3187 hozzászólás a témában

[Nemfáj]

NVik: ha a tejsav-küszöböt elérem, akkor kifáradnak az izmaim, nem? De én meg simán kifulladok. Ez nem inkább edzetlenség? Vagy a tejsavhatárnál is kifulladással jelentkezik a "vég"?
Érthetõ a különbség? Szóval inkább szusszal nem bírom, mint lábbal.


potty: megnézem, köszi!

[NVik]

Sajna nincsenek Jan Ullrich-hoz hasonló képességeim ;D.
Hiába erõs a szivem ha 190 centi vagyok és 85 kiló
ezt a súly azért cipelni is kell. mind futásnál mind
kerékpározásnál :. Tpersident pl. bármikor lenyomna.
Ma voltam a Szentendrélõl induló
olimpiai ötpróbán. Kellemes 70 kilcsi volt végig emelkedõkkel.

[potty]

Ja, van egy egyszerû módszer a max pulzus kiszámolására, ami az esetek nagy részében pontos is.
220ból vond ki a saját életkorodat. Ha nagyon edzett vagy akkor 230ból.

[potty]

Hali!
Jesszus ki az a vadállat akinek 38 - 42es a nyugalmi pulzusa???? Az valami állat jó! Bodrogi Laci nem te vagy az?? (Jan Ulrihé 36os) ;D
Ha jól tudom a teljsav meg a anaerob/aerob határ ugyanazt jelenti. És pulzusértékekbõl meg a terhelés növelésébõl számítható! Feljebb tolni meg állóképességi edzésekkel lehet.
A tejsav nem azért gáz, mert vérnyomásnövekedést okoz, hanem mert acidózist, amit a tüdõnek kell kompenzálnia a Pco2 érték változtatásával (ezt egy nagyobb légzésmennyiséggel éri el, magyarul a légzésnek fokozódnia kell.)
Nem ismerem a ruby 100at, de nézd ,meg a használatiban hogy kódolt e a jelátvitel az óra és az öv között. Ha nem akkor zavarhatja a cordless. Persze nem biztos hogy zavarja is. (Na most megint sokat segítettem ;D )
by

[tpresident]

Nem furcsálom én a pulzus értékeimet.
Szoktam együtt edzeni a barátaimmal( Postás, Biondo, Hungary:A..stb.), és nekik is, ha hegyre megyünk, simán 170-180...ha nyomjuk nyélen a hegytetõért, 190-200 pillanatok alatt kijön.
Versenyen volt 1-2szer 205-208-210, természetesen nem tartósan ;D ;D ;D
De a mai edzésen is, kis sprint a hegytetõ elõtt pár száz méterrel, vagy lószólás a busz/traktor után, és pikk-pakk 185 az érték.a nyugalmi pulzusom 50-54.

Lovas Gabi:
a nyugalmi puzusodat reggel, felkelés elõtt méred????
Miután felébredsz(még vélelenül se elõtte !!!!) maradj fekve, nézz rá az órára, rakd a kezed a nyakadhoz, és szépen 1 teljes percig mérd a pulzust(ne 10mp *6).
Az a min. érték.
Ha elõzõ nap meghaltál edzésen/versenyen, az másnap reggel látszik. akkor az aznapra terveztt edzést érdemes kihagyni.
Nekem nem 1-szer volt, hogy verseny után másnap reggel 65-70-es pulzussal ébredtem...sõt, Postás cimbora mesélte, hogy valami többnapos versenyen 3.-4. nap nagyon-nagyon széthajtotta magát, és másnap reggel 105-ös pulzussal ébredt ! ! !

[NVik]

Nemfáj: Mozgás közben az izmok folyamatosan tejsavat termelnek minél nagyobb az igénybevétel
annál többet. Ahogy egyre edzettebé válsz egyre hatékonyabb a tejsav elszállítása az izmokból. Ha annyira megterheled magad amikor már a szervezet
nem képes elszállitani a felgyülemlett tejsavat akkor
egy viszonylag gyors elfáradási folyamat veszi kezdetét. A sok savtól emelkedik a vérnyomás stb.
egyszóval kikerülsz az egyensúlyi állapotból. Az a tejsavhatár(Lactate treshold) ahol ez az egyensúly borul. Ennek a határnak a kitolása a közelében végzett edzéssel lehetséges. De ahogy tudom a szakirodalom is eléggé megosztott a definíciót illetõen.

[Lovas_Gabi]

De! Ezt ki fogom próbálni, bár szerintem ehhez kellesz egy hét, hogy eredményt tudjak felmutatni, de erre jó alkalom lesz a CAPRINE Maraton.
Lehet, hogy egy tapolcai út kifelé elég is lehet arra, hogy a bemelegítés megtörténjen. Megpróbálom lazábban nyomni és amikor kiérek és kezdõdik a kör, akkor egy kicsit keményebben. Meglátjuk.

Az izületekrõl csak annyit:
Háztartásigép szerelõ szakmával, kaputechnikai vállalkozással nem igazán kímélhetõ az izület!
Viszont a bringázás jót tesz, mert nincsenek problémáim!

[Nemfáj]

nVik: nem hallottam a tejsavküszöbrõl, illetve csak elméletem van, de pontosan nem tudom. Mi az?

Lovas Gabi:
nem tudom, a pulzusmérõ segíthet-e a bemelegítésben. Némi laza gimnasztika csak jó lehet, mert nyamvadt a magyarság ízületi állaga, de igazán bringán tudsz bemelegedni, azzal a mozgással, amit végezni fogsz; tehát a futás nem az igazi.(szvsz).

A bemelegítés tényleg egyéntõl függ. Nem tudok pontos határt mondani, de valahogy olyan, hogy nem bemelegedve a közepes sprint fáraszt, bemelegítve viszont feldob. Legalábbis ez az érzés van nekem. (Olyan, mint autónál alacsony fordulatnál padlógáz, és azt mondja amotor, hogy öööööööö, de nem húz. magasabb fordulaton meg kilõ. nem bírom elmagyarázni jobban az érzést, tudományos támpontom nincs.) De jobb, ha az elején pörgõsebbre veszed, hiszen a test minden izma olyan, mint a szív: ha folyamatosan feszíted, lassabb a benne futó, ellátó erekben a véráramlás, mint a dinamikusan dolgozó, "pulzáló" izmokban. Utóbbiak mintegy maguk is "pumpálják "a vért.
Véleményem szerint 15-20 perc azért kell a bemelegítéshez, a szervezet felpörgetéséhez.

Hm. Hát nem sok tanács volt részemrõl, mi?

[Ras]

én bemelegítésképp az elsõ 5-10 kilcsit szoktam lazán tekerni semmi erõlködés : tudom nem nagy bemelegítés de viszonylag elégséges

[Lovas_Gabi]

Az eddígiekbõl néhány hibát máris találtam az én módszeremben. Ugyanis:
Ha elindulok tekerni, általában nem melegítek be, illetve ezek szerint nem tekinthetõ bemelegítésnem az az 1-1,5 km, amit az Avasról legurulva egy laza de tempós tekeréssel kezdek. Utána természetesen a szokott tempómban megyek kifelé, hol Tapolcára, hol Lillafüredre attól függ. És itt jön a következõ hiba:
Osztom neki nagytányéron, emelkedõn fölfelé sem kapcsolok vissza középsõ tányérra. Ekkor szalad fel a pulzusom és kezdõdik a dübörgés, illetve légszomj.

Véleményetek szerint a bemelegítést hogy kezdjem? Konkrétan: Nem tekeréssel, hanem agy laza gimnasztikával, vagy egy pár perc futással?
Mennyi idõ szükséges ahhoz, hogy az izmok ráálljanak az igénybevételre? (biztos egyéntõl függ, de mégis szükségem lenne pár támpontra)
A pulzusmérõ segíthet a bemelegítésben?

Bocsi, lehet hogy hülyeségeket kérdezek, de az idén kezdtem komolyabban foglalkozni ezzel a részével is a dolognak, érdekelnének a tanácsok, javaslatok.

[NVik]

Nekem futásnál nagyon magas a pulzus. 180-as
pulzussal 50 pecet birok kb. Ez persze futás a végkimerülésig tipus nem kocogás. Bringánál ez 140-170 között változik hegymenetben felmehet 176 körülre is.

Nemfáj hallottál mát a tejsavküszöbrõl? Az lehet nálad
170 és 180 között.

[tamaska]

A jobbak nem "bántják" egymást, tök jól megvannak egymás mellett. Ha gagyibb a cucc, akkor lehet, hogy be tudja zavarni valami.

[Nemfáj]

És a saját tapasztalat:

Én is Echowell Ruby 100-t használok, nemrégóta ideje.
Futásnál sokkal alacsonyabb pulzust bírok tartani. Ott 150-160 körül már jelentkezik a fáradtság, és vissza kell venni 120-130 közé, hogy kipihenjem magam. 140-150 körüli pulzussal kell edzenem, hogy bírjam tartósan a futást.
Bringánál a 170 körüli pulzus sem "ölt meg", csak 180 felett kezdõdtek a gondok. Nem tudom, mi a különbség oka. Legalábbis nem vagyok benne biztos...


??? ??? ???JA!! KÉRDÉS!! ??? ??? ???

A pulzusmérõ adója és mondjuk egy vezetéknélküli kpárkomputer adója nem zavarják egymást? Mert vennék a Ruby mellé egy Cordless 3-t is. Tudtok errõl tapasztalatot? Elõre is köszi.

[Nemfáj]

Hát jó...

A terhelés elviseléséhez megfelelõ mennyiségû oxigenizált (a tüdõn átáramlott) vér kell. Ehhez kell a szív, mint motor. Nagyobb terheléshez több vért kell eljutattni az izmokba stb, tehát a motor/pumpa is nagyobb terhelést kap.
A vérmennyiséget, amit 1 perc alatt áramoltat, hívjuk perctérfogatnak.
A pertérfogatot az egy összehúzódásra kilökött vér (verõtérfogat) és a pulzusszám szorzata adja.
Tehát vagy egyiket emeled, vagy másikat (vagy mind2õt, mint a gyakorlatban is így megyen).

Ha verõtérfogatot emelsz: nagyobb vért nagyobb erõvel kell kilökni, erõsebb összehúzódás/erõsebb szívizomrostok (azaz több rost) kell.
Ha pulzust emelsz: azonos erõvel, de percenként többször kell összehúzódni. Ami nem baj,

DE!!! a szívizom is oxigént/vért igényel, amit a szívizomzatban futó koszoruserek szállítanak. A feszülõ szívizomban a koszorúsér is beszükült. Tehát csak a laza, elernyedt, "diastoléban levõ" szívizom kap vért. Tehát a lassab pulzusnál több idõ marad elernyedésre, több vétr kap a szív. (Ja: az összehúzódás sebessége egy hatron túl nem fokozható, tehát a pulzusszám növekedésével a relaxációs/diastolés idõ rövidül.
(Hasonlat: 1 perc alatt 1x vehetsz levegõt. Gyors ki-be, vagy lassú, nyugodt ki és lassú, nyugodt be a jobb??)

Na most a terhelés!!
Az edzetlen szervezet a pulzusszámot emeli, mert a szív nincs felkészülve az erõsebb összehúzódásokra. Hamarabb eléri teljesítõképessége csúscát.
Az edzett szív erõseb, tehát u.olyan vagy alig emelkedett pulzus mellett több vért nyom ki,mert bírja erõvel, és marad még pulzustartaléka.

Ez nem azt jelenti, hogy utóbbinál a pulzus meg sem emelkedik, de az emelkedés mértéke kisebb.

Kivétel: ha hirtelen, bemelegítés-rákészülés nélkül terheled magad, akkor a szervezetet fokozott stressznek teszed ki. Következmény: adrenalin és egyéb hormonok felnyomják a pulzusodat gyorsan, és hamarabb kimerítenek.

Másrészt a bemelegítés során a keringés átrendezõdik: belek-bõr stb kevesebb vért kap, izmok többet. Ez is idõbe telik. A mentális bemelegítés is fontos: rendszeresen sportolóknál lemérték, hogy amikor tudja, hogy nemsokára edzeni fog, de még effektíve nem csinált semmit, már emelkedett az izmok vérellátása, tágultak az izom-erek, emelkedett a pulzus is!!!!!

[tamaska]

szerintem azért van ez a topic, mert érdekel valakit. szvsz Lökjed!

[Nemfáj]

Bocs, ha érdektelen, de hátha van valakinek új információ is...

Az egészséges - nem szívbeteg ember - így, 1-1 edzéssel nem tudja (na jó, elmebeteg terheléssel tudja) hazavágnio a szívét.
Mert ha a szívizom nem kap elég vért, akkor nyom és fáj a mellkas, ami iszonyú, és az ember úgyis leáll.
Fiataloknál - azaz nem szív-koszorúér betegeknél - viszont, ha aszív a teljesítõképességének felsõ határára ér, durván meghatározva "keringési elégtelenség" lép fel, vagyis a felmerülõ oxigén igényt nem tudja a szív sem pulzus, sem verõtérfogat (egy összehúzódásnál kilökött vér mennyisége) emelésével kielégíteni. Ekkor jön a zakatolás, meg a "nem elég a levegõ".

Lovas Gabi: Nem kell mindenáron megállni - sõt nem is célszerû, - csak csökkentsd a tempót, hogy a pulzus egy bizonyos érték alá menjen. Ez egyénenként változó, de kb 110-120-140-150 körüli pulzus.

Érdekel Valakit a terhelésre adott válasz edzett és edzetlen emberél? Mert nem akarlak terhelni teiteket magamal... meg élettannal...

[NVik]

Hát igen olyasmi az ára.

[tamaska]

Huhh... Az elég komoly cucc. Olyan 70-80 körül van, nem? A 38-42-es pulzus az már elég jó. Arra kell törekedni, hogy ugyanazt a távolságot ugyanazzal a sebességgel egyre alacsonyabb pulzuson sikerüljön teljesíteni. Akkor fejlõdik az ember igazán.

[NVik]

Én is csodálkoztam tpresident 200-210 -es
pulzusadatain. Nekem még sosem ment 186 fölé
a nyugalmi meg 38-42 körüli. (Sokat futok is)
Ezek a 200 fölötti értékek is lehetnek teljesen normálisak embere válogatja. Én egyébként egy
Polar S720-ast használok ,sebességmérõ, lábfordulatszám,magasságmérõ, 5 másodpercenként eltárol minden fontos információt (összesen 8 órányit max.). Ezeket feltölthetem a számitógépemre és nézhetem hogyan alakult a sebességem stb. az edzés alatt. Szeretem nézegetni a terep profilt. )))
Szuper kis szerkezet.

[tamaska]

Ez a 200-210-es pulzus azért megütötte a szemem. Az NAGYON sok. Akinek alapból sok a pulzusa, és nem edz rendszeresen, annak szokott ilyen magas lenni. Vagy aki cigizik. Egyébként abnormális.

Az edzõkörömet nyomva viszont megfigyeltem, hogy amikor a pulzusom 160 fölé ér, akkor kezdõdik a dübörgés az agyamban és elfogy a levegõ. Ilyenkor muszály megállnom és egy kis szünetet tartani. Pár perc után az érték visszaáll 100-110 közötti értékre és innentõl kezdve már megint megy a tekerés.

Ebben más is közre jácchat. Nem hülyeség csináltatni egy vérképet. Haverom is csináltatott egyet, és kiderült, hogy a kevés a Vas a szervezetében. (mondtam neki, hogy nyalogassa a kilincset ;D). Az õ értéke 4-5 között volt a kellõ 9-hez képest. Ha jól tévedek. De kapott valami gyógyszert (Makrofer), és azóta sokkal kevésbé fáradékony, jobban tud koncentrálni, és gyorsabb az edzéseken. (Õ is futó)