nekem az elsõ komolyabb bringám egy 24"-os hauser volt, alap shimano váltó, stb...aztán azt szépen kinõtem, és hát kellett valami új. mivel nem értettem hozzá, ahogy szüleim sem, és nem is engedhették meg a szüleim akkor annyira a drága dolgokat (lakásvásárlás, akkor költöztünk fel pestre..), ezért az elsõ 26"-osom egy
csepel ranger fully volt,akciósan kaptam 27ért. mint egy tescobike ára, de azért mégsem az..örültem neki, nagyon. igy visszagondolva nem volt egy hû de komoly dolog, de arra, amire akkor használtam (suliba/bótbajárás meg városban tekerés) tökéletesen megfelelt. volt rajta rendes fék, fém fékkar, markolatváltó, viszonylag mozgó teleszkóp, tehát kezdõ bringának tökéletes volt. szerelgettem is jó sokat, a váltót folyton állítani kellett,stb...
aztán a családom egyik ismerõse elhívott minket tavaly szilvásváradra a maratonra, hogy nézzük már meg, milyen egy ilyen (õ már 6 éve maratonozik). elmentem, és akkor láttam a sok-sok gépcsodát, a szállás tele volt kona kikapuval, merida missionel, pyxisekkel, volt egy carbon trek 9.8 is. addig nem nagyon tudtam, hogy mi az, ami jó. volt egy bringám, nekem megfelelt,
örültem hogy egyáltalán van..maraton rövidtávját a csepellel nyomtam végig, semi-slick gumikkal, pamutalsóban és felsõben.de így is megvertem a korcsoportomban 6 gyereket, akik komolyabb bringákkal mentek..
ezután jött egy nagy váltás, a szüleim látták, hogy ezt komolyabban gondolom. kaptam a duna maraton elõtt aputól egy merida kalahari 580-ast. a helyi bringabolt akciózta, 58k ért vettük. elkezdtem kijárni a hegyre, élveztem a 40-50 kmeket hétvégén és péntek délután és rájöttem, hogy hát bizony nekem montiznom kell. aztán arra is, hogy az acera váltó, a négyszögtengelyes hajtómû és az rst teló nem igazán terepre való. viszont a szinte merevvilla rstnek köszönhetõen elég jól megtanultam az ösvénykeresést..
beszereztem egy olcsóbb mezt (blacky), egy decathlonos gatyát, (együtt volt 5000 ft) és fényévekkel jobb volt igy, nem voltam csurom izzadtság bringázás után. a telót most sikerült télen lecserélnem egy rs duke xc air-re, sokkal jobban simít és nem fájdul meg a kezem egy kövesebb lejtõ után. a többi alkatrész is lassan csereérett, de elõbb lestrapálom õket, meg pénz sincs annyira...
Amit abotika írt, az nem mindenkire igaz,hogy királynak képzelik magukat. jópár barátom megy tescobájkkal, és tudják, hogy az nem egy csoda, van, aki szégyenli is, ha mondjuk velem teker... de vagy csak suliba járnak napi 5-6 kmt, vagy csak azért van nekik, hogy ha esetleg valaki hívja bringázni a városba, akkor tudjon menni. minek tároljanak egy full xt pyxist a garázsban, ha évente 100 kmt mennek vele?.nekem is még megvan a csepel, tökéletesen müködik, bótba+suliba járni meg nyáron a strandig legurulni tökéletesen megfelel. ha ellopják, nem kell sírni miatta, hiszen újonnan sem volt "nagy" érték. persze van a másik véglet, aki azért, mert van egy tescobikeja és vett egy kõnehéz mozot, már dirt/streetvagánynak hiszi magát. na õ fog rájönni, mint ahogy husevö is irta, hogy hát bizony ez is egy technikai sport, ahol a durvább igénybevételt már nem elégiti ki egy tescobájk. addig meg megtanul szerelni...
és az utolsó mondat: nem az a fontos, hogy mivel tekersz. hanem az, hogy szeress tekerni, élvezd, amit csinálsz.