Belépés
Felhasználó létrehozása
nos, vannak azok a bringÁZÁSok, amik idővel nem tűnnek annyira, hogy is mondjam... kihívásokkal teltnek? ...vagy inkább "jobb lett volna ma reggel ágyban maradni"-nak. mert idővel a jó részek maradnak meg. így a mai posztban is a jó részeket idézzük fel, hátha megkönnyítjük ezt a folyamatot.
reggel szép időnek nézett ki, bizakodók voltunk (ezt a képet embé-től nyúltam le):
itt már látszott, hogy lesz némi sár, de még mindig jól nézett ki, nem, is akartam elhinni, hogy ekkora szerencsénk lehet:
már akkor gyanús volt, hogy valami ősi esőtáncot járnak, de nem voltam benne biztos, most már tudom, hogy így volt:
innen felmentünk, megnéztük a Naszály csúcsot (az elbénázott boxkiállás embé első helyébe került 
) kép nem készült, mindenki lihegett, aki nem, nézelődött.
a bánya mindig csak nő, ami szomorú:
itt már látszott, hogy valami készül, de még mindig bizakodtunk:
bizonyíték a Látó-hegyről (zolkow műve 
), ahol a domborzati viszonyok 
eléggé elvonták a srácok figyelmét a kilátásról, bár itt pont takarásban van, mivel kiskorúak is látogathatják a fórumot...
...és innen én már elő se vettem a fotoaparat. embé is hazament (puding, méghogy versenyző, hiszi a piszi... ) eddig csak sár volt, majd innen kezdődött az elázás, de zolkow-val, mint kemény mag még próbálkoztunk az északi oldallal, két turista-jelzésen is, a sárga akármin a katlanokkal - lefelé királyul megoldottunk mindet, aztán a kéken Ősagárd felé, de olyan ragadós sár volt a nem-turista utakon, hogy hagytuk, levonultunk a hegyről.
a parkolóban már király volt, pl elforgott a kerék a vázban/villában, ami nem hátrány, ha biciklizésről van szó, ez odafenn nem mindig volt elmondható:
száz szónak is egy a vége, jó volt megint találkozni zolkow-val, megismerni az arcot az embé nick mögött. azt is megtanultam, hogy maradok a régi, jól bevált elvnél: bárki bármit mond, eső után legalább négy-öt száraz nap kell, mielőtt felmennék a Naszályra.
Ugrás az oldal tetejére
