, ezért kellene felmérni. Így kerül a pénz a legjobb helyre.

3. Egységes fellépés országos szinten, kiszámíthatóbbá tenné a versenysorozatokat. Jelenleg egyik versenyre megy valaki, a másikra nem. A színvonalbeli különbségek miatt, de az is lehet hogy a távolság miatt, nem tudni. Együttműködés esetén fel lehetne emelni a gyengébbeket magasabb szintre, evvel a nagyobbak is jól járnak mert nem az egyik HELYETT megy valaki a másikra, hanem mert minél többet szeretne egy jót versenyezni, élményben részesülni.

 

Ez a véleményem. Persze azt csináltok vele amit akartok. Bízom benne hogy van kurázsi végre elismerni hogy nagy bajban van az egész XCM ágazat itthon és végre össze kellene fogni ez ellen és az egókat félretenni.

[mephisoft]

A visegrádi indulású pályát jobban szerettem. Elsőre nagyon nem tetszett az esztergomi (középtávon), de mostanra már épp kezdtem megszokni, és egy kicsit meg is szeretni, van benne pár - sajnos nem túl hosszú - jó talajú, élvezetes, ritmusos szakasz. Az új pálya az első évben volt nagyon rossz, elsősorban a Dobogókő után terepen a hosszú lefelén: egyszerre összetúrt nyomvályús, köves és fatörmelékes. A nyomvályúk és a kövek sajnos megmaradtak, de a fatörmelék idén és már tavaly is kevesebb volt. (Megjegyzem szeretem én is a Crosskovácsit, de ott is volt nyomvályús-fatörmelékes-köves szakasz.)

 

Idén egyszer nagyon megharagudtam menet közben: valahol még a Dobogókő sípálya mászás előtt (a nagy baleset helyszíne előtt?) egy kanyar után egy, a pályára belógó, hüvelykujj vastagságú szederindába rohantam bele. Az ott egy elég széles erdészeti út, több nyomon is elég jól lehetett menni, de nyomot váltani a a nyomvályúk miatt már neccess lett volna, ráadásul mentek is mellettem, már nem tudtam elkerülni, elég csúnyán elkapta a karom. - Azt ott előző nap le kellett volna metszenie, aki bejárta a pályát, még akkor is, ha ő a másik nyomon ment.

Ha nem lesz TV közvetítés (idén volt?), akkor minél több zárt erdő, annál jobb; az esztergomi pálya e tekintetben is kellemetlenebb, megfővősebb.

[Tekergek]

Visegrád, egyértelmű

 

Pályatisztításról annyit hogy tavaly előtt a kórházban láttam V. Zolit (az említett dobogós) aki véna közeli tüskeszúrás miatt nézette meg magát. Nekem csak 2 defektem volt, UST + löttyel.. Középtávon katasztrofális volt a pálya. Nem lehet minden verseny Crosskovácsi, de remélem ilyen Duna se lesz többet és ez csakis szervezés kérdése (ugyanabban az évben ugyanazoknál a jégkároknál stb. ugyanolyan jó volt a CRK mint mindig, itt a különbség).

[zscs]

+1 Visegrád!

 

A régi budai indulású maratonról elérhető valahol .gpx?

[pleisztocen]

Nálam a tetszési sorrend valahogy így alakul a pályát illetően:

1. Budai Vár - Visegrád - hajó... (tudom, ez logisztikailag borzalom, bár kiemelkedő lenne a hazai versenyek közül és talán nemzetközileg is)

2. Visegrád

3...

4... többi topmaraton...

... Esztergom

 

Esztergomba is szívesen megyek, de azért az a sok nyílt mezős rész a város fölött az egész Pilis-Visegrádi hg. legingerszegényebb területe...

Na meg nem szeretek többször ugyanazaon a szakaszon végigmenni egy versenyen...

 

 

[dzsonhee]

Visegrádi indulással, aszfalton Pap rétig, a Kisrigó után a kéken az erdőben, rendes ellátással biztos mennék újra. 
Nagyon szerettem azt a pályát, közepet és hosszút egyaránt. 

[Bikertigger]

bár mostanában nem indultam (még Visegrádon legutóbb) meg bringám sincs, de abszolút a visegrádi.

 

szemetelésről meg : (én szoktam képeket néha) bár nyilván plusz költség de egy két jó helyen elhelyezett kamera vagy azzal felszerelt "belső ember" bringás, ha más nem is csak a versenyből kizárás következményként, még ha "itthon világhírű" versenyző is az illető, tán lehet lenne némi nevelő hatása.

tőlem a természetvédelmi bírság sem lenne idegen gondolat , csakhát annak a jogi háttere .

[alternatter]

Visegrádi szintén... az aszfaltos pap-réti emelkedővel.

Jó volt a Salamon tornyos is, de egyre szélesednek a kormányok

[peppe]

Visegrádi.

 

Ideális esetben pedig: 4 éven át a visegrádi, de az aszfaltos mászással kezdett, minden 5 évben pedig a Budai Várból induló. Álmodozok csak persze...

Edited by peppe, 2017. July 17. - 13:55.

[gaboca1]

Sziasztok!

 

Idén valahogy kevesebben szóltak hozzá, tavaly még nagy volt itt a pörgés, gondolom egy páran a fórumozók közül már nem indultak.

 

Kicsit visszaolvastam a korábbi kommenteket, a többség a korábbi visegrádi pályát sírja vissza. Mivel Harang is visszavonul, jogosan vetődik fel a kérdés hogyan tovább. A kezdetektől fogva részt veszek a verseny szervezésében, ahol a pálya kialakítása, kitűzése, biztosítása a feladatom. A véleményeket is rendszeresen olvasom, így ebben az új helyzetben felmerült bennem, hogy felhasználva a két évtizedes tapasztalatot, valamint azt, hogy ma is rendszeresen montizok, újra visegrádi helyszínnel rendezzünk meg egy maratont. Persze szeretném azt elérni, hogy minél élvezetesebb legyen a verseny, így előzetes egyeztetések szükségesek a hatóságokkal már most, hogy partnerek e ebben. És szükséges az is, hogy minél többen el is induljanak a versenyen, mert ez adja meg a szervezés alapját, így minden erőnkkel a kiszolgálásra helyeznénk a hangsúlyt.

 

Tehát kíváncsi vagyok mi a véleményetek!

 

Egy kis aktuális még a mostani versenyhez. Természetesen most is volt egy szemétszedő kontroll, ahol a kevésbé észlelhető apróbb, de nagyon bosszantó, tasakok, fiolák és kupakok, valamint az egyéb (pl. turisták) szemétjének összeszedése volt a cél. Erdész lévén ez kötelességem is, nem tűröm a szemetet az erdőben! Sajnos képet nem tudok csatolni, de a rövid távon kb 40 db különböző tasakot fiolát szedtem össze, a középen összesen pár darabot. No komment!

 

Üdv! G. Rezső

Szia Rezső!

 

Részemről üdvözölném a régi pálya vissza hozatalát!

[DMRezső1]

Sziasztok!

 

Idén valahogy kevesebben szóltak hozzá, tavaly még nagy volt itt a pörgés, gondolom egy páran a fórumozók közül már nem indultak.

 

Kicsit visszaolvastam a korábbi kommenteket, a többség a korábbi visegrádi pályát sírja vissza. Mivel Harang is visszavonul, jogosan vetődik fel a kérdés hogyan tovább. A kezdetektől fogva részt veszek a verseny szervezésében, ahol a pálya kialakítása, kitűzése, biztosítása a feladatom. A véleményeket is rendszeresen olvasom, így ebben az új helyzetben felmerült bennem, hogy felhasználva a két évtizedes tapasztalatot, valamint azt, hogy ma is rendszeresen montizok, újra visegrádi helyszínnel rendezzünk meg egy maratont. Persze szeretném azt elérni, hogy minél élvezetesebb legyen a verseny, így előzetes egyeztetések szükségesek a hatóságokkal már most, hogy partnerek e ebben. És szükséges az is, hogy minél többen el is induljanak a versenyen, mert ez adja meg a szervezés alapját, így minden erőnkkel a kiszolgálásra helyeznénk a hangsúlyt.

 

Tehát kíváncsi vagyok mi a véleményetek!

 

Egy kis aktuális még a mostani versenyhez. Természetesen most is volt egy szemétszedő kontroll, ahol a kevésbé észlelhető apróbb, de nagyon bosszantó, tasakok, fiolák és kupakok, valamint az egyéb (pl. turisták) szemétjének összeszedése volt a cél. Erdész lévén ez kötelességem is, nem tűröm a szemetet az erdőben! Sajnos képet nem tudok csatolni, de a rövid távon kb 40 db különböző tasakot fiolát szedtem össze, a középen összesen pár darabot. No komment!

 

Üdv! G. Rezső

 

 

[kpal33]

A szurkolói kemény-magból készült fotók!

https://www.dropbox....VI5_KzBAla?dl=0

[szak]

Köszönjük a szép nagy képeket!

Teljesen tuti volt a verseny, jó kis strand-idő, a mezei vesekő rázatók voltak a legjobbak ! Poros volt rendesen, néhány helyen nem ártott az óvatosság. A pizza sokkal jobb, mint a savas tészták korábban. Harang úr több helyen is feltűnt a pályán, szurkolt, én bírtam az öreget.