Végre van egy kis időm kifejteni a lényeget pár nagyon egyszerű gyakorlati példával, még mielőtt a többség összezavarodik és visszamegyünk az időben vagy 20 évet... No tegyük rendbe ezeket gyorsan, rendben?
Erről csak az jut eszembe ahogy évszázadokkal ezelőtt bogyókat és magvakat ettek az emberek ha betegek lettek. Utána elkezdtek kotyvalékokat inni, majd gyógyszert szedtek, most meg újra egyre többen bogyókat és magvakat esznek mert az az egészséges . Mindig a korábbi kort röhögik ki, mert „modernnek lenni jó”. Szóval hagyjuk ezt a „modern kori vívmány” féle érvelést , mert attól hogy valamit most nagyon felkaptak, még nem jelenti hogy ez a non plusz ultra. Az ötvenes években orvosokkal reklámozták a dohányzást mint egészségjavítót megfázásra: nincs abszolút tudomány attól hogy halad az idő. Ráadásul, én nem azt mondom hogy nem jó a wattmérés.. Hanem különbséget teszek az edzés és a verseny között, valamint a profi és az amatőr között. Még ezen belül sem mondom azt hogy egyáltalán nem kellene wattmérőt használni, sőt.. Pusztán azt próbálom megérteni hogy miért lenne a wattmérő a meghatározó mérőeszköz egy amatőrnek. Azt is írtam hogy valamelyik kell hogy vezessen, mert mind a kettő nem lehet. Az az edző aki azt mondja a sportolónak hogy használd a wattmérőt de ha úgy gondolod kövesd a pulzust, nem ad elég iránymutatást neki hogy mikor figyelje melyiket és evvel azt mondja hogy ő sem tudja melyik mikor jó. Ez kicsit olyan mint kaszinóban a pirosra és a feketére is tenni, „biztos ami biztos” alapon . Ezért fontos megérteni hogy melyiket mikor nézzük és miként épüljenek be egy edzésbe.
Amúgy tényleg töménytelen cikk van a weben. Ha már efajta „cikkháborúba” akarunk bonyolódni, akkor íme szintén egy érdekes podcast, amit figyelmébe ajánlok mindenkinek: http://www.velonews....ain-myth_429500 Itt sem akármilyen profik, edzők és szakértők osztják meg tapasztalataikat az edzésterheléssel kapcsolatban. A beszélgetés fő témája nem a wattmérő kontra pulzus mert az nem férne 45 percbe, de elég határozottan kitérnek arra hogy ha ki van adva egy bizonyos watt-tartomány de a test nem úgy reagál (példákkal említik a pulzusviselkedést és a fiziológiai hatásokat) akkor miként javasolják hogy a versenyző edzzen. Szinte mind ugyanazt mondják: hogy a kiadott edzésterv (watt-alapú terheléssel megállapított) céljait a pulzus függvényében célszerű módosítani edzés közben, mivel nincs értelme (és itt példákat is hoznak) hogy túlzott leterheléssel járjon az edzés. Mielőtt most minden wattmérő mániás ráugrik a mondatomra hogy „watt-alapú edzés”: ezek a profik . Akik ráadásul a wattot kivételesen felülbírálják ha kell . Mint említettem, náluk ritka hogy egy adott edzésidőszakban eltérések lennének pulzusban egy adott watt tartománynál, mivel eleve hajszálpontosan van az felállítva adott állapotukhoz. Egy amatőrnél ez jóval kevésbé jellemző, a pulzus eléggé tud ingadozni.
Ami ebben a podcastban még érdekes, hogy (nevetve) felteszik a kérdést hogy ha most versenyzőket megkérdeznek az edzési zónáikról (akár profikat is) és hogy melyik milyen fiziológiai hatást vált ki, akkor a legtöbben ezt nem tudják.. Talán épp tudják a laktátküszöb átlépésével járó változásokat, ennyi. Szerintem a legtöbb itthoni versenyző sem: mert sztárolják az edző/a módszertan/ az általánosan elfogadott edzést, miközben mukkot sem értenek abból hogy most mit is ért el az edzés végén. Nincs is evvel baj, csak hirtelen mindenki szakértő aki vesz egy wattmérőt. A világ azért nem így működik.. Szerintem ezért érdemes mindig kérdezni: hamar kiderül hogy érti is e valaki amit mond. A HRV mérés erre remek példa: csak ódákat zengnek róla (főleg az app-ok készítői persze..), miközben ha egy adott reggelen egy pár perc eltéréssel teljesen más értékek jönnek ki 3-4 mérés alatt, akkor ott valami nagyon nem stimmel a módszertannal.
Szerintem egyébként nagyon ugyanazokat a köröket futjuk és úgy látom ha eddig nem értetted meg amit próbálok elmagyarázni, akkor ezután sem fog ez nekem sikerülni. Úgy érzem hogy leegyszerűsítve úgy látod hogy a watt egy FIX, a pulzus meg egy VÁLTOZÓ, tehát az előbbi JÓ, az utóbbi meg ROSSZ. Amit meg én próbálok elmagyarázni az az hogy attól hogy valami FIX, még nem rögtön JÓ egy adott CÉLRA. Miközben Te azt mondod hogy a jó edzés az amelynél pont azt teljesítjük ami elő van írva és ez csak wattmérővel követhető nagy pontossággal, eközben én azt mondom hogy a jó edzés az ami egy eredetileg meghatározott fiziológiai eredményt ér el. A fiziológiai hatásokat pedig eddigi tudásom szerint pulzusméréssel jobban tudjuk kimutatni mint wattmérővel. Ha egy edzést felállítasz és megállapítod hogy milyen wattokat kell hol nyomni, akkor ezt azért teszed, mert azt akarod hogy a szervezeted egy bizonyos módon fejlődjön, ugye? Viszont a fejlődést magát NEM lehet wattmérővel mérni, mivel az csupán egy eszköz a cél érdekében! Ha nagyon egyszerűen hasonlattal élek, akkor ez olyan mint a diétánál az evés: a pulzusmérő a tényleges fogyást, a wattmérő az ehhez szükséges kaját jelenti. Akármilyen ügyesen állítod össze a diétát, a végén az eredmény a fogyás mértéke lesz mint kizárólagos mérce, nem az hogy milyen és mennyi kaját ettél. Utólag max a párhuzamokat próbáljuk felállítani. Mondhatod erre hogy de a kaja mennyire pontosan mutatja a kalóriákat és a különböző tápanyagok összetételét tehát kizárólag azt kell figyelni és hogy az mennyivel pontosabb tudomány, de ha a fogyás mértéke eltér az elvárttól, akkor semmivel sem vagy beljebb.
Ugyanígy a pulzus az ami mutatja hogy szervezetünk éppen mit csinál avval a terheléssel amit kap. A terhelés mint szent tehén pedig nem fog segíteni hogy elérd a célod, ha a szervezetedre nem a kívánt hatást éred el. És ebben jelenleg minden profi IS egyetért, wattmérés ide vagy oda. A fenti podcast erre kitűnő példa.
Azt hiszem a második pontod az egyetlen melynél felmerül a kérdés hogy a pulzusmérés tényleg a kívánt hatást éri e el: éspedig ha az emelkedett pulzus nem a fiziológiai hatással egyenlő. Ez úgy az „idegességre” vonatkozik mint a restitúcióra, bár erről is van eltérő véleményem lejjebb. Ha tehát azt mondjuk hogy pld idegesség miatt magas a pulzus és ez nincs hatással az izomzatra, annak fejlődésére. Kétség kívül ez így van, mert a megnövekedett pulzusnál nem kimutatható hogy épp a szervezet melyik részét éri terhelés. Ez mindenképpen a pulzusmérésnek egy hátránya, mivel a wattok általi terhelésnél minden belefektetett energia a célt szolgálja, éspedig a pedál meghajtását, tehát nincs „energiaveszteség” mint a fölöslegesen megemelkedett pulzus esetén. Stressz alatt ráadásul „elvileg” nagyon meg tud nőni a pulzus. Ez egy olyan szempont aminek utána nézek, hogy mennyire befolyásolhatja ez az egész edzést. Pld ha 160-as pulzuson kell nyomni akkor a stressz tud e erre még egy lapáttal tenni és még magasabb pulzust eredményezni, pedig még nem terheljük magunkat épp annyira. Személy szerint nem vagyok még erről meggőződve amíg nem látok konkrét kutatási eredményeket, mivel magamból kiindulva ha edzek és ideges vagyok, az edzettségi állapotom függvényében nem jelentősen emelkedett a pulzusom, ha pedig valamennyivel magasabb amikor hozzákezdek, általában edzés közben szinte azonos értékeket mutat mint mondjuk egy-két nappal előtte amikor nem voltam ideges, magyarul nincs számottevő eltérés edzés alatt a pulzusomban: a kezdeti idegesség a rágyorsító, mint mondjuk egy kocsi indítómotorja. De hogy a fenti zónákban még rá tud e rakni?.. Ráadásul gondolom ennek hatása minél magasabb zónába kerülünk, annál kevésbé mérvadó. Továbbá jellemzően a nagyon emelkedett pulzus inkább versenyekre jellemző mint edzéseknél, mivel az előbbinél van teljesítménykényszer. A munkahelyi fámák 200-as pulzusról szerintem a legedzettlenebb irodistákról szólnak . Múltkor kiváncsiságból megmértem a pulzusom amikor azt hittem szétrobbanok a dühtől: kiderült hogy alig volt magasabb a pulzusom, a vérnyomás volt az amitől azt hittem hogy magas a pulzus. Óvatosan még azt is hozzáfűzném ehhez az elmélethez hogy amikor a kerékpáron ülünk, energiánk egy része nem a meghajtásra megy, hanem a tartásra, egyensúlyra, mozgolódásra, illetve általános feszültségre. Még egy görgőn is látni fogod ha felülsz hogy megy fel rögtön a pulzus. Ezek viszont ugyanúgy fárasztják a szervezetet és hatást gyakorolnak rá, tehát nem szabadna figyelmen kívül hagyni ezeket egy edzés végén. Attól hogy valaki egy nagy hosszú lejtőn megy egy XCM-en és egyáltalán nem használja a lábait, más izomzata intenzíven dolgozik és ez is hozzájárul a leterheltséghez ami adott esetben a kardiónak egy fontos része. Ha izolálnánk pusztán a lábizomzat használatát (meghajtáshoz, főleg ha még ki is üljük a lejtőt) mintha egy laboratóriumban lennénk, nem készítenénk fel kellően a szervezetet egy versenyen való terhelésre. Egy edzés terheléséhez ezért a nem-meghajtásra ment energiákat is figyelembe venném: ha nem tesszük akkor minél több a (főleg technikás) lefelé, annál hamarabb áll fenn hogy a későbbi mászásoknál már sokkal fáradtabb a test, semmint amit a watt alapú terhelés feltételez.
No de, tételesen a pontjaidra:
- Persze, teljesen. Lásd hármas pont
- Lásd fenti pontokat evvel kapcsolatban. Jogos észrevétel, csak nincs kidolgozva hogy ez miként hat. Költői kérdések nem bírnak bizonyítékkal.
- A hrTSS-t természetesen nem a sima TSS-hez kell viszonyítani . Ha tudom hogy nincs wattmérés, akkor egy hrTSS célt tűzök ki és ennek próbálom az edzést belőni. Amúgy meg azt ne felejtsük el, hogy attól hogy épp nem éri akut terhelés a szervezeted, az attól még dolgozik. Ha a korábbi mászást piheni ki és ezért még magas a pulzus, a szervezet attól még dolgozik. A wattmérő ilyenkor viszont nem mér amikor lefele nem tekersz: azt mutatja hogy semmilyen terhelés nem éri a szervezeted, ami nem igaz. A pulzusjelhibákból adódó hibákban persze igazad van, de valljuk be én még nem láttam wattmérőt ami pontosan mér . Bárkinek nézem utólag a grafikonját, össze-vissza táncol a wattmérés, ez tehát inkább technikai szempont mint módszertani és nemcsak a lábváltogatás illetve a körkörösség adta egyenletlenség miatt. Mindkettőnél vannak technikai hiányosságok, de nem egyértelmű hogy melyiké befolyásolja rosszabbul a mérés pontosságát, tehát ezekkel nincs értelme érvelni. Annyi mindenesetre biztos hogy a szívverést állandóan és pontosan ki tudja mutatni egy működő pulzusmérő, mert amikor dobban akkor dobban . A wattokat mérni már kevésbé pontosan lehet: lásd a teszteket gyártók között. Amúgy meg ne akarjunk almát körtével összehasonlítani: ha pulzusmérővel edzünk, úgysem watt értékeket tűzünk ki és fordítva sem. Tehát a lefeléket minden edzésnél ugyanúgy kezeli (kivéve a hibákat).
- lásd 3-as pont: technikai probléma, mindkettőnél nem mindig pontos a mérés
- Akkor hagy kérdezzek vissza: ha dehidratálódsz, lenyomod pontosan ugyanazt az edzést watt alapon?.. Mert ha igen, akkor elég nagy kárt tudsz tenni magadban a következő napokra, mint ahogy egy kiadós eléhezéssel is.. Magyarul a pulzus itt még inkább mérvadó: ha dehidratált vagy, akkor az aktuális állpotodnak megfelelő testi hatásokkal kell számolnod. Ha ezeket nem veszed figyelembe, nem edzettél hatékonyan. Ja hogy akkor viszont nem edzettél eleget ha a pulzust követted? Hát igen: pontosan ez a következménye a dehidratáltságnak! Megváltozott testi állapot megváltozott edzést kíván. Ez nem mentális kérdés mint a kedvtelenség, hanem ez fiziológiai kérdés, amit komolyan kell venni.
- Nem látom az összefüggést a gyorsulása és a wattmérés között. Gondolom evvel azt akarod sugallni hogy pusztán attól hogy wattal kezdett edzeni, hirtelen felgyorsult. OK, futok és veszek wattmérőt! Poént félretéve, itt pusztán azt mondod hogy milyen eltérések vannak pulzus és watt között. Ez teljesen természetes: mindenkinek máshol vannak a tartományai. Szépen fel kell mérni, egy wattzónához tartozik egy pulzuszóna, ennyi. Semennyire nem befolyásolja az edzéstan kérdését, ezért nem is értem hol van az öszefüggés. Ha holnaptól hirtelen vegán leszek és idén felgyorsulok, nem jelenti azt hogy azért mert vegán lettem.
- Segítek, több oka is van:
- Mert sok okos ember ezt mondja. Béla okosabb mint Géza, Béla azt mondja hogy ugorj kútba, Géza ugrik is.
- Mert aki jobb sportoló, az csakis jobban tudhatja, mint aki nem olvas utána,nem? Mivel Béla jobb sportoló mint Géza, ezért Béla csak okosabb lehet, tehát Géza ugrik a kútba.
- Mert elég könnyű valaminek az előnyeit felsorolni, de nem mindegy hogy hol érvényesülnek ezek. Teljesen más kérdés ezeket helyén kezelni és rendeltetésszerűen használni, mint ellentétes hatást kiváltani a rossz helyen.
- Mert a wattmérők gyártói evvel jó pénzt keresnek.. Kb ugyanúgy mint ahogy a pulzusmérők az elején annyiba kerültek mint most a wattmérők. Ez már közgazdaságtan, nem mindenki kenyere, de attól még mindenkire hatással van.
- Mert Gézát nem érdekli az egész, lényeg hogy ne kelljen utána olvasnia vagy elgondolkodnia. Neki csak valaki kell aki megmondja hogy mit csináljon. Már ugrik is a kútba.
Bár szerencsére a Te esetedben úgy látom hogy elgondolkodtál rajta és vannak szilárd érveid is (azok mellett melyek nem kizárólag az edzéstanbeli különbségekről szólnak), de nem vagy mentes sajnos a pejoratív megjegyzésektől és anekdotális jegyzetektől (az „olvasgass még egy picit utána”-tól a „megsúgom .. szignifikánsan gyorsult!”-ig), melyek viszont nem erősítik az érvelésed logikáját. Annyit megsúgok (én is) hogy pld egy üzleti tárgyaláson ha valaki úgy nyilvánul meg a másikról hogy „már sokat tanultál de még nincs minden a helyén”, akkor evvel azt sugallja hogy ő valamit jobban tud, mely Yoda esetén az ifjú padawan felé elfogadható, de minden más esetben a fenti Béla-Géza egyenletre hasonlítva csupán megmosolyogtató és a többi üzletfél valószínüleg az illetőt nem veszi a jövőben komoly vitapartnernek mivel nem érveléssel akar valamit elérni hanem „státuszból”. Személy szerint csak logikus érvekkel szoktam foglalkozni, ezért nem egyszerű egy olyan vitát folytatni melynek nagy része nincs kontextusba helyezve vagy csak körítés.
Mindenesetre köszönöm a fáradozásod hogy leírtad a véleményed és a tapasztalataidat, vannak benne érdekes vitapontok melyeknek utána járok, ilyen például az emelkedett pulzus kérdése lelkiállapot miatt és hogy miként befolyásolhatja az edzést.
Sajnos a véleményem ezek után még inkább a felé tendál hogy ne wattmérővel állítsam össze edzéstervem, hanem azt pusztán a threshold mérésekhez és az all-out intervallokra használjam állapotfelmérésnek. Versenyen természetesen nagyon hasznos lehet.