Nos mi szarrá áztunk szombaton du. A zuhé elkapott minket az erdõs túránk közben L-boy-al és Phillel. Áztunk vagy husz percet a falombok alatt, aztán már mindegy alapon elindultunk a szakadó esõben. Pár száz méterre volt egy magasles................. Ott megint reszkettünk egy keveset, de megin meguntuk és elindultunk vissza a szállásra. Hogyismondjam elég érdekes volt mivel a full vizes aszfalton 40-el repeszteni úgy hogy nem volt nálam szemüveg!!! Ja meg csak rövidujjú mezben és pólóban voltunk mindhárman.. Aztán egy forró zuhany megoldotta a problémáinkat. Mindenünk teljesen elázott, és a fûtés meg nem volt bekapcsolva a szálláson, ezért eléggé tanácstalanok voltunk. Philnek és nekem meg csak az az egy cipõnk volt, úgyhogy nem tudtunk sehova menni. Aztán a megoldást Era jelentette, aki vett a tescoban gazdaságos tornacipõt Philnek nekem meg szandált. ;D Na aztán ellátogattunk késõbb mi is a teszkóba, vettünk 929Ft-ért hajszárítót. ;D Este fél tizenegytõl úgy hajnali 1-ig mentek folyamatosan, és bírták, szal minden elismerésünk a tervezõké. ;D
Na a verseny elég érdekes volt. Mivel ugye már megtapasztaltuk a zuhéban hogy milyen is lesz az erdõs út én személy szerint nem lepõdtem meg hogy tiszta sár volt a pálya. Az elsõ tizenegynéhány km meg frankó mászás volt, az elején rögtön tolással kezdve. Aztán pár km után jött egy cuki kis két nyomsávos erdészeti út lefelé, kurvasáros felülettel. Nem is értem minek próbáltam megállítani a bringát a kopott irc semi-slick gumival... Szépen a bal oldali mélyedésbe (nyomba) a kerekem belecsúszott 35km/h-nál, én pedig akkorát zakóztam hogy nemigaz. Hangyányit sáros lettem (szerintem én voltam a legsárosabb a mezõnyben, a gatyám, kezem, a mezem hátul, mindenem sáros volt). Aztán volt még pár eset mikor majdnem buktam. Alig lehetett a sárban irányítani a bringát. Ráadásul véfékkel pláne alig tudtam fékezni. A pénteken vásárolt fékpofáim a verseny végére full elkoptak. Ilyet még nem pipáltam.
Pont a határnál volt az elsõ frissítõ. Volt banán, keksz, vmi pezsgõtablettás ital lehetett szvsz. Az osztrák rész nagyon frankó volt. Az elején rögtön egy pár kmes aszfalt jött, lehetett tépni ott akár 65-el is (én csak 54-el mentem, de egy srác mondta hogy annyival jött

). Osztrákiában is volt jópár sáros rész. De a java része olyan volt asszem hogy csak a felsõ réteg volt egy kicsit sáros, de csúszott így is veszettül. Két emelkedõn meg még a motoros biztosító sem tudott felmenni. Ja meg filmezett minket pár helyen.

Remélem nem csak a soproni tévének készítettek felvételeket, hanem vmi kis összeállítást is csinálnak amiben benne leszek én is, ahogy épp kiérek az erdõbõl (primitív) és rátérek az aszfalt (fejlett) útra.

Ja meg az osztrák mezõgazdasági utak olyanok mintha most aszfaltozták volna õket. Na ez azért nem semmi.
Nem szívesen lettem volna a helyében annak a pár srácnak akik épp az út szélén küzdöttek a görccsel. :-\
Én az M10-ben 23/25 lettem 5h:22p-el, 2 órás lemaradással az elsõtõl. Elsõ maratonom volt ez, szal legalább túléltem.
A második frissítõ nagyon rossz helyen volt sztem, lehetett volna elõbb is, nem az 50 egynéhány km-nél. Ja és ott derült csak ki hogy vmi 10-15km-el hosszabb lesz a középtáv. És nem is jutott nekünk már frissítõ ital, csak víz. Mind1, legalább volt vmi.
Az utolsó 10km-en volt 2 földutas mászás (kínzás), tolni alig lehetett, és 4km hosszú volt a kettõ összesen. Brr
Na legalább túléltem. A többiek most döcögnek csak a vonaton, engem Mike hozott el fehérvárra röpke két óra alatt ;D, ezúton is köszönet érte!