938 hozzászólás a témában

[Prefi]

tudom, hogy a Csorba-tó nem pont ott van, de csak azért emléxem rá, mert néhányszor elmentünk oda, és én azon voltam fennakadva, hogy ez a hely mér 'Csorba-tó', amikor egy kumma tavat nem látok (télen...)

[Prefi]

Amikor én kicsi voltam (<8 év) minden télen elmentünk egy hétre a tátrába síelni (céges csereüdülés, Azok a régi szép idõk...)
Szóval mi is ó-tátrafüreden vagy hol voltunk, és az egészbõl annyira emléxem, hogy elektricska, lentilky, meg csorba-tó (mondjuk ennek télen elég kevés a turisztikai értéke). Ja, meg hogy vmi piros siklóval mentünk fel a sípályákhoz. A szálló neve meg Vodár vagy mi volt. Nem tudom hogy melyik betûn milyen csili-vili ékezet van, és azt se, hogy meg van-e még.

Csak úgy mondtam (ja, és azokban az években, amikor oda jártunk nem nagyon voltak ilyen megfázásos, köhögõs betegségeim, persze mostmár megint...)

és egyszer én is nagyon szívesen visszamennék, de sajna ehhez is kell vagy három dolog...

[Paraferee]

szõrjeszszõr 8)

[Ano]

Rás: jövõ májusra tervez 1-et Para bácsi ... :

[Ras]

azt hiszem így olvasvaa beszámolókat, hogy össze kéne hozni egy BMFT Tátra szekciót jövõre...

[bors]

Fantasztikus lehetett ez a pár nap!

[era]

Thommey: De jó volt olvasni. Újra ott voltam a hegyen veletek. Istenem...

[thommey]

Valamelyik nap odaadom pixelnek,és akkor felkerülnek a netre.

[Paraferee]

:'( :'( :'( ahhhh...

bejólehetett...

thommey: merre is vannak azok a látható fotók? :

:éef::

[thommey]

Szerencsére mire a Lomnici csúcs alá értünk eloszlottak nagyjából a felhõk,így teljes nagyságában elénk tárult a csúcs 800m magas déli fala,amire a felvonó,mindenféle köztes oszlop nélkül jut fel.Itt elgondolkodtunk azon,hogy hogyan is cserélik ki azt a drótkötelet?A kõpataki tónál elfogyasztottunk egy kis kaját,és újra felvettük a nagykabátot,majd utánna az esõkabátot is,ugyanis beköszöntött a "kedvenc"idõjárásom,ugyanis elkezdett esni az esõ.Így a Magistrale,Zamkowski menedékházig tartó szakaszát esõben tettük meg.Itt mivel a menedékház tele volt puha túristákkal,mi pedig a budi fedett elõterébe vonultunk enni.Szép-nemszép,legalább nem ázunk.Itt egy magyarul beszélõ szlovák lány kezdett el velünk beszélgetni,amit ugyan szívesen folytattunk is volna,de hát még messze a végcél.Eme becses helyrõl ugyancsak esõben indultunk el,de szerencsére ez öt percnyi gyaloglás után elállt.Majd újrakezdte.Majd elállt.Majd újrakezdte.Egy idõ után meguntuk a föl-le öltözködést,és maradt az esõruha.Szerencsére a pár/köd kombinációja soxor eloszlott,így sikerült körbetekintenünk ebben a festõi völgyben.Ja az elõzõ is az volt,meg azt megelõzõ is:)A Tery menedékházat többször is láttuk,de addig eltelt egy kis idõ,mire oda is értünk volna.Az ember itt elveszettnek érzi magát a családiház méretû véletlenszerûen szétszórt sziklatömbök között.A kis tarpatakot többször is kereszteztük,mielõtt belekezdtünk a nagy mászásba a menedékházig,ami jelentõs szintkülönbséget jelentett rövid távon.Itt már András térde kezdte éreztetni a csúnya bánásmód következményeit,de hát ez nem is csoda,hiszen nem volt még igazi hegyen.Ennek ellenére hõsiesen küzdött tovább felfelé.A menedékházban egy kis tea,meg Pixel részérõl becherovka,meg leves,és megkezdõdött a lelki felkészülés a nap mumusára a Vöröstorony hágóra,ami már valódi sziklamászást rejtett magában,és a túristaút kifejezés annyira illett rá,mint egy Ferrari Enzora a családi egyterû elnevezés.A gyaloglás a tavak között,tavon át teljesen véletlenül esõben kezdõdött.Mikor a kék tó mellé értünk már látható volt a Vörös-torony oldalában vezetõ "út".Mivel Pixel,és én már jártunk rajta tudtuk mi vár ránk,és próbáltuk megnyugtatni a többieket,hogy nem is olyan vészes,mint ahogy kinéz.Itt már kézzel fogható közelségbe kerültek a hófoltok,és ez okot is adott egy kis hógolyózásra:)Pixel volt az elölmászó,utánna András,aki elõrelátóan bekötötte magát a sziklára szerelt vasláncra,hálát adva Erának a karabínerért,és hevederért.Õ sajnos a mászás közben nem élvezte a kilátást,mert bevallása szerint le sem nézett,ugyanis tériszonya van.Így kell legyõzni a félelmeinket:)Era megítélése szerint a nehézség UIAA II-III-volt,amit azért a nem tíz kilós hátizsák,és az esõ is nehezített.Erre is jók a HHH-n,és Oszolyon megszerzett mászótapasztalatok!A nyeregbe felérve elkezdtük kepkodni a lábainkat,már amennyire bírtuk még õket mozgatni,mert a sötétedés egyre közelebbinek tûnt.Innen egy erõsen sziklás leereszkedés kezdõdött,ami az erõsen használt lábaknak nem használt már,és kezdték megadni magukat.A hosszú ereszkedés szépségét az a sok kis tengerszem adta,ami a nagy-tarpataki völgy legfölsõ részén terült el.A sok kacskaringózás után,de még a Hosszú-tavi menedékház elõtt,eloszlottak a felhõk,és egy csodás naplamente tárult elénk a völgybõl.Szerencsére még sötétedés elõtt elértük a menedékházat,ahol kiderült,hogy hiába foglaltunk elõre szállást,meégsem jutott,mert az érkezési sorrend volt a mérvadó,és mi voltunk az utolsóak.Mellesleg zuhany sem volt,merthogy ez nem szálloda,tudtuk meg az egyik talajtól.A vacsora itt nem volt olyan olcsó,és finom,mint a zöldtaviban,de azért elfogadható volt.Megtudtuk,hogy kapunk matracokat az alváshoz,de abban nem is reménykedtünk,hogy hamar aludni tudunk,hiszen a társaság éppen dalnokversenyt tartott,ahol volt egy két nagyhangú bajnok.Ezért elkezdtünk kártyázni,én pedig megtanultam a rablórömi alapjait.Mire belejöhettem volna a játékba sajnos,vagy szerencsére tíz óra elõtt szinte vezényszóra elkezdték a ház tulajai összeszedni a székeket,asztalokat,és kiosztani a takarókat,matracokat.Így tíz után már aludtunk is.A fejünknél lévõ kihûlõfélben lévõ kandalló úgy nézett ki,mint egy karácsonyfa a sok ráaggatott száradó ruhától.Szerencsére reggelre nem lett igazán hideg a kajáldában,nem úgy kint!A hõmérõ 2 fokot,és 98%-os páratartalmat mutatott.A szállás árában benne volt a reggeli is ami nagyon finom,és kiadós volt,így jóllakottan indult a nap.A WC a ház mellett volt,és erõsen befújt a szél minden lukon:)Reggel András,és Pixel lefelé vette az autó felé az irányt,mert mindkettõjük lába látott már szebb napokat is.Era,és én pedig a tejszerû ködben, és esõben a Rovátka hágó felé vettük az irányt.De 20percel a nyereg alatt el kezdett nygaon erõsen lehûlni az idõ, a szél is átváltott viharosba,és el kezdett esni a hó,így nem akartunk kockáztatni,és visszafelé vettük az irányt.Gondoltuk hamar beérjük Pixeléket,hiszen fájós lábbal lassabban haladnak,de végül is csak Tarajkán értük õket utól.Innen már a fogaskerekûvel mentünk le Ó-Tátrafüredre,mert ömlött az esõ,és az Elektricskával vissza Tátralomnicra.Szóval így zajlott a mi "kis" hétvégénk.Köszönet a társaság többi tagjának a jó hangulatért,Pixelnek a szállítás megoldásáért,Erának pedig gratula,hogy ilyen jól bírta a megpróbáltatásokat!Remélem lesz még ilyen utakban részem a közeljövõben!
Üdv:Thy

[thommey]

Na akkor hát íme:
A megérkezés nekem a Poprádi Tescoval kezdõdött, mert az elõtte esti Rave-ék féle videónézés után hajnali kettõ lett mire sikerült ágyba kerülnömJ,így az egész utat végigaludtam, amiben segítségemre volt sokféle rockzene, de hát aki álmos&#8230;.A Tuskónál egy kiskölök elkezdte lemosni a kocsi szélvédõjét,bár ezt nem kértük.A végén még valami pénzt is szeretett volna,csak hát mi ugye nem beszélünk szlovákul.Era egy szimpatikus pá-pá val szerintem tudtára,hogy mi az álláspontunk,így nem is kolbászolt arra többet.Bevásárlás,ami sokkal olcsóbban kijött mint itthon.Csak pl:parenyica sajt 120ft/nálunk kb350,barna kenyér:110ft/70dkg,Deli csoki:42ft,stb.szóval nem itthonról kell vinni.Bevásárlás után irány a HEGY!!Találtunk egy parkolót,ami ne volt fizetõs,bár csak azért mivel holtszezon volt!Felcuccoltunk és döbbenten tapasztaltam,hogy a kaja kb 3kg-mal növelte a hátizsákom amúgy sem könnyed súlyát:(Az útvonal Tátralomnicról indult a zöld jelzésen csodálatos idõben/kilátással.Így emelkedtünk fel a Stanica Start nevû felvonóállomásig.ahol Era néhány feltörésgátló ragtapaszt helyezett el a lábán,ami mint késõbb kiderült nem is volt hasztalan!Innen a kék jelzésen folytattuk utunkat,nagyon szép fenyõerdõben.Majd ahol a kék jelzés találkozott a zöldel,tartottunk egy kis pihenõt,nekem meg sikerült is egy hatalmas barna medvét elhelyeznem a természet lágy ölén.Innen már a zöld tavi völgyben folytattuk az utunkat a sárga jelzésen,innen már csak felfelé.Ennek a völgynek az alján folyik a zöld patak,melyet néhányszor érintettünk,és amibõl András vizet is vett,mivel itt a magyar viszonyokkal elentétben TISZTA a víz!!A völgybõl mindkét oldalon kétezres hegycsúcsok meredeznek, így nem is tudtuk merre nézelõdjünk,bár nekem ez a látvány már unalmasnak tûnt,(ez csak vicc volt)hiszen egy hónapja itt tekertem fel bringával.Viszont az erdõ már felvette az õszi ruháját,így a vörös, és a barna különbözõ árnyalataiban játszott.Miután kiértünk az erdõbõl elénktárult az a sziklagyûrû,ami a Nagy Svitovka csúcstól indul,a Wéber csúcs óriási 900m magas északi falán keresztül ,és a Fehér tavi csúcsig tart.Ezek majdne mind 2500m körüli csúcsok,és csak a völgy felõl van bejárat.Még jóval sötétedés elõtt felértünk a Zöld tavi menedékházhoz,és gyorsan elfoglaltuk az elõre lefoglalt szobánkat.Igazi kis magashegyi hotel volt ez a ház 1551m-en,melegvizes zuhanyzóval,étteremmel,fûtéssel.Másnap már jobban tudtuk ezt értékelni:)Lepakolás után elindultunk a Fehér-tavi csúcs felé,hogy láthassunk még egy kis magashegyi panorámát a sötétedés elõtt.Sajnos a vörös,és kék tóig már nem sikerült feljutni,de azért a másnapi útvonalra lett egy kis rálátásunk,ami nem mindenkiben ébresztett pozitív gondolatokat:)Lebaktattunk a házhoz,és belevetettük megunkat a gasztronómiába.A vacsora költségei 500-1000ft között mozognak,amibe ha a hely szépségét,és azt is belevesszük,hogy ide csak háton lehet felhozni a kaját nem is vészes.Mennyi is egy nyamvadt hamburger Kékestetõn??Nálunk a "gulas",és egy "bukty na pare"nevû kaja volt a befutó.A gulas igazából pörkült,knédliszerû dologgal,ami olyan sûrû,hogy megáll benne a kanál.A buktához ugyan kevesebb köze van az utóbbi ételnek,viszont a szilvás gombóchoz annál több,bár szilva helyett lekvár van benne,és nincsen rajta prézli,viszont kapsz hozzá egy csokis,kakaós,olajos öntetet.Ja és egy darab kb teniszlabda méretû,és hármat kapsz belõle.Szal nem egy fogyókúrás kaja!Ezután a fürdés következett(volna),csakhogy sorba kellett állni a zuhanyzóban,így maradt a mosdás.Pixel hosszabb rábeszélés után ment el fogat mosni:)Az emeletes ágyon alul tök jó hely volt,de mint a képeken is látszik,az emelet nagyon közel van a plafonhoz!Felülni azt nem lehetett:)Viszont a lefekvés elõtt még tartottunk egy kis gimnasztikát,Era pedig próbálta magát nagyon kicsire összecsomagolni,bár õ ezt valami nyújtással magyarázta!Az alvás nekem könnyedén ment,bár a többiek panaszkodtak valami nagyon ittas egyénre,akit úgy vittek az ágyába,hogy végig ordította a folyosót!Valszeg õ lehetett az aki a budit is körbeszínezte.Jó volt a szórása:)A reggel, hat órakor indult,de a reggeli már a grammániát szolgálta,ugyanis a magunkal hozottakból táplálkoztunk,némileg csökkentve a hátizsákunk súlyát.Innen az út a fekete tó mellett a Magistrale útvonalán haladt,ami a nagy tátrai túristaút.Az út elõször békésen emelkedett a Morgás hágó felé,majd átvette az irányítást a szikla itt láncok segítették a fölfelé haladást,de azér itt nem a Rám-szakadék láncaira kell gondolni,mert egy HHH-nyi "lejtõ" volt alattunk.Ezen túljutva,már csak az alattunk tátongó mélység,és a szintkülönbség leküzdése jelentett gondot,miközben a felhõk játékát csodálhattuk meg a völgyben.Természetesen mire felértünk a hegy csúcsára,már teljesen befelhõsödött,így nem akarózott felmászni a Nagy Morgás csúcsra,bár jelzett út nem is vezet föl rá.A nyeregben fölvettük még a nagykabátot is,mert eléggé lehûlt a hõmérséklet.Innen már a Kõpataki völgyben folytattuk utunkat,ami szlovák nyelvórákal egészült ki.Itt gyakoroltuk az Ahoj,Dobre djenj,és egyéb nyelvtörõ kifejezéseket,amiket út közben a szembejövõk is használtak.A vizet ismét egy patakból vettük,és mivel még ma sem fostuk le a túrabakkancsot, egyre biztosabbak voltunk abban,hogy iható a víz.

[Paraferee]

Era:

jómagam sajna május elõtt nem nagyon fogok külföldre utazni...
de akkorra SZERVEZEK egyet! 8)

EGy jó kis össznépi BMFTs tátrás hódítást

:éef::

[era]

És még mindig nem bírok magammal!

Én is köszönöm a túrát!
Pixel, hogy megszervezted és elszállítottál minket, gondoskodtál a szállásról, és azokért a viccekért, amiket mindig csak késõbb értettem meg; Thommey az útvonalért, a lendületedért és vidámságodért, a lelkesedésedért; András neked pedig a kitartásodért. Igazi hõs vagy, hogy ilyen sérült lábbal is végig csináltad és iszonyatosan jót nevettem azon, hogy tériszonnyal, úgy jöttél ki a Tátrába, hogy azelõtt csak kis hazánkban túráztál. És igazából azon röhögtem, amikor minél magasabbra értünk, minél meredekebb lett a szikla, annál hangosabban énekelted zengõ mély hangoddal a visszhangos sziklák között a magad költötte népdalaidat.
Nagyon jó volt veletek. (A 3 nap alatt egyetlen konfliktus helyzet nem volt közöttünk.)

Úgy fáj a lábam, alig tudok járni. Vízhólyag, izomláz és jajjj a vállam. ;D

De mikor megyünk legközelebb???
(Szerintem így 4-en összefogva nem volt olyan vészes. Azt hiszem 10 eFt volt, hogy melegvacsiztunk fent a túristaházban és nem spóroltunk.)

[baliba.]

Nagy élvezettel olvastam a beszámolót, és a lelkemben már én is elfáradtam, és eláztam egy kicsit. Nagyon jó lehetett nektek túrázni!! 8)

Bár Ras mondatait tudnám vízhangban ismételni, de igyekszem mindent (anyagi javakat) ide koncentrálni legközelebbre.


Üdv,
Baliba

[Paraferee]

"...eszünkbe jutott a Végtelen történet és a ködös skót felvidék és a Gyaloggalopp, és sárkányokat vártunk elõbukkanni..."

aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaahhh...igenigenigenIGEN!!!

Pontosan ugyan ezek voltak Velem is... aaaaaaaaaaahhh... KIAKAROK MENNI!

annyir amisztikus, relytélyes, és egyben félelmetes és hátborzongatóan csalogató tud lenni a sok szürke kõ az apró zuzmókkal pettyezve ahogy a tejszerû ködben megbújnak, és esetleg egy-két kósza, magányos törpefenyõ alakot ölt a fehérségben... brrrr... :'( :'( :'(

soká lesz még nekem május...

:éef::

[era]

Ahoy! ;D

És amikor jött a felhõ, a semmi, egybõl eszünkbe jutott a Végtelen történet és a ködös skót felvidék és a Gyaloggalopp, és sárkányokat vártunk elõbukkanni.
És a Nagy Tar pataki völgyben meg az összeboruló fenyõfák alatt kirakott kanyargózó úton manókat vártunk, törpéket és más mesealakokat.

És azon szomorkodtunk, hogyha mindez Magyarországon lenne, biztosan minden kõ tele lenne firkálfa mindenféle festményekkel és a kõ út is biztosan hamarosan szét lenne dúlva és egyébként is mindenfelé nejlonzacskók és mindenféle szemét lenne. :-\

Igen, teljesítmény volt: szombaton, ahogy András fejben tartotta és összeadogatta a szinteket, 2400 m-t mentünk. Ez majdnem annyi, mintha a tengerszintrõl másztuk volna meg a hegyet.

Csütörtökön még kiviszem a kötelet, ha jó idõ lesz. Akinek van kedve, jöjjön fel mászni velünk. kb. fél 6 Fenyõgyöngye. :-*

[Ras]

kedvet kaptam egy ilyen tátricsku mókicskuhoz...
csak asszem most a szûkös anyagiak meg a prioritás (mert ugye a bringa az elsõ ) még egy darabig nem engedi megvalósulni...
de jövõre reszkess Tátra 8)

[adamm]

Én csak annyit fûznék a dologhoz, hogy egy ilyenen mindenkinek át kellene esnie, lelkileg-fizikailag elég szép próbatétel 11 órán át ugrándozni a köveken, sziklákat mászni, és közben beinni azt a hatalmas teret, ami körbeveszi az embert.
Örülök, hogy ilyen klassz emberkéket ismertem meg itt a fórumon, akikkel ilyen jól esik a kollektív szenvedés. Era-ról pedig sokan példát vehetnek, mert mosolyogva nyomta a legdurvább részeken is végig. Remélem, hogy a lábujjam mindig elõrébb lesz a sarkamnál, és hogy máskor is falatozunk még az étteremben rajzlapról rendelt finomságokat
djakujem poplacsek

[thommey]

Na jól van,honalp felnyomom ide a beszámolót:)
Képek(260db)már készen CD-n:)
Üdv:Thy