3310 replies to this topic

[Uluwatu]

 

Aki komolyabban veszi a bringázást, többek közt ezért is edz erőmérő segítségével, mellyel sokkal pontosabban tarthatóak a zónák. Idővel, jól felépített tervet végrehajtva természetesen elmozdul az LT és az IAT is a Wattokhoz képest - pontosabban magasabb Wattot tudunk tartani mellé. Ez is a célunk.

Ellenben innen is látszik (tetszik vagy sem): az erőmérő sem ér túl sokat, csak egy puszta számgenerátor, ha nem ismerjük a lakát-értékeinket.

 

 

Nem tudom, szerintem a watt alapú edzés most egy trend, de nem egyértelmű hogy miért lenne jobb így edzeni amatőröknek. Szerintem a wattok a profiknak jók mert nagyon már nem változnak a pulzuszónáik de nekünk halandóknak sokat változik az év során és ez jelentősen befolyásolhatja hogy mit tudunk teljesíteni. A watt gondolom a legstabilabb mérce hogy hol tartok a konkurrenseimmel szemben hogy utána a versenyen le tudjak adni egy bizonyos teljesítményt.

 

De egyben pont ez komplikálja a dolgokat: a watt egy edzésre stabil célkitűzés, a pulzus viszont a változó tényező amit sok dolog befolyásol: az éppen aktuális állapotunkat, pld hogy milyen pihenten kezdtünk eleve neki az edzésnek, az edzés melyik fázisában tartunk (tehát mennyire fáradtunk már el egy hosszabb edzés során), éppen kellően vagyunk e táplálva, meg milyen az általános kondink, stb. A pulzus viszont egyben az ami megmondja hogy épp a kellő (szervezeti, fejlődési) hatást érjük e el egy bizonyos terheléssel. Magyarul: a watt abban jó hogy tudom mit érjek el, a pulzus abban hogy miként érem el ezt. Teljesen más pld a laktátszint alatt, mint felett menni, főleg hosszabb ideig. Tehát ha egy menet vagy hosszabb interval egy stabil wattértékre van helyezve de az aktuális  pulzusunk jelentősen eltér a céliránytól (aktuális állapotunk vagy kondink miatt), akkor a testre gyakorolt hatás és az edzés hatékonysága is kárba vész.

 

De nem állítom hogy teljesen átlátom, szívesen hallom szakértők véleményét ez ügyben, hogy mit értek esetleg félre .

Nem egyszer láttam már edzésen haverokat akik wattmérővel edzenek és teljesen félreértik ennek értelmezését mert túl magas a pulzusuk egy adott watt tartományban és akkor most nem tudják hogy hogy kellene folytatni az edzést. Szerintem elég egyértelműen avval hogy a pulzust figyeljük és a watt csak egy indikatív mérce hogy az adott fittségünkhöz és pihentségünkhöz képest most épp mit tudtunk magunkból kihozni.

 

Szerintem ha a kettőt szembeállítjuk, akkor nagy vonalakban két fajta edzéstervezést lehet folytatni, amatőr szinten (ahol évközben is jelentősen változik az edzettségi szint, ciklikusan):

1. LT és IAS belövése teszt által, velük járó pulzuszónák használata tervezéshez.
2. Edzések a versenyig úgy épülnek fel hogy pulzus alapján van megadva az edzésterv. Mivel értelemszerűen a kondi javul, ezért az edzéstervet folyamatosan módosítani kell (akár heti szinten), mivel egyre többre leszek képes ugyanolyan pulzus mellett.
3. Rendszeres állapotfelmérés hogy a megváltozott pulzuszónákat le lehessen követni.
4. Az így módosított edzésterv a maximumot hozza ki belőlem, vagyis nem wattokat tűzök ki hanem a terhelést növelem és az edzések időtartamát és/vagy gyakoriságát hogy jobban fejlődjek.
5. A verseny előtti tapering után a versenyen derül ki hogy elég volt e az edzés . Persze kiindulva abból hogy a maximumot kihoztuk magunkból, erre fontos a szinte napi szinten való leterheltség követése. (HRV mint módszertan?..)

Ennél az első módszertannál a wattmérő annyiban lenne jó kiegészítő, hogy ahogy fejlődünk, nézzük hogy a wattok fejlődnek e olyan mértékben hogy a végén már el tudjuk e érni velük a kitűzött eredményt. Ha nem, akkor az edzésidőszak alatt esetleg még jobban növeljük a terhelést, ha a pulzustartományok megengedik. A hátránya a módszernek az hogy mivel kiindulunk abból hogy a pulzus megmondja hogy mire vagyunk képesek, lehet hogy a versenyen nem érjük el a kívánt edzettségi szintet, mert maradtunk egy adott tervnél.

A másik verzió a watt alapú edzés lenne:

1. LT és IAS belövése teszt által, velük járó watt zónák használata tervezéshez.
2. Watt alapú edzésterv. Terhelés fokozatos és a kívánt szinttől van „visszafejtve”, magyarul lépcsőzetesen épül fel a létező szintről a versenyidőszakba elvárt szintig. Ha tudom hogy egy versenyen mennyi wattot kell hol leadni, tudni fogom hogy mivel nyerem meg. A terv e felé a végcél felé halad, terhelési szinten.
3. Pulzus figyelmen kívül hagyása a tervben: edzésenként terhelési szint alapján megadni a penzumot, függetlenül attól hogy ez milyen pulzussal jár. Ehhez egy elég jelentős edzési tudás kell hogy az edző tudja hogy milyen watt milyen pulzustartományt eredményez, mert a fiziológiai hatások azért köztudottak. Viszont a tényleges, edzés közben létrejött pulzus nem befolyásolja a tervet, azon elmélet alapján hogy ez lehet aktuális pihentség/tápláltság/állapot kérdése és „the show must go on!”.
4. Már az edzésidőszakban kiderül hogy tartható e az adott terheltségi szint: ha nem akkor kiégés, túledzettség, vagy nem tudom teljesíteni az edzést mert nem tudom hozni a wattokat. Aktuális napi állapotot talán figyeljük (HRV mérés?..), túledzettség elkerülése végett.

E második módszertan előnye az hogy pontosan tudom hogy mi a végcél és hogy minden lépéssel a felé haladok. Nem tart vissza egy adott napon rossz hangulatom vagy aktuális fáradtságom vagy energiahiányom. A hátránya viszont az, hogy nagy a túlterheltség kockázata: ha most 5.-ként végzek egy versenyen és meg akarom nyerni és ehhez a célirányzat az eddigi nyertes wattértéke, akkor lehet hogy egész egyszerűen a szervezetem erre nem képes és túllövök a célon ha az ő szintjének megfelelő terhelésre alapozom a napi edzéseim. Mert ez elég hamar túledzettséghez vezethet ha nem vagyok rá képes. És a túledzettséget visszafordítani sokkal nehezebb, mint elkerülni.

Vagyis a watt alapú edzésnél a célkitűzés kritikus szempont. Túl hamar tudjuk túllőni magunkat. A pulzus alapú edzés reálisabb, mivel önmagunk képességéből indulunk ki és azt emeljük egyre magasabb szintre. Ennek a kockázata az hogy ezt nem elég gyorsan csináljuk és így nem tudjuk a végén elérni célunkat.

 

Ki melyik mellett teszi le voksát?

[zscs]

Zcs szerinted egy Zwiftes vagy tacx ftp teszt mennyire reális?

A szakik szerint kevesebb jön ki a valósnál, hasonlóan a kint, de síkon elvégzett FTP-teszthez. %-ot nem tudok, utána kellene olvasgatnom.

[zeezoltano]

Zcs szerinted egy Zwiftes vagy tacx ftp teszt mennyire reális?

[zscs]

Csak egy kis széljegyzet. Sokan nincsenek tisztában vele, hogy nem a pontosan tartott pulzuszónák a lényegesek edzés során. Például alapozásnál sajnos nem az a hatékony, ha valaki akár csak a laborban, pontoasn kimért pulzuszónáit tartja, hanem az optimális nyilván az lenne, ha mindig tudnánk, mennyi az LT (laktátküszöb ) és az IAT (individuális laktát-küszöb, LT + 1 mmol/l) és így tartaná a zónáit. Vannak erre már kísérleti kütyük (futóknak is, nem csak bringásoknak - az alább is olvasható speciális zoknik, stb.), de ezek meglehetősen pontatlanok. Ha jól emlékezem, Hunter Allen végzett méréseket erre nézve, nem is olyan régen.

Aki komolyabban veszi a bringázást, többek közt ezért is edz erőmérő segítségével, mellyel sokkal pontosabban tarthatóak a zónák. Idővel, jól felépített tervet végrehajtva természetesen elmozdul az LT és az IAT is a Wattokhoz képest - pontosabban magasabb Wattot tudunk tartani mellé. Ez is a célunk.

Ellenben innen is látszik (tetszik vagy sem): az erőmérő sem ér túl sokat, csak egy puszta számgenerátor, ha nem ismerjük a lakát-értékeinket.

 

Természetesen egy szabályosan végrehajtott FTP-teszt (Functional Threshold Power) már elég lehet mondjuk a teszt után 2 hónappal a finomhangoláshoz, nyilván nem kell kéthavonta lépcsős teljesítménytesztekre járni.

Edited by zscs, 2017. February 20. - 11:14.

[Atombike]

Köszi az összefoglaló választ, közben én is rájöttem arra amit írsz, házilag, pulzus és wattmérővel semmi esély pontos adatra vagy egyáltalán egy jó eredményre.

Elmentem egy fitneszterembe, találtam egy jó gépet, a teljesítményt nagyon jól lehetett lépcsőnként emelni és pulzust is mért mellette.

Én a telefonommal rögzítettem az adatokat, de a végeredmény ismét egy semmit mondó görbe lett, nagyon lineárisan emelkedik a pulzusom.

Viszont érzésre jó a tapasztalati érték, amit egyik program számolt. Persze ez kevés ha komolyan szeretnék edzeni.

El fogok menni egy ilyen labortesztre, már csak egészségügyi okokból is. Apámnak volt (egészséges) szívnagyobbodása és lehet nálam is kialakulhat ha nem figyelek, amihez az kell, hogy folyamatosan túlterheljem magam. Később volt infarktusa, nem tudom köze lehet-e hozzá.

 

Ezen kívül az is kiderült az edzőteremben, hogy a pulzus alapján számolt kalória értékek köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. A programok értékeit minimum felezni kell, de van hogy harmadolni. Konkrétan a pulzusmérőhöz tartozó app számol a legrosszabbul (Wahoo). Egy másik outdoor app viszont tudja becsülni a kcal-t magasság,életkor, testtömeg alapján és ez van közelebb a valós értékekhez (pulzus nélkül).

 

Nekem is szigma órám van, és az is nagyon rossz értékeket számol, erre már korábban rájöttem mikor 12órás túrán 8000kcal-t mért, miközben 3-4000kcal ettem és jóllaktam ennyitől.

A data center nekem is nagyon tetszik, de már kezdem kerülni mert GPX-et nem támogat. Pl én most a mytourbook -ot használom, a pulzustartományokat jobban mutatja és sigma fájlokat is beolvas.

Ha adat kimaradás van Sigmánál akkor elemcsere kell, már jóval azelőtt bekövetkezik ez, hogy jelezné a merülő elemet.

 

 

 

Azt hiszem teljesen értem én is amiket írsz, elemzési érdeklődés és házi babrálás terén . Gondolom aki ezen az alfórumon jár, eleve nem unalomból teszi hanem szeret mélyebbre menni a témakörben. Mégis, vannak dolgok amiket jobb olyanokra bízni akiknek megvan hozzá a kellő felszerelés . Ezt a témát már jó ideje eléggé körüljártam mert magam is terveztem kihagyni az intézményeket, a következőket tudnám e témában mondani:

 

1. Az általad említett Conconi tesztet azért nem tudom javasolni mint módszertan, mert ha pusztán az általános elfogadását nézzük, már a tudományos körökben megbukott: https://en.wikipedia...ki/Conconi_test

.

.

.

.

[Uluwatu]

Ez gondolom az STS jeladóira igaz. A Rox 10.0 + ANT+ jeladóval sosem volt kimaradásom. Egyedül a cadence-nél, mert elfordult a jeladó, és nem igazán érzékelte a mágnest

Igen, az STS jeladó.

 

Óvatosan hozzáfűzöm hogy amikor felveszem a Sigma meg a Polar pántot is és mindkét óra külön-külön fogja a jelet, mely külön kódolású (mivel ugye állítólag az STS más mint a Polar FT60 szabványa, melynek jeladója nem ANT+ és nem bluetooth), mégis időnként előfordul hogy hirtelen esik a pulzusom 40-50-et és ilyenkor MINDKETTŐ computer mutat esést és ugyanolyan módon emelkedik megint vissza a jel, vagyis nem rögtön ugrik vissza az eredeti pulzusra. Ez számomra azt jelenti hogy valamelyik jel elnyomhatja a másikat és eközben mindkettő computer rögzíti ezt az egy a jelet, mivel teljesen kizárt hogy mindkettő jeladó pontosan ugyanakkor mutasson jelkiesést és ugyanúgy mászon megint vissza egy szintre.

[RelakS]

Nekem is Sigmám van, igaz a ROX sorozatból. Az egyik fő problémám a Sigmámmal (a mellett hogy minden más téren nagyon jó) az hogy a jelkihagyás szinte a velejárója sajnos.

 

Ez gondolom az STS jeladóira igaz. A Rox 10.0 + ANT+ jeladóval sosem volt kimaradásom. Egyedül a cadence-nél, mert elfordult a jeladó, és nem igazán érzékelte a mágnest

[Uluwatu]

 

Érdekes amit írsz. Ezzel a konkrét típussal nincs saját tapasztalatom, de volt egy olasz Velomann szettem, az produkált néha ilyen kontakthiba jelenséget. Ott az elem foglalat volt a hunyó. Úgy oldottam meg, hogy a foglalatban az érintkező lemezeket kihajlítgattam és az elem mellé és fölé, az érintkező lemezekkel átellenes oldalra szigetelőszalagból kis hernyókat sodortam. Ezzel befeszítettem az elemet a foglalatba és többet nem volt vele gond.

 

Jelenleg egy Polar CS 500 CAD-et használok, ez azért más kategória. Abszolút problémamentes. Több méterről is veszi mellkasi jeladó jelét, sem a sebesség, sem a pedálcsapás szenzornál nem tapasztaltam még jelkihagyást. Egyedül a számítógépes wireless adatátvitelnél van néha gondja, de nem súlyos, max kétszer fut neki, amíg sikerül szinkronizálni az óra és a Polar internetes adatbázist. Ott nem elég erős a jel, de lehet, hogy nem az óra, hanem gépbe dugott Polar Datalink USB stick a gyenge láncszem.

 

Igen, a Polarnál nekem is az a tapasztalatom hogy sokkal jobb, erősebb a jel. Sőt, elég abszurd de egyes edzéseknél amikor intervallozok és nagyon fontos a jel mert pár másodperc után már esnie vagy emelkednie kell, olyankor két pántot veszek fel, mert a Sigma így rögzíti az edzést de ha kihagy a jel akkor a Polar azt mindig pontosan mutatja .

Hogy akkor miért nem a Polart használom kizárólag: ebben az árkategóriában (FT60) nincs utólagos elemzési lehetőség és grafikai kijelzés, ami nekem viszont nagyon fontos az edzéshez. A Sigmánál simán meg tudom azt csinálni hogy egy korábbi azonos edzés csúcsait meg pulzusát rávetítem a datacenterben egymásra és azonnak látom hogy hol fejlődtem. A Polarnál közben persze mutat pulzust, de utólag csak 3 zónában tudom meg hogy melyikben mennyit tartózkodtam és ez édes kevés, főleg ha a laktátküszöböt kell figyelnem. Így a Sigmánál utólag van egy pár jelkihagyás a grafikonon, de majdnem teljesen használható egy elemzéshez, ezért nem igazán nagy gond hogy nem működik makulátlanul.

 

A forrasztgatásokat illetően inkább nem nyúlok bele, félek hogy akkor annyi . Ha majd egyszer végleg nem ad jelet, akkor megteszem, de addig elviselem hogy nem mindig mér jól.

[Uluwatu]

Igen, legalábbis a max pulzusból számolt tartományok szerint. A max pulzust mérés alapján állítottam be (és ez is jóval magasabb mint a koromból számolt formulák szerint).

A lenti képen lévő túra után semmi bajom nem volt, sőt jobban éreztem magam.

Ráadásul ez erdei aszfaltos túra volt, ahol max10% az emelkedés, terepen sokkal durvább szokott lenni.

http://www.kephost.com/image/wEFo

 

Én is ezt az oldalt találtam, de nem szívesen adok ki ennyi pénzt olyasmire ami megoldható házilag is és nem annyira fontos pusztán érdekesség. Inkább veszek egy új gumiszettet .

 

off: miért nem lehet képet beilleszteni rendesen?

Azt hiszem teljesen értem én is amiket írsz, elemzési érdeklődés és házi babrálás terén . Gondolom aki ezen az alfórumon jár, eleve nem unalomból teszi hanem szeret mélyebbre menni a témakörben. Mégis, vannak dolgok amiket jobb olyanokra bízni akiknek megvan hozzá a kellő felszerelés . Ezt a témát már jó ideje eléggé körüljártam mert magam is terveztem kihagyni az intézményeket, a következőket tudnám e témában mondani:

 

1. Az általad említett Conconi tesztet azért nem tudom javasolni mint módszertan, mert ha pusztán az általános elfogadását nézzük, már a tudományos körökben megbukott: https://en.wikipedia...ki/Conconi_test

 

2. Ha jól értelmezem az aerob küszöböd és maximum anaerob pulzuskapacitásod akarod evvel mérni? Mert azt említed hogy laktátküszöb, de nem egyértelmű hogy pontosan mit. A jelen elfogadott sporttudomány szerint a laktátszintedet a legjobb egy ún. terheléses vizsgálattal lehet mérni mely alatt ténylegesen levesznek vért hogy a laktátszintet azonnal mérjék egy adott terhelés során, így egy sima pulzusméréssel ellentétben rögtön látod hogy mekkora a laktátszinted. Ilyen szempontból a sima pulzusmérések bár olcsó, praktikus és gyors megoldások, de semelyik sem ad pontos képet a laktátszintedről. És akkor még nem is beszéltem a laktáttoleranciáról, hogy adott terhelés mellett mennyit képes a szervezeted elviselni, magyarul még ha óriási laktátszinten vagy is, lehet hogy a verseny végén még kemény sprinteket tudsz tolni, szemben olyanokkal akiknek magasabb a laktátküszöbük, viszont kevésbé tolerálják a magas szinteket és hamar szétesnek a hirtelen intenzitásnál. Tehát a mérésnél mindenképpen javasolt ezt vérvétellel megtenni a pontos eredményekhez.

 

3. A mérési lehetőségek. Itt vannak ugye a laborok, úgy tudom régen csak a CSC volt majd jött az Ensport, majd az előbbit Sportlabornak átnevezték, mely még mindig az de mai gyors pillantásnál az árakat az Ensport oldalára linkelik, magyarul a két cég ugyanazt a tesztet nyújtja. Konkurrenciáról én nem tudok, talán a sportkórházban létezik terheléses vizsgálat?.. A lényeg hogy tehát vagy an Ensportnál mérsz, vagy otthon, házilag. Vagy külföldön, 50-000 Ft-tól a csillagos ég .

 

4. Ensport mérés: a módszertan ugyanaz minden bringásnak, vagyis görgőzöl egy ergonométeren a saját bringáddal, lépcsősen emelik a terhelést és közben a fülcimpádból vért vesznek minden lépcsős emelésnél, hogy épp tudják az aktuális laktátszinted. Minderről valószínűleg olvastál, pusztán azért írom mert az 5.-ös pontban ez fontos lesz, ha házilag akarod csinálni. Ami nálam eltért a kettő intézmény között az a mérések száma: a CSC-nél 20 Wattonkénti emelésnél mértek, az Ensportnál már csak 30 Wattonként, ez legtöbbünknek 2-5 méréssel lehet kevesebb, edzettség függvényében. Lehet pro és kontra érvelni itt, személy szerint én jobban örülnék a 20 Wattnak, egyrészt mert konzisztens lenne régi mérésekkel (bár egy idő után ez már úgyis mindegy ahogy gyűlnek az Ensport mérések) de még inkább a statisztikai megbízhatóság miatt: mint tudjuk, minél több mérési pont, annál nagyobb a pontossága egy módszertannak. Ha fizikailag lehetséges lenne, akkor nem összekötött pontokból állna a grafikon hanem egy folyékony vonalból, magyarul folyamatos azonnali laktátszintmérés, ahogy a pulzusnál is. Már van pld olyan vádli-harisnya tűvel ami egyenesen méri a vér laktátszintjét így nem kell fült szurkálni folyamatosan, magyarul nem töröd meg a tekerés ritmusát, mely ugye az eredményt is befolyásolja. A technika persze fejlődik, de egyelőre marad a fülszuri.

 

5. Házi mérés: Mivel a módszertan eleve egy lépcsős terhelést igényel laboratóriumi körülmények között melynél a laktátszint egy kritikus pont, nincs sok értelme a mérést kint végezni. Egyrészt mert totális sík kellene ehhez, semmi széllel, de mindig állandóan fokozatosan növekvő terheléssel pontos időközönként amit szinte lehetetlen kivitelezni mert nincs az a domb amely pont a te akkori edzettségednek megfelelően pár percenként pont egy bizonyos százalékkal lesz meredekebb. Nem is beszélve arról hogy nem tudsz a szabadban folyamatosan ugyanolyan erőt kifejteni, még ha oda is tapad a tekinteted a wattmérőre. És a vér levételt illetően persze nonszensz a kinti mérés, a nélkül meg csak pulzusadataink lesznek. Ezért bent a görgő az egyetlen jó megoldás. Ha van wattmérőd az remek, wattmotoros görgő még jobb mert belő egy fix ellenállást, lényeg hogy exakt terheléses lépcsőket tudjál beiktatni. Egy konditerem wattmérős gépbe már kevésbé bíznék személy szerint, na meg azok jellemzően nagyon rossz geometriával rendelkeznek. Viszont a házi mérésnek van egy komoly hátránya, éspedig a laktátszint mérés költsége: ez nem olcsó.. Nem a Lactate Scout+-ra vagy hasonló mérőeszközre magára gondolok most feltétlenül mert ebayről már egész olcsón be lehet szerezni, hanem a külön mérésekhez használt mérőcsíkok: ezek darabja elég borsos, kb 4-5 eurós áron szerezhető csak be, évek óta csak Olaszországból látom hogy be lehet szerezni és az ár nem változik. Vagyis egy átlagos terheléses teszten ahol legalább 10 darab elfogy, hamar egy 15,000 Ft-ot kiadtál csak a tesztcsíkokra.. És akkor még nem is beszélünk arról hogy a csíkok szavatossága kb fél év, a 24 darabos dobozt tehát ha nem pontosan 2x12 csíkos méréssel használod fel akkor fajlagosan még többe kerül a tesztelés ha pld kell egy vagy két darabbal több tesztcsík, vagyis egy újabb doboz.. A mérőt pedig nem árt karbantartani, értsd tisztítani speciális tesztoldattal mely mutatja azt is hogy a mérések jók lesznek e, szóval mielőtt belevágsz, érdemes beleszámolni hogy tényleg megéri e otthon hobbiznod azért hogy esetleg spórolj vele egy pár ezrest. Jelenleg az Ensport oldalán 22,000 egy terheléses teszt. A neten 120 EUR (100+postaköltség) 24 db tesztcsík, tehát egy év alatt kb két tesztet tudsz végezni 30 wattos lépcsőkkel (ha erősebb vagy és/vagy 20 wattonként, már nem biztos hogy sikerül 24 darabbal), de kiadtál 36,000 Ft-ot, vagyis 18,000-t per mérés, ha nem költesz tisztítófolyadékra és nem számítod bele a mérőeszköz beszerzését. Spórolsz 4000-t per alkalom, de elég sok körülményt kell ehhez biztosítanod (wattmérős görgő, haver aki elég ügyes jól levenni a vért és jól mérni az eszközben) és ha beleszámolod a legalább 30-60,000 Ft-os beszerzési árát a mérőnek (használtan) akkor egy pár év mire annak a költsége megtérül (és remélhetőleg közben nem írtad le mert tönkremegy vagy nem mlr már pontosan) és akkor vagy ott pénzben mintha évek óta a laborba járnál.

Szóval szerintem akkor éri meg ha elég sokan csinálják együtt és megvan hozzá minden eszköz, de még akkor sem biztos.

 

6. A mérésnek van még egy fontos szempontja ami nélkül nincs értelme: a szoftver. Nem olyan egyszerű ez hogy excelben egy grafikonba helyezem az értékeket és onnantól tudom hogy milyen pulzusnál milyen laktátszinten vagyok és ezért hol a küszöb: ahogy olvasható a szoftverekkel kapcsolatban, ezeknek az algoritmusai létező emberek adatait dolgozzák fel hogy egy "normatíva" létrejöjjön mely alapján értelmet nyer minden egyéni mérésed. Magyarul nem fogsz tudni szolid következtetéseket levonni pusztán laktátszint értékekből, ha nincs mellette létező adat amihez lehet viszonyítani. A szoftverek viszont kimondottan drágák és én még feketén sem tudtam eddig találni, lévén hogy nagyon spéci szoftverről van itt szó. Kétlem hogy az Ensportnál adnának neked haverságból egy másolatot, akkor is ha esetleg nem bejegyzett licensszel csinálják ők sem .

 

Gondolom érzékelhető hogy a hivatalos tesztet javaslom . Leszögezem semmi közöm az Ensporthoz (sőt, kifejezetten sajnálom hogy nincs konkurrencia mert van mit javítaniuk nekik is), de szerintem ha már komolyan veszed a fittséged, legalább egyszer érdemes egy ilyen tesztet végezni. Ráadásul egy pár más adatot is levesznek (gondolom nincs otthon kaliperes zsírredőnymérőd..) melyek még egy abszolút alkalmi sportolónak is megéri hogy az évek során figyelje hogy miként alakul az egészsége, teljesítménye.

És valahol minden hiányosságaitól függetlenül, jó lenne ha az ilyenek mint az Ensport fenn tudnának maradni mert hasznosak. Idővel talán olcsóbb is lesz ha egyre többen használják, rá kell szánni azt az alkalmi kiadást szerintem.

 

Ha a költségekől elrettenve inkább távol maradsz a laktátszintméréstől, akkor inkább a GCN bringás csatorna FTP (funktionális küszöb erő) tesztjét ajánlom (youtube), valahol a videóik között. Viszont szerintem a hatékony edzésmódszertanhoz elengedhetetlen hogy tudd hol a pontos laktátküszöböd, mert ég és föld hogy alatta vagy felette végzel e egyes edzésgyakorlatokat.

[Seneca]

Nekem is Sigmám van, igaz a ROX sorozatból. Az egyik fő problémám a Sigmámmal (a mellett hogy minden más téren nagyon jó) az hogy a jelkihagyás szinte a velejárója sajnos. Az általad említett lenullázódás szerintem egy érintkezési hiba, amit már más fórumokon is említettek mások (asszem a testbike oldalán pld), van aki forrasztással oldotta meg, erre én nem merek vetemedni. Nekem több bringán van több alapfoglalat hogy csak át kelljen pattintani a computert és a szenzorok meg foglalatok már ott legyenek. Azt vettem észre hogy van amelyiken hamarabb "mozdul el", nem tudom hogy ez statikusság, vagy fizikai eltorzulás okozza e, a lényeg hogy amikor kicsit megint ki/be pattintgatom vagy egy picit oldalra nyomom, már hirtelen működik, persze ettől ez még lehet földelési kérdés is vagy hirtelen árnyékolási változás.

A Sigmánál sajnos a másik gond hogy a jeladás gyengébb vagy érzékenyebb mint pld a Polarnál: villamosvezetékek mellett/alatt rendszeresen kihagy, görgőzésnél a környezet jelei hamarabb bekavarnak (érdekes módon versenyen szinte mindig makulátlan órákon át, gondolom mert az erdőben nincs annyi zavaró jel mint egy városban), kivéve ha körülöttem a rajtnál másoknak ugyanaz az óra van mert akkor rendszeresen megzavarodik. A szenzorokat meg nagyon okosan kell elhelyezni mert a pedálfordulatszámmérő jel (hátul) és a sebességmérő (elöl) nem szabad hogy túl messze legyenek a computertől, ha meg pld a stucni vagy a kormány árnyékol akkor már gondja van a jelet fogni.

Egy szó mint száz, a Sigmáknak a jelvétel a nagy bajuk. Máig nem tudom mi a fő oka, lehet hogy van több is. Annyi biztos hogy 1500-2000 km után már cserélni kell az elemeket, mert amikor az gyengül, nagyon gyorsan jönnek a jelkihagyások. Cserénél meg van amikor többször kell egymás után ki/be venni mert nem rögtön kerül jó helyre az elem és van hogy újra kell beilleszteni. Azt is észrevettem hogy elemcsere után egy pár edzésig még furcsán viselkedik, mielőtt teljesen rendbejön.

Amúgy nagyon jó az elemző szoftver, jó a dizájn és nagyon praktikus használni, ha nem lenne a jelgond, ez lenne az ideális óra. Szerettem amíg nem volt a sok gond a jellel, de már spórolok egy jó Garminra .

Érdekes amit írsz. Ezzel a konkrét típussal nincs saját tapasztalatom, de volt egy olasz Velomann szettem, az produkált néha ilyen kontakthiba jelenséget. Ott az elem foglalat volt a hunyó. Úgy oldottam meg, hogy a foglalatban az érintkező lemezeket kihajlítgattam és az elem mellé és fölé, az érintkező lemezekkel átellenes oldalra szigetelőszalagból kis hernyókat sodortam. Ezzel befeszítettem az elemet a foglalatba és többet nem volt vele gond.

 

Jelenleg egy Polar CS 500 CAD-et használok, ez azért más kategória. Abszolút problémamentes. Több méterről is veszi mellkasi jeladó jelét, sem a sebesség, sem a pedálcsapás szenzornál nem tapasztaltam még jelkihagyást. Egyedül a számítógépes wireless adatátvitelnél van néha gondja, de nem súlyos, max kétszer fut neki, amíg sikerül szinkronizálni az óra és a Polar internetes adatbázist. Ott nem elég erős a jel, de lehet, hogy nem az óra, hanem gépbe dugott Polar Datalink USB stick a gyenge láncszem.

[Uluwatu]

Valakinek van tapasztalata evvel az új módszertannal, a pulzusvariabilitás méréssel a felkészüléshez?

http://www.hrv4training.com/

Nemrég kezdtem el edzéshatékonyság javítása végett, de sajnos azt tapasztalom hogy amikor reggel mérem, két-háromszor is tudom úgy mérni közvetlen egymás után hogy teljesen más eredmény jön ki. A pulzus teljesen stabil, de a variabilitás jelentősen különbözik, pedig ugyanolyan mozdulatlanul fekvő helyzetben végzem a mérést.

[Uluwatu]

sziasztok

 

egy sigma bc 906 -vel kapcsolatban kérdeznék.

 

ha valakinek van megoldása a problémára kérem ossza meg velem :-)

 

ha végignyomom menet közben a gombokat, hogy megnézzem mióta megyek stb, vagy csak kicsit hozzáérek az órához máris 0 km/h-t mutat, néha percekig néha csak pár mp-re, elég kiakasztó. a küllőre szerelt jeladó teszi a dolgát, csak vmiért az óra érzékenykedik a konzolban

Nekem is Sigmám van, igaz a ROX sorozatból. Az egyik fő problémám a Sigmámmal (a mellett hogy minden más téren nagyon jó) az hogy a jelkihagyás szinte a velejárója sajnos. Az általad említett lenullázódás szerintem egy érintkezési hiba, amit már más fórumokon is említettek mások (asszem a testbike oldalán pld), van aki forrasztással oldotta meg, erre én nem merek vetemedni. Nekem több bringán van több alapfoglalat hogy csak át kelljen pattintani a computert és a szenzorok meg foglalatok már ott legyenek. Azt vettem észre hogy van amelyiken hamarabb "mozdul el", nem tudom hogy ez statikusság, vagy fizikai eltorzulás okozza e, a lényeg hogy amikor kicsit megint ki/be pattintgatom vagy egy picit oldalra nyomom, már hirtelen működik, persze ettől ez még lehet földelési kérdés is vagy hirtelen árnyékolási változás.

A Sigmánál sajnos a másik gond hogy a jeladás gyengébb vagy érzékenyebb mint pld a Polarnál: villamosvezetékek mellett/alatt rendszeresen kihagy, görgőzésnél a környezet jelei hamarabb bekavarnak (érdekes módon versenyen szinte mindig makulátlan órákon át, gondolom mert az erdőben nincs annyi zavaró jel mint egy városban), kivéve ha körülöttem a rajtnál másoknak ugyanaz az óra van mert akkor rendszeresen megzavarodik. A szenzorokat meg nagyon okosan kell elhelyezni mert a pedálfordulatszámmérő jel (hátul) és a sebességmérő (elöl) nem szabad hogy túl messze legyenek a computertől, ha meg pld a stucni vagy a kormány árnyékol akkor már gondja van a jelet fogni.

Egy szó mint száz, a Sigmáknak a jelvétel a nagy bajuk. Máig nem tudom mi a fő oka, lehet hogy van több is. Annyi biztos hogy 1500-2000 km után már cserélni kell az elemeket, mert amikor az gyengül, nagyon gyorsan jönnek a jelkihagyások. Cserénél meg van amikor többször kell egymás után ki/be venni mert nem rögtön kerül jó helyre az elem és van hogy újra kell beilleszteni. Azt is észrevettem hogy elemcsere után egy pár edzésig még furcsán viselkedik, mielőtt teljesen rendbejön.

Amúgy nagyon jó az elemző szoftver, jó a dizájn és nagyon praktikus használni, ha nem lenne a jelgond, ez lenne az ideális óra. Szerettem amíg nem volt a sok gond a jellel, de már spórolok egy jó Garminra .

[Uluwatu]

Szerintem a naptól előbb lesz bőrrákod, mint a pulzusmérő ledjétől.

Azt hittem ez a pulzusmérős fórum , de azért a bőrrák is megér egy off-topic misét . Egy idézet a lenti linkről: "számos más rákszakértő is arra a következtetésre jutott, hogy nem a napsugárzás okozta a bőrrákos megbetegedések számának megnövekedését, sőt, a napozás sok rákfajta ellen védő hatással bír."

http://www.tenyek-te...esben_segit.htm

Valószínűbb hogy a napolajakban található sok vegyi szar okoz rákot, illetve személyes (genetikai) hajlam.

 

De hogy megelőzzem a zeezoltano féle teljes frontú letámadást minden "elmélet" ellen, ahogy pld Tekergek okfejtésére reagált: ez a cikk is "csak" a legfrissebb tudományos kutatások statisztikai eredményeit idézi, úgyhogy nem érdemes belekötni mint "elméleti' cikk: vagy elhisszük a kutatások eredményeit, vagy nem. De azért a tények makacs dolgok.

Amúgy Zee, az elmélet az ha én azt mondom hogy mindenki hülye. A gyakorlat meg az, hogy aki ezt mondja, az egy elég kellemetlen és frusztrált egyén, akinek nem kellene szennyeznie a légkört a folyamatos negativitásával minden témakörben, mint a Muppet Show két örege . Kicsit lazíts, tekerj többet napos időben, szagold meg a virágokat és ne vedd szívedre ennyire ha mások nem úgy gondolkodnak mint Te. Mert ettől szép és érdekes a világ hogy mindenki más, attól kevésbé ha mindenki csak az egóját nyomja. Az meg elég álszent dolog ha először sárral dobálsz meg valakit, majd a végén benyomsz egy "Béke" jelet.

[zscs]

Igen, legalábbis a max pulzusból számolt tartományok szerint. A max pulzust mérés alapján állítottam be (és ez is jóval magasabb mint a koromból számolt formulák szerint).

A lenti képen lévő túra után semmi bajom nem volt, sőt jobban éreztem magam.

Ráadásul ez erdei aszfaltos túra volt, ahol max10% az emelkedés, terepen sokkal durvább szokott lenni.

http://www.kephost.com/image/wEFo

 

Én is ezt az oldalt találtam, de nem szívesen adok ki ennyi pénzt olyasmire ami megoldható házilag is és nem annyira fontos pusztán érdekesség. Inkább veszek egy új gumiszettet .

 

off: miért nem lehet képet beilleszteni rendesen?

Gondoltam, hogy 1-1.5 órás tekerésekről lehet csak szó.

 

4-5 éve több jó, színvonalas cikk jelent itt meg a Bikemag oldalán edzéstervezés témában. Látom, valamelyest érdekel a téma, biztosan találsz sok hasznos információt!

 

A Wattmérő se ad semmit a nyers, kusza számokon kívül, ha nincs tisztában valaki az alapokkal.

 

A pulzust pedig nem csak nem szabad temetni, vannak dolgok, ahol több információt hordoz, mint a Wattok. Elég csak a HRV-mérésre, vagy akár a Polar- és Suunto-féle speciális mérőszámokra gondolni.

[arn]

Szvsz tulvallalod magad...

[Atombike]

Biztos, hogy aerob után kell ennyi idő regenerálódásra és nem anaerob után?

 

Ensport.hu konzultációval együtt 27900, nélküle 21900, utóbbi persze csak hozzáértőknek szolgál információval, a többség számára csak számok. Először érdemes a drágább felé venni az irányt.

Igen, legalábbis a max pulzusból számolt tartományok szerint. A max pulzust mérés alapján állítottam be (és ez is jóval magasabb mint a koromból számolt formulák szerint).

A lenti képen lévő túra után semmi bajom nem volt, sőt jobban éreztem magam.

Ráadásul ez erdei aszfaltos túra volt, ahol max10% az emelkedés, terepen sokkal durvább szokott lenni.

http://www.kephost.com/image/wEFo

 

Én is ezt az oldalt találtam, de nem szívesen adok ki ennyi pénzt olyasmire ami megoldható házilag is és nem annyira fontos pusztán érdekesség. Inkább veszek egy új gumiszettet .

 

off: miért nem lehet képet beilleszteni rendesen?

Edited by Atombike, 2017. February 11. - 14:27.

[zscs]

A lnkelt cikk alapján nem csak szimplán újra kellene mérni, hanem wattmérővel kell csinálni. Az nekem nincs, de majd egy konditeremben megpróbálom.

Találtam labort, 30.000 Ft-ért elvégzik a mérést, de abban nincs móka, én is szeretek adatokkal babrálni .

Amúgy főleg montizom, 50-70% anaerob zónában nem ritka és nincs izomlázam utána. Ha aerob zónában túrázok, utána 3-7 napig csak regenerálódok.

Ezért is lennék kíváncsi ilyen értékekre. De lehet sporttól is függ, bringás edzettség nem jó gyaloglásra.

Biztos, hogy aerob után kell ennyi idő regenerálódásra és nem anaerob után?

 

Ensport.hu konzultációval együtt 27900, nélküle 21900, utóbbi persze csak hozzáértőknek szolgál információval, a többség számára csak számok. Először érdemes a drágább felé venni az irányt.

[Atombike]

A lnkelt cikk alapján nem csak szimplán újra kellene mérni, hanem wattmérővel kell csinálni. Az nekem nincs, de majd egy konditeremben megpróbálom.

Találtam labort, 30.000 Ft-ért elvégzik a mérést, de abban nincs móka, én is szeretek adatokkal babrálni .

Amúgy főleg montizom, 50-70% anaerob zónában nem ritka és nincs izomlázam utána. Ha aerob zónában túrázok, utána 3-7 napig csak regenerálódok.

Ezért is lennék kíváncsi ilyen értékekre. De lehet sporttól is függ, bringás edzettség nem jó gyaloglásra.

 

 

 

 

 

[arn]

En nem ertek hozza, csak probaltam utanaolvasni. Ez alapjan a tesztet ujra kellene csinalnod.
http://myworldfromab...-threshold.html

En imadom a statisztikai dolgokat elemezni, es a sok adatot menetkozben olvasgatni montin annyira osszevissza valtozik a terheles, hogy outin ez teljesen uj volt nekem. azota megfigyeltem, hogy milyen hataron kell mennem, hogy birjam az adott tavot. Sokat segitett, mert becsben baromi szeles az ido, igy nem egyszer belefutottam, hogy hatszelnel elkapott a hev, es visszafele azt hittem megdoglok. Persze nalam ez csak fitneszjellegu dolog, de sokat segitett, hogy masnap frissitoen hasson a tegnapi edzes, es ne ugy keljek, mint akit agyonvertek. Majd megnezek par ilyen tesztet erdekessegnek.

Egy wattmerot is kiprobalnek, ha nem lenne olyan draga.

Edited by arn, 2017. February 10. - 22:05.

[Atombike]

Az új pulzusmérőmmel próbáltam Conconi tesztet végezni bringával.

Eredmény a linken (kép). Nem tudom ezt hogyan lehetne értelmezni. Van valakinek tapasztalata ilyesmiben?

http://www.kephost.com/image/wBgP

A mérés nem a legpontosabb, mert nagyon nehéz volt fixen tartani a sebességet.

Egy 500m-es szakaszon mentem oda-vissza, a szakaszok átlagából készült a grafikon (a fordulások adatait kivágtam). Sajnos a vége felé vettem észre, hogy egyik irányban ellenszél van, így jött ki a végén az az eltérés a 27km/h-nál, ami nem hiszem hogy a laktátküszöb lenne. Ezen kívül csak mérési hibát és bizonytalanságot látok.