bringás
Hello,
bár nem mostani a bejegyzésed, érdeklődnék, hogy összejött azóta a Dolomiti Superbike?
Ha igen, mesélnél róla pár szót? A középső táv (85km) útvonala a Salz C-hez képest milyen?
Előre is köszi!
Helló, 2020-ban a lezárások miatt meghiúsult sajnos, elmaradt a verseny, ha jól rémlik. Aztán 2021 és 2022-ben sem mentem.
Viszont túra jelleggel mégis visszamegyek idén a Salzra pár ismerőssel, végig gurulgatok a B távon.
újonc
Hello,
bár nem mostani a bejegyzésed, érdeklődnék, hogy összejött azóta a Dolomiti Superbike?
Ha igen, mesélnél róla pár szót? A középső táv (85km) útvonala a Salz C-hez képest milyen?
Előre is köszi!
Tavaly elegem lett belőle, hogy hiába várakoztam szétfagyva, nem volt zuhanyzó, hogy nem volt hely sehol és hogy legalább 15, de inkább 20 perccel jobb időt mentem volna, ha nem szúrom el az öltözést és nem fagyok kockára. Idén nem megyek. Az "A" távra talán visszatérek még egyszer, ki tudja, lehet, egy egysebissel.
Viszont, így idén végre esélyes a Salzzal egyidőben rendezett Dolomiti Superbike - már ha nem marad el, ugye...
fórumfüggõ
"A hegyikerékpározás több mint versenysport, a természetközpontúan gondolkodó, egészségmegőrző,aktív életstílust kedvelő emberek szabadidősportja." Paripám
újonc
Sziasztok,
van egy bármely távra érvényes voucherem (Gutschein). Sajna szputnyikom miatt úgy néz ki nem mehetek.
Az használhatja fel, aki még nem nevezett vagy már nevezett de még nem fizetett.
15.000 Ft.
A voucher 2020-as, de mivel tavaly elmaradt, így idén érvényes, ezt megkérdeztem, lásd:
"Ja der Gutschein gilt auch heuer noch.
Einfach online Anmelden, den Betrag nicht einzahlen und ein Mail mit der Gutscheinnummer schicken."
Ha valakit érdekel, írjon privát üzenetet telefonszámmal, visszahívom.
üdv
p
újonc
06-70/648-05-73
bringás
Tavaly elegem lett belőle, hogy hiába várakoztam szétfagyva, nem volt zuhanyzó, hogy nem volt hely sehol és hogy legalább 15, de inkább 20 perccel jobb időt mentem volna, ha nem szúrom el az öltözést és nem fagyok kockára. Idén nem megyek. Az "A" távra talán visszatérek még egyszer, ki tudja, lehet, egy egysebissel. 
Viszont, így idén végre esélyes a Salzzal egyidőben rendezett Dolomiti Superbike - már ha nem marad el, ugye...
http://www.dolomitisuperbike.com/en
vendég
Teljesen igazad van. Ahogy nézem a Strava bejegyzéseket itt azért tényleg vannak kemény kaptatók, tehát kelleni fog valami csajosabb áttétel:) Viszont tecsős videók alapján érdekes lesz össztelóssal végigmenni, nem tűnik túlzottan fontosnak itt a rugóút
Megerősíteni tudom, hogy a könnyű áttételből sosem elég.
Eddig 4 alkalommal teljesítettem a Trophy-t, idén megyek ötödjére. Nézzük, hogyan változtak az áttételek az évek alatt:
2010- A táv, 29er merev farú (alu), elől telós bringa, elől 22-36 tányérokkal, hátul pedig 11-34 (9es) sorral. Sikeres, szintidőn belüli teljesítés.
2012- A táv, 29er merev farú, merev villás acél bringa egysebességes áttétellel, elől 32 hátul 22 fogszámú lánckerekekkel. Sikeres, szintidőn belüli teljesítés. (2. a világon, első Magyar, azóta sem volt még egy ilyen hülye, ha jól tudom 
)
2017- B táv, 29er merev farú (karbon), elől telós bringa, elől 26-36 tányérokkal, hátul pedig 11-36 (10-es) sorral. Sikeres, szintidőn belüli teljesítés.
2018- B táv, 29er merev farú (karbon), elől telós bringa, elől 32-es lánckerék, hátul pedig 11-36 (10-es) sor. Sikertelen teljesítés, 90 km-nél kiálltam edzetlenségből fakadó áttételhiány miatt.
2020- B táv, 29er össztelós (alu) bringa, elől 30-as lánckerékkel, hátul 10-50 (12-es) sorral. Cél a 8 órán belüli teljesítés, tehát a 7:59:59-el már nagyon boldog lennék.
Fentiekkel csupán azt akartam mondani, hogy valójában bármivel, bármit lehet, de azért vannak olyan együttállások melyek nem szerencsések. Persze minden edzettség függő.
A bringáról az a véleményem, hogy mindenfélével lehet élvezetes a pálya. Idén például kifejezetten várom az össztelóssal való teljesítést, mert hiába nem igényli a pálya, itt-ott nagy élmény lesz. Nyilván, ha kavicsért, vagy 6 órán belüli teljesítésért érkeznék (B távra vetítve), akkor valami nagyon könnyű, merev farú, elől zárható telós bringával próbálkoznék, de ennyire (sajnos) nem vagyok pro. Ugyanakkor a tudat, hogy a 30-as lánckerékkel és az Eagle sorral valószínűleg sehol nem kell majd leszállnom a bringáról, ez idén igen is boldogít, illetve motivál, mert az előző években (főleg nyilván a Salzberg miatt) ezt még sosem sikerült elérnem. Ja, és persze, (szerintem) a végig tekerés nem a leggyorsabb módja az előrehaladásnak feltétlenül, de célok mindig kellenek!
Hajrá!
@Zsolt, idén tényleg kihagyod végül?
vendég
Szívesen!
34-es lánctényér túl nagy lesz szerintem.
A, B és C táv, Salzberg: https://www.strava.c...?filter=overall
...gravel race pedig 2019-től már itt megy, ennyi a különbség. Gondolom sokan panaszkodtak a 25-35%-os (!!) emelkedőre.
https://www.strava.c...?filter=overall
A szegmensek alapján tudsz már szűrni a tavalyi évre és megnyitva pár ember idejét, biztosan lesz jópár C-távos köztük.
Teljesen igazad van. Ahogy nézem a Strava bejegyzéseket itt azért tényleg vannak kemény kaptatók, tehát kelleni fog valami csajosabb áttétel:) Viszont tecsős videók alapján érdekes lesz össztelóssal végigmenni, nem tűnik túlzottan fontosnak itt a rugóút 
bringás
Szívesen!
34-es lánctényér túl nagy lesz szerintem.
A, B és C táv, Salzberg: https://www.strava.c...?filter=overall
...gravel race pedig 2019-től már itt megy, ennyi a különbség. Gondolom sokan panaszkodtak a 25-35%-os (!!) emelkedőre.
https://www.strava.c...?filter=overall
A szegmensek alapján tudsz már szűrni a tavalyi évre és megnyitva pár ember idejét, biztosan lesz jópár C-távos köztük.
vendég
C-táv semennyire nem technikás. Merev villás MTB-vel indulnék rajta kábé. Ezen a távon rendezik a gravel bike race-t, szerintem ez mindent elmond.
A mászások már más tészta.
A sóbánya miatt nagyon kell még egy erősebb versenyzőnek is egy 32-es tányér előre, a Salzberg szerpentin és mászás a sóbányával, az gyilkos. Még majdnem elkel egy 30-as tányér, hiába 10-50T, 10-51T vagy bármennyi a hátsó spektrum.
Köszi zscs!
Ha minden jól alakul, addigra végre meglesz az új bringán bőven a tapasztalat, és kiderül mennyire izmos a 34/51-es áttétel(eddig 0.72-es ratio volt a minimum, most meg 0.74 lesz így). Mindenféleképp egy absolute black ovál lánctányér már a listámon van, főleg amit írtál az nagyon tanulságos!
Körbenézek még strava-n, hátha találok előző évből c futamos bejegyzéseket, azokból is lehet okulni, meg hát a graveles hasonlatod is érdekes
bringás
Sziasztok!
Kinéztem magamnak erre az évre mint célkitűzés a C távot: 75,9 km 2348 hm
Eddig top maraton és társain indultam középtávon. A kérdésem leginkább arra irányul, hogy mennyire technikás a pálya? Vagy a magyar kínálatból melyikhez hasonlítható a legjobban? Másik kérdés pedig, hogy ki milyen áttétellel küzdötte már le 1*12-es felosztásban? 34/51 vagy inkább 32/51 lenne kifizetődő egy átlag 200W-os teljesítmény mellett?
Köszönöm mindenkinek előre is a véleményeket/tapasztalatokat!
C-táv semennyire nem technikás. Merev villás MTB-vel indulnék rajta kábé. Ezen a távon rendezik a gravel bike race-t, szerintem ez mindent elmond.
A mászások már más tészta.
A sóbánya miatt nagyon kell még egy erősebb versenyzőnek is egy 32-es tányér előre, a Salzberg szerpentin és mászás a sóbányával, az gyilkos. Még majdnem elkel egy 30-as tányér, hiába 10-50T, 10-51T vagy bármennyi a hátsó spektrum.
vendég
Sziasztok!
Kinéztem magamnak erre az évre mint célkitűzés a C távot: 75,9 km 2348 hm
Eddig top maraton és társain indultam középtávon. A kérdésem leginkább arra irányul, hogy mennyire technikás a pálya? Vagy a magyar kínálatból melyikhez hasonlítható a legjobban? Másik kérdés pedig, hogy ki milyen áttétellel küzdötte már le 1*12-es felosztásban? 34/51 vagy inkább 32/51 lenne kifizetődő egy átlag 200W-os teljesítmény mellett?
Köszönöm mindenkinek előre is a véleményeket/tapasztalatokat!
vendég
Ez tényleg elszomorító, főleg annak tudatában, hogy a tónál még 7 perc hátránya volt az elsőhöz képest, de a sóhegyen simán behozta.
Egy nagyon rövid cikk azért született https://www.sopronme...bike-maratonjan
újonc
Nagyon elszomorítónak találom, hogy Poór Brigitta fantasztikus eredményéről (még 5 nappal a verseny után sem) sehol sem olvastam egy cikket sem egyik hazai portálon. Azért a B távot ilyen cudar időben nem csak lenyomni, de megnyerni óriási siker.
Azt gondolom ha még nem is aznap, de másnap vezető hírként kellene közölni az összes magyar kerékpáros portálnak, de akár a többi sporttal foglalkozó portál is írhatna róla, akár interjú, beszámoló, stb.
Azért csak egy magyar sportolónő ért el nemzetközi versenyen kimagasló eredményt. Vagy csak az én szívem fáj emiatt?
Szégyelheti magát a magyar sajtó!
vendég
Bravó, bravó és mégeccer bravó kedves sporttársak!
Szóval aki ezt így végig csapatta annak aztán nagy nagy gratula! Vagy garázsmesteri dícséret! :- ))
Teljesen megtudom érteni azt is aki végig küzdötte meg azt is aki feladta ebben az időben.
Mikor ott van az ember és a rajtnál elkezd esni háááát az kemény. Ha már idáig eljöttél, edzettél, bicajt felkészítettél, rengeteg pénzed energiád van benne most micsináljál? Egyből álljál ki? Vagy kezdjem el és nyomjam? Hát nem tudom mikor mi a jobb megoldás...
Én 2016ban voltam utoljára Salzon és akkor a B távon.
Előtte 1 héttel már ott voltunk családdal, nyaraltunk és asszem verseny hetében kedden mentem egy utolsó szaksz pályabejárást Bad Goisernből. Aszfalton Haalstattig onnan meg Salzberg és a pálya végig. Olyan meleg volt, hogy alig mozogtam már a verseny átnevezést fontolgattam.
Aztán szombaton verseny napján, csepergő esőben indulás, mondom sebaj majd legfeljebb az időjárásra fogom ha kiállok. :- ))
És végül 10 és fél óra alatt kb végig mentem és nagyon jó volt így vissza gondolva a hűvös idő! :- ))
Szerintem továbbra is a Salz Trophy az egyik etalon maraton, deeee a többiek is nagyon jönnek fel és simán eltom képzelni, hogy ennyi pénzért inkább egy másikat választok legközelebb mert az új élmény, új táj, új kihívás.
Mindenkinek sikeres szezont!
Üdv: Grig
törzsvendég
Az "A" távon indultam, az előrejelzések alapján olyasmi időjárásra számítottam, mint 2017-ben, esetleg egy kicsit rosszabbra. Térdmelegítő, karmelegítő, esőkabát volt rajtam, bíztam abban, hogy délutánra talán alábbhagy az eső és a hőmérséklet is felkúszik a jósolt 14-16 fokra a völgyben. Ehhez képest semmit nem melegedett a levegő, sőt, a hegyen talán egyre hidegebb lett (5° körül). Az első 5-6 óra még elviselhető volt, de ahogy egyre több időt töltöttem el a ronggyá ázott ruháimban, egyre kevésbé tudta a szervezetem felmelegíteni magát. Egy idő után már az emelkedőkön sem tudtam elég hőt termelni, éreztem, ahogy a hideg vizes térmelegítő hűti az ízületeimet, kezdtek érzékennyé válni a térdeim, úgyhogy egy ponton inkább levettem, mert már többet ártott, mint használt.
Közben kb. 50 km után teljesen beállt a teleszkópom, így a lejtőzések elég kellemetlenné váltak. Az emelkedők elég könnyedén mentek, bár szinte mindenhol az eddigi leglassabb részidőimet sikerült összehoznom. Folyamatosan ettem, a pulzusom nem engedtem elszállni, nem vittem túlzásba a tempót sehol sem, így a fáradtsággal nem volt különösebb problémám.
Aztán ahogy telt-múlt az idő, a várva várt melegedés csak nem jött el, elkezdtem aggodalmaskodni, hogy mi lesz a Salzberg utáni magas heggyel, de leginkább az onnan való lejutással. A Görb előtti lejtőzésben már kezdtem nagyon fázni, aztán a tó kerülése közben egyre inkább inamba szállt a bátorság. Még a télről erősen él bennem, milyen ilyesztő a hypothermiás sokk, így végül az obertraun-i frissítőnél kiszálltam. Nagyon nehéz döntés volt, de olvasva ZsCs beszámolóját, azt hiszem jól tettem.
Még visszafelé megkerültem a tavat, így legalább megnéztem Hallstadt-ot a sok fotózkodó japán turistával, aztán a versenyközpontot messziről elkerülve, szégyenszemre visszasomfordáltam a kempingbe. Azért így is összejött 150+ km meg 4800 m körüli szint. Ez volt zsinórban a 3. "A"-m, jövőre lehet, hogy kicsit pihentetem és kipróbálok valami mást. De legalábbis ilyen időjárásban nem indulok el.
Mindenkinek hatalmas elismerésem, aki elindult a versenyen!
Idén az A távon az öltözködés döntő volt, akinek segítője és száraz ruhája volt az felért egy lottó ötössel, én 2016-ban A távoztam, akkor jó volt az idő, reggelről eláztunk, de nem volt hideg, kis körről vissza érve így is cipőt, zoknit, mezt cseréltem, arcot mostam, nem idő veszteség volt, hanem nyereség, mintha pihentem volna egy-két órát, a száraz zokni-cipő elmondhatatlanul jó volt. Nézd meg a galériában a képeket, Koni Looser a Rosalm tetején, Gergő barátom van mellette SHK-s mezben, mesélte egyből körbe kapták a segítők és öltöztették.
Az a kesztyű valami brutális! 
https://bikeboard.at...0iKOYhK9ntXsJ5w
vendég
Az "A" távon indultam, az előrejelzések alapján olyasmi időjárásra számítottam, mint 2017-ben, esetleg egy kicsit rosszabbra. Térdmelegítő, karmelegítő, esőkabát volt rajtam, bíztam abban, hogy délutánra talán alábbhagy az eső és a hőmérséklet is felkúszik a jósolt 14-16 fokra a völgyben. Ehhez képest semmit nem melegedett a levegő, sőt, a hegyen talán egyre hidegebb lett (5° körül). Az első 5-6 óra még elviselhető volt, de ahogy egyre több időt töltöttem el a ronggyá ázott ruháimban, egyre kevésbé tudta a szervezetem felmelegíteni magát. Egy idő után már az emelkedőkön sem tudtam elég hőt termelni, éreztem, ahogy a hideg vizes térmelegítő hűti az ízületeimet, kezdtek érzékennyé válni a térdeim, úgyhogy egy ponton inkább levettem, mert már többet ártott, mint használt.
Közben kb. 50 km után teljesen beállt a teleszkópom, így a lejtőzések elég kellemetlenné váltak. Az emelkedők elég könnyedén mentek, bár szinte mindenhol az eddigi leglassabb részidőimet sikerült összehoznom. Folyamatosan ettem, a pulzusom nem engedtem elszállni, nem vittem túlzásba a tempót sehol sem, így a fáradtsággal nem volt különösebb problémám.
Aztán ahogy telt-múlt az idő, a várva várt melegedés csak nem jött el, elkezdtem aggodalmaskodni, hogy mi lesz a Salzberg utáni magas heggyel, de leginkább az onnan való lejutással. A Görb előtti lejtőzésben már kezdtem nagyon fázni, aztán a tó kerülése közben egyre inkább inamba szállt a bátorság. Még a télről erősen él bennem, milyen ilyesztő a hypothermiás sokk, így végül az obertraun-i frissítőnél kiszálltam. Nagyon nehéz döntés volt, de olvasva ZsCs beszámolóját, azt hiszem jól tettem.
Még visszafelé megkerültem a tavat, így legalább megnéztem Hallstadt-ot a sok fotózkodó japán turistával, aztán a versenyközpontot messziről elkerülve, szégyenszemre visszasomfordáltam a kempingbe. Azért így is összejött 150+ km meg 4800 m körüli szint. Ez volt zsinórban a 3. "A"-m, jövőre lehet, hogy kicsit pihentetem és kipróbálok valami mást. De legalábbis ilyen időjárásban nem indulok el.
Mindenkinek hatalmas elismerésem, aki elindult a versenyen!
bringás
Az öltözködést sajnos elszúrtam. 2014-es "A" távon mentünk 5-6 órát esőben, akkor nem volt gondom. Kb. hasolóan öltöztem fel most és nem volt gond egészen Roßalm előtti csúcsig. Addig végig megvolt a komfortérzetem, nem fáztam egyáltalán. Nos, a Roßalm előtti utolsó nagy mászás végénél feltámadt a szél és a 4 fokkal ez nem volt vicces. Lefelé remegtem, a kezemben remegett a kormány, nem bírtam egyenesen menni. Gosauseehez leérve már éreztem, hogy ez akár DNF lesz, mindkét kézfejem zsibbadt, nem bírtam fékezni, az AXS váltókart tenyérrel kezeltem. Ha mechanikus lett volna, nem bírtam volna váltani.
A célig végig remegett az egész testem, úgy mentem. Ijesztő, sőt félelmetes volt. Kiálltam volna, ha tudom, pár percen belül meleg helyre kerülhetek, de erre nem sok lehetőset láttam és gyakorlatilag csak ezért mentem tovább, várva, hogy jöjjön végre egy emelkedő...
Az erőmet idén nagyon beosztottam, nem tekertem szét magamat egyáltalán. Kb. 6:05-6:10 közti időre számítottam és az volt a tervem, az utolsó hegyet megnyomom. Sajnos ez a szétfagyással már nem sikerült, nem volt pulzusom (gyakorlatilag nem ment 145 fölé!) és persze a tervezett 280-290 közti Wattok se jöttek.
Végül is, 6:16-ot mentem, nem is olyan rossz a körülményekhez képest és az eredménnyel elégedett vagyok.
Szervezés.
Annál a néhány bringamosónál 40-50 bringás várakozott. Esélytelen volt remegő testtel beállni és kicsit legalább a lábaimról, cipőmről lemosni a sarat.
Volt váltócuccom és tisztálkodó szettem, hát átmentem a zuhanyzó konténerekhez. Ott majdnem elsírtam magamat, mikor láttam vagy 50-60 embert dideregni előttem.
Párom segítségével egy üres padon egy hővédő/mentő fóliába csomagolva leszedtük rólam a vizes göncöket és egy gyors áttörölközés után csak felvettem a száraz cuccaimat. Legalább 20-30 percig ott remegtem full felöltözve + bebugyolálva téli kabátba és fóliába, mire helyre jöttem.
Tavalyelőtt és tavaly hasonlóan jártam a zuhanyzással, ugyanez volt.
Ha visszagondolok, KizAlpon a bringamosónál max. 2 percet vártam, zuhanyzó meg volt szabad, nem kérdés, jövőre hová megyek. Egyelőre úgy látom, ide a Salzra nem. Helyette Dolomiti SuperBike inkább.
zscs módosította - 2019. július 15. - 09:20
törzsvendég
Az E táv, második blokkból indultam, a rajt előtt kezdett szakadni az eső. Néha kicsit gyengült, de aztán újra rákezdett. A beígért szél szerencsére nem jött meg, és nem volt vészesen hideg sem. Ezzel szinte mindent el is mondtam.
Először voltam itt, és próbálok extrapolálni, milyen lehet ez jó időben. - Egyelőre nem sikerült semmi igazán lelkesítőt elképzelnem. Előző nap még látszott, hogy gyönyörű a táj, de a verseny közben szerintem ebből kevés érzékelhető. Azt mondják, ez, az E táv a legváltozatosabb. Nos ennek az elsöprő töbsége is aszfalt és murva. Ami "trail" abból egy jó rész a falvak mellett a legelőn kitaposott nyom. Aztán vannak az iszonyú meredek, gyökeres lefelék - most, hogy csúszott, még gyalog is zűrös volt, szerintem jó időben is nagyon kevesek vállalják be ezeket. Végül volt az Ewige Wand előtt-után a köves-rázatós - az sem volt egy élvezet. Semmi olyasmi, olyan lendületes, élvezetes, mint Kassán, vagy Stupaván.
Már a verseny után autóval hazafelé láttuk, hogy a hosszabb távok versenyzői hosszú szakaszokon a forgalmas közúton tekertek. Itt forgalomcsillapításként (?) sok helyen táblákkal leszűkítették az utat. - Nem nézett ki jól a dolog, több ideges autóst is láttunk, olyat is (osztrák rendszámmal), aki hosszan dudált, miközben előzte a bringásokat. Az biztos, hogy ez nem hozta meg a kedvem a hosszabb távokhoz.
Parkolást-segítő, irányító rendezővel nem találkoztunk - pedig lett volna rá szükség.
Ezektől eltekintve a rendezés, a pálya kijelölése rendben volt, a pálya mentén szurkoló helyiek tényleg nagyon kedvesek.
Szumma szummárum: nem tudom, jövünk-e még, ez most nem győzött meg. Pedig úgy gondoltam, ez az első ismerkedés, ha tetszik, legközelebb kipróbálok egy hosszabb távot.
(Eredetileg sátrazni készültünk, de látván az előrejelzést, az utolsó pillanatban mégis kerestünk szállást. - Jól tettük, mert ugyanez sátorral orbitális szívás lett volna.)
törzsvendég
Olyan volt mint sajt reszelővel rejszolni, enyhén izgalmas, de leginkább, fájdalmas, B táv. Max 12, átlag 7.1, min 4 fok.
Belépés
Felhasználó létrehozása
Ugrás az oldal tetejére
