Újra itthon...
Elõször is üdv a többieknek, kellemes meglepetés volt hogy ennyi magyarral és ismerõssel talákoztam odakinn!
Másodsorban nem kezdek hosszú ömlengésbe,m de az emberek hozzáállása odakinn a versenyhez egészen más mint itthon, amikor kijönnek a leglehetetlenebb helyekre is bíztatni, hoznak enni-inni mindenfélét, buzdítanak, véletlenül sem morognak ha megállítják õket a verseny miatt hanem szurkolnak, azonkívûl hogy vettek a szervezõk nekünk elég kaját a nénik hozzák tepsiben a célban lévõ frissítõhöz folyamatosan a sütiket, ahogy kérésre (vagy annélkül

) locsolnak; szóval nagyon pozitívan állnak az egészehez és ez nagyon jól esett!
Második amirõl iszonyat sokat lehetne mesélni az a táj, ami hihetetlen szép, az alpesi táj a házakkal, állatokkal, a gyönyörû zöld növényzettel, a tavak, a lassú és gyorsan fodrozódó patakok - mindnek több méter mélyen le lehet látni az alájáig olyan hihtetlen tiszták! - , a sziklák, gleccserek, hófödte csúcsok, mezõk... pfff, ezt látni kell.
A maratonról:
Szervezés okés, de azért itt sem teljesen hibátlan, sajnos még a 3 rajtblokk is kevésnek bizonyult, 1-2 helyen volt egy kis bedugulás, ami részben az osztrákok óvatossága miatt volt (ebbe soxxor beleütköztünk). Tésztaparti ok, frissítõk ok (include célban lévõ), pályakijelölés és segítõk ok; egy helyen találkoztam csak ahol a srác a hûvösben pislogott ahelyett hogy szólt volna a sziklaoldalas utáni lejtõnél hogy achtung, **** nagy sziklás letörés a végén.Regisztráció chip leadás/felvétel gyors és gördülékeny volt, amiket kaptunk a nevezésnél cuccok jól jöttek (köszi Powerbar), bringamosó is nagyon okés volt (számuk, a fejek és a kefe is); egyedül még a brutális hangerõ volt ami nem nagyon tetszett páruknak de korrekt munkát végeztek összességében. Jah, (biker)locsolás és sóutánpótlás piros pont.
Pálya egész jó volt, mikor azt hittem hogy unalmas osztrák bicikliút jellegû lesz a pálya akkor a sok bringáról lepattanó österreischer már jót jelentett (mert technikásebb részeken lassan vagy gyalog mentek), és akadt benne pár fincsi rész, asszem 2 helyen kellett csak elhagynom a nyerget (sípálya vége ahol elég meredek is volt és be is dugultak elöttem, a mentõk felett; ill egy erõsebben saras&lejtõs rész amit gyalog is nehéz volt abszolválni) ami sztem nem rossz.
Saját magamról annyit hogy 34Km-ig minden szép és jó volt, aztán a frissítõ után erõs hányinger lekénszerített a nyeregbõl 3-400-re, kisvuk is meg akarta nézni a szép tájat, de én önzõ voltam , nem engedtem neki

. 35tõl görcs jobb comb hátul, itt 15 percet szenvedek kb. 500m, bal comb hátul görcs. Megint 10-15 perc mert visszaülni sen tudok. Ultralight fokozatban sikerül haladni, de nem sokáig, mert bal vádli. Míg állok és ordítozok bal comb elöl. Közben kapok sótablettát egy osztrák sráctól aki megsajnálja az ordítozva szenvedõ hülyét; az elõzõnapi magnéziumok utánküldöm már a 3.at is, szétrágva, hátha végéfelé ér vmit. Lejtõ, érzem hogy hajlítani és nyújtni sem szabad a lábam mert vmi be fog görcsölni, nem is akasztom be a pedált. És milyen jól teszem, mert a sáros lefelecsúszkálás közben megint görcs, jobb comb és vádli egyszerre - most nem tudtam volna kiakasztnai az 100% és vszínû a jobbra elterülõ 80-100m-es lejtõt (szakadékot) alaposan tanulmányoztam volna azon nem túl szerencsés esetben. Újabb 10-12 perc, közben egy magyar srác is odajött segíteni, egy kis angol csevely után miután megláttam a rajtszámár utána magyarul köszöntem meg a segítõkészségét. Kamerás kanyarig eljutok (kb 200m) és a változatosság kedvéért görcs, megint olyan hogy könnyezek; ennyire nem fájhat. Káromkodásomra magyarok részévtüket fejezik ki és segítenek megfogni a biciklit mert elég rossz helyen jött megint az áldás. A maradék 2 sótablettát is lenyomon, az izotóniás lötyibõl még húzok egy adagot, és követem a magyar szurkolók bölcs tanácsát hogy egy ideig mi lenne ha tolnám. Ez bejön, egy km után megpróbálok felülni, óóóvatosannyújtott lábbal... jajjj, ez nem. Akkor behajlí...ájjáj, így sem. Még egy kis tolás, és pár próbálkozás, nyeregbe vagyok. Az öröm 100méterig tartott, ahol majd leesek a biciklirõl a leblokkoló lábbal ahogy megpróbálok leszállni. Na; itt kezdtem agyban egy eléggé meghalni, mert úgy tûnt hogy az utolsó 12km-t sétállva fogommegtenni, de tudtam hogy lefeléken a tolás sem lesz jó megoldás, attól is be fogok görcsölni. Masszír, nyújtási/hajlítási próbálkozások és tolás.
Egyik nagy bajom szokott lenni ha nem készül rólam a pályán kép maraton közben; hát itt a kivésett sziklafalba 3 is készült - ahogy vicsorogva
tolom a biciklit. Ennek a végén kb sírhatnékom támadt ettõl, és a lejtõ látványától. Gondolkoztam hogy itt le kéne ugrani vagy valami mert az kellemesebb lehet

... Megfordult a fejemben hogy asszonypajtit még felhívom, mert nem tudom hogy érek le (meredeknek és keskenynek látszott szélén gyk szakadékkal)... Egy sziklának letámasztottam a Scottot, megnyugodtam hogy lassan visszaelõzött az a 1-200 ember akit az elõzõ 15-20kmen elõztünk meg és hogy már látok új arcokat is... Masszíroztam ezerrel,nyújtottam, masszíroztam míg elkezdett fájni a jobb alkarom már. Itt 15-20 percet pepecseltem, hisz a keskeny úton ne mertem tolni mert abból balaset lehet könnyen.
Na, innen sikerült nyeregben teljesíteni a hátralévõ részt, bár egyenesben minden gyorsítás alkalmával éreztem a feszülést, hamar abba is hagytam, és középtányérom toltam a célig szinte. Így lassan de biztosan beértem a célba ahol nagyon boldog és nagyon szomorú is voltam. Boldog, mert iszonyatosan féltem fenn hogy sosem jutok le (hacsak nem alszok ott egyet), és elkeseredett hogy egy ilyen remek marcit ilyen dolgo ront el. Persze beérkezés után párszor ülve/fekve még görcsöltem párszor de ott márnem nagyon számított.
Asszem jövõre nem terminátoroskodom felfele, 1-2 megállás sokkal kevesebb idõveszteség mint a görcsös változat - igaz nem is idõvel hanem magammal meccseltem, bár nem volt olyan kemény a felfele mint amilyen kemény a bünti volt érte...
+1 :Megasale és kiállítók rulez, a Source Vastus 2 Combine táskák 25€ért ingyen (legalábbis féláron) voltak itthonhoz képest, az Eleven zoknik is nagyon bejöttek

.
Szal jó volt, jövõre ugyanitt, de 4-5 napra megyek ki és a nagy fotógéppel

És nagy respect a B és A távosoknak, gratula nekik! :prosze:
Képek
itt.