Beszámolóm: Salzkammergut-Trophy ’A’ Extreme - 211 km / 7109m
---
2015-ben kihagytam és a hazai Top Maratonokon indultam. Sajnáltam kissé és megfogalmazódott bennem, 2014 után 2016-ban szintén megpróbálnám az „A” távot.
Még február elején kitaláltam egy öthónapos edzésterv körvonalait, mikor milyen típusú edzéseket hozok be és megterveztem az alapokat. 5 mezociklus, 4. hét pihenőhét, mezociklusokból első 3 alapozó, maradék kettő versenyfelkészítő. Az első háromban szinte csak Z2-Z3 tartományban edzettem, a sprinteket és az FTP-tesztemet leszámítva terv szerint nem is mentem a Z2-Z3 zónákon túl. Egy saját táblázatot készítettem Excelben, benne saját PMC Charttal, saját képlettel számolt CTL, ATL és ebből TSB-vel. Csak olyan adatokat számoltam és vittem be, amit nagyjából értek és tudom, mire való és nekem mire jó. Az olyan programokat, mint a GoldenCeetah és társai, teljesen mellőztem.
Verseny előtti héten feszült voltam, amolyan vizsgadrukk volt bennem, ami a verseny előtti napra teljesen elmúlt. Még mentem 2x Z1-ben, Z2 legaljában egy rövidet és egy hosszabbat a megelőző két napon.
A verseny napjára jó időt jeleztek, délelőttre szemerkélő esővel, minimális csapadékkal. Egy mellényt terveztem vinni, amit a verseny reggelén esőkabátra váltottam – ezt nagyon jól tettem. Két kulaccsal indultam, kb. 10 zselével, ebből kettő koffeines, plusz 2 energiaszelet és egy fehérje-szelet. Reggelire egy kulacsnyi izotóniás italt ittam és verseny előttre ajánlott energiaszeletet eszegettem.
Kb. 16 perc bemelegítés fért a rajtot megelőző időbe, sajnos a mezőny legvégére sikerült sorolnom. Mint utólag, a Strava Fly-by adatokból kiderült, minimum 8, de inkább 10 percet vesztettem ezzel. A rajt előtt még az egyetlen magyar hölgy „A”-távossal és kísérőjével beszélgettünk, picit feszültnek tűntek, próbáltam őket nyugtatgatni, hogy nó para, csak lazán! 
Lassú rajtunk volt, hátul nekünk úgy tűnt. Arra számítottam, hogy szépen fogok majd tudni feljönni és nagyon sok helyet még az elején az aszfalton, de meglepő módon eléggé taposta mindenki itt a pedált és helyet is alig-alig hagytak, így lassan araszoltam előre. Gyakran az út mellett a kavicson és fűben előzgettem. A fordulóknál, ahol beszűkült az út, szinte megállt a mezőny, sokan leszálltak. Így történt az első schotteres részen is... A fűben és a sárban próbáltam előrébb kapaszkodni, a pulzusom és a Wattok is bőven a tervezett zóna fölött voltak. A köves, tolós részen bele-belefutottam a bicajjal, már amikor épp volt hely hol elfutni a felfelében. Utána a schotteres részen végre kitisztult a helyzet, az első óra viszont elég keményre sikerült, repkedtek a 170 fölötti pulzusok és a 400 Wattok. Maximum pulzusom itt volt, 179-es értékkel, mikor egy helyen a tengelyig érő sárban előztem jobbról a tömeget. Raschberg után már jól haladtam. A második és a harmadik órában éreztem, hogy talán túlerőltettem a rajt utáni egy órát, de végül regenerálódtam ebből. Első Hütteneckalm nagyon könnyen ment, 260-280 Wattot tartottam, itt-ott elmentem egészen 300-ig, mert egyszerűen annyira gördülékenyen ment. A pulzusom sem ment többé 160 ütés fölé. Nagyon átgondoltan, higgadtan mentem, amit a mérőpontokon mért helyezésem szépen és világosan igazol. A tényszerűség kedvéért:
- 4,6 km: 445. hely,
- 7,2 334
- 22,9 194
- 32,9 168
- 51,3 131
- 96,7 92
- 141,6 76
- 177,4 62
- 209,3 56. hely abszolútban
A higgadt, átgondolt haladásról csak annyit, hogy amíg szépen tartva a tervezett Wattokat haladtam a mászásokon, addig számos alkalommal előfordult, hogy kipécézett valaki és nyeregből kiállva, úgy beletekerve visszaelőzött. Volt egy srác, kb. Tauernkreuzung felé mászásnál, aki szinte belesprintelt mellettem vagy 5 alkalommal. Nem tudom, befejezte-e a versenyt.
Az eső eleredt a második hegy környékén, amitől a gyökeres DH-részek nagyon csúsztak. 10 perc ázás után fázni kezdtem, így megálltam, előbányásztam a nyeregtáskából az esőkabátomat és pár órát abban mentem.
A sípályánál a meredek lefelén sikerült kicsit kisodródnom, ahogy megelőztek és lesodródtam az ideális nyomról, szerencsére nem estem el. Viszont az esőtől csúszós, gyökeres részen idén először sikerült kicsatolás nélkül lemennem valahogy. A sár itt folyós volt, a Marshguard ellenére ment a szemembe is – egyszer meg kellett állnom 10-20 mp-re, mert nem láttam semmit.
A második Hütteneckalm körön beértük a B táv végét. Itt még volt bennük erő, de simán mentünk el mellettük. Ahogy átbuktunk a helyen, nos, amit lefelé műveltek, az életveszélyes volt. Tartottam tőle, hogy elsodornak vagy kiütik alólam a bicajt. Direkt nagyon óvatos voltam lefelé, még a vizes schotteren is, ahol tudtam volna bőven gyorsabban is menni. A gyökeres, köves DH (nekem) járhatatlan volt, de úgyis mindenki tolta, hely sem lett volna elmenni a B-távosok mellett. Ewige Wand köves DH-ján eléggé feltartottak. Olyan helyeken szálltak le, hogy nem hittem el... Egyszer bevállaltam egy sziklakertet egy előzésre, de aztán úgy döntöttem, nem kockáztatok inkább, nem számít az az 1-2 perc plusz. Sajnos ment egy kis sár itt is a szemembe, a szemüvegem pedig bepárásodott. Nem mondanám, hogy sok mindent láttam, azt sem tudtam néha, az úton vagyok-e még.
Weißenbach kész megváltás volt, végre egyedül, senki sehol, csak pár ”A” távos. Sikerült menet közben levennem az esőkabátot még a sík részen és végre meg tudtam törölni egy kicsit a szemüvegemet. A mászás meglepően könnyen ment, itt is megelőztem pár embert. Egyszer meg is álltam kicsi dolgomra, egyébként ez volt ebből a harmadik és az utolsó a verseny során, hogy szükségem volt egy kis könnyítésre. A végén, Görb előtt a sziklás, gyökeres DH még mindig brutális. Nagyon csúszott és nem vállaltam semmi kockázatot, szépen leemelgettem a sziklákon a bicajt.
A sík részre érve, majd a folyó mellett egy rövid kaptatón felmenve majdnem balra mentem rossz irányba, szerencsére elkaptak a rendezők és átfordítottak jobbra. Onnan Hallstattig végig egyedül, de teljesen egyedül mentem, se előttem, se mögöttem nem volt senki látótávolságban. Sokáig azt hittem, rossz úton megyek. A sík részen pörgettem kicsit, de ez könnyen ment és jól is esett.
Hallstattnál a felvonó mellett nagyon visszafogottan kezdtem. A szerpentint is óvatosan inkább csak 260-270 Watton másztam, végül eltekertem egészen a nagyon meredek aszfaltig, viszonylag közel a meredek rész előtt szálltam le. Itt sütött a nap és ez itt nem esett jól. Próbáltam tartalékolni az utolsó előtti és utolsó mászásra. Roßalmig végig szépen mentem Z2 teteje Wattokon, könnyen ment, de enyhe szédülést éreztem. Gosausee előtt a fel- és lemenős hullámvasutat visszafogottan tettem meg.
Gosausee felé a DH-n elkezdett sajnos fájni a derekam, amit már régen nem éreztem. Itt-ott lefékeztem és próbáltam nyújtózkodni – megkönnyebbülés volt a tó mellett a síkon pörgetni kicsit.
A legutolsó, körülbelül 470 méter mászást tartalmazó mászás emléke még élénken élt bennem két évvel ezelőttről, hogy mennyire nem esett már jól és kiállva tudtam csak rombolni felfelé, ülve már nem. Nos, itt most meglepetten tapasztaltam, hogy semmi vész, röpködtek a 260-270-280 Wattok. Még viszonylag a mászás elején kipécézett egy „B” távos, aki mikor meglátta, hogy „A”-n megyek, számomra érthetetlen okokból eszeveszett tempóra kapcsolt. Elhúzott mindig 6-8-10 méterre előre, de az egyenletes tempómmal rendre utolértem. Kb. 250-300 méternyi mászás után aztán leszakadt és mondta, hogy „nice tempo”.
A végén az aszfaltos DH-n szembeszelünk volt, egy „B” vagy az is lehet, „C” távossal bolyoztunk kicsit. A sík részen is sikerült egy háromfős bolyhoz csapódnom. Kb. 5 percig nyélen mehettek, mert aztán úgy szétestek, hogy egy percen belül teljesen hátra maradtak. Átlagban mondjuk 260 Watt fölött mentem még így a végén is, azt hozzá kell tennem. A cél előtt még megtapostam a pedálokat és egy kábé kellemes 290-300 Watton begurultam a célba.
Étkezés: kb. 10 zselé, ebből 2 koffeines, sok-sok sütemény, pár banán, rengeteg kulacs izotóniás ital és víz.
Hogy mennyire volt jó?
Célba érés utáni egyik első mondatom: „Ez tök jó volt!” :-)
Hivatalos időm 12:48:09 lett. Jó egy órát javítottam a két évvel ezelőtti időmön, sőt, valahogy nem fáradtam el annyira, mint akkor. Valószínűleg egy kis plusz kockázat-vállalással a DH-s részeken és a schotteren tudtam volna ennél néhány perccel jobb időt is menni, de ez bőven jó volt így. A cél úgyis az volt, hogy jól érezzem magam és ez pontosan így történt.
GPS log: https://www.strava.c...ties/635462814/
http://live-scoring....phy16/#1_932438
Belépés
Felhasználó létrehozása
Ugrás az oldal tetejére
