6 éve nyomom a top maratonokat hosszú távon (nagyon amatõrként), de kimagaslóan a legjobb hangulatú verseny volt. A személyzet fantasztikusan segítõkész, tájékozott, kedves volt. Óriási buzdítások, meleg fogadtatás, mosoly. Úgy éreztem, hogy ezekért a pillanatokért érdemes élni, és embernek lenni.
A Kis Rigónál levõ frissítõ pont pedig még ezt is képes volt felülmúlni. Buli hangulat, rock zene, meleg kézfogások. A végén én elfogadtam a jéghideg csapolt sört (vessen követ rám, aki ezért elítél), de az valami életmentõ volt. Rendesen felpörgetett jó pár kilométeren keresztül, a sörhöz járó vicces beszólások pedig különösen jól estek. Nagyon köszönöm minden szervezõnek ezt a kimagasló pozítiv, sportszerû hozzáállást.
A szemetelõk miatt pedig én is mindig dühös vagyok. A legmegdöbbentõbb az, hogy zömében olyanok szemetelnek, akik kimagasló szinten ûzik ezt a sportot, látszik a kiürült tubosok minõségi kategóriáján. Undorító, amit mûvelnek. A kezüket törném el...