Azthiszem befér ide az alábbi kis túrám (bicaj) leírása, jó olvasgatást.
Két keréken a Magas-Tátrába, avagy 9nap, és 750kilométer vázlatos története.
Pt.1:
1. nap: Gyõr-Szob
Hát a Gyõr-Komárom szakasz nem sok látnivalót tartogatott, maximum nagy forgalmat, és csodálhattuk a rengeteg biciklizni(traktorozni,lovaskocsizni) tilos táblát, Komáromtól már érdekesebb a terep, Almásfüzitõ igazán üdítõ látvány a romokban álló timföldgyárral, de legalább itt van kerékpárút (bár borzalmas állapotú), Dunaalmáson érdemes jobbra lekanyarodva megpihenni a malomnál a Dunaparton (fürdést csak fejlett immunrendszerûeknek ajánlom), Dunaalmás,és Neszmély térségében az útszéli kutak vize eléggé érdekes, záptojásszagú, állítólag ez helyi jellegzetesség, többen kocsival jönnek, és kannákkal hordják a "gyógyvizet", nekem nem ízlett.
Almásfüzitõtõl egészen Lábatlanig folyamatosan házak között haladunk, néhol nagyon jó kerékpárút is van. Tát elõtt egy irgalmatlanul hosszú, és monoton egyenes szakasz következik, a régi idõkben ez volt az ország leghosszabb egyenes útszakasza, ide járt ki a jónép megnézni, hogy mennyivel megy a kocsija.Tát után már integet az esztergomi bazilika kupolája, a város nem túl jellegzetes, látnivaló csak a bazilika, és a dunapart körzetében akad, itt következik az út elsõ "komoly" emelkedõje, ami a bazilikához visz fel, érdemes megállni, és megcsodálni a kilátást.
Esztergom után fasorral szegélyezett úton tekerhetünk tovább, Visegrád irányába, a táj gyönyörû, jobb oldalon a szamárhegy, bal oldalon pedig a Börzsöny szikláit látjuk, a szamárhegy mellett egészen a parton visz az út, igazi nyaralóövezet ez, és van egy erreszabott kis élelmiszerbolt is, itt érdemes lebonyolítani a napi vásárlást.Fürödni vágyók betérhetnek jobbra egy kis bevezetõúton a búbánat-völgybe, ahol több tó is található, fürdési, és sátorverési lehetõséggel.
Továbbhaladva elérkezünk Basaharc-hoz, itt balra lekanyarodva érjük el a szobi révet, az átkelésért fizetendõ összeg rendkívül csekély biciklistõl is.
Szobon a rév mellett jobbra egy füves, parkos partszakaszt találhatunk, itt érdemes tábort verni éjszakára, a néhai
CAMPING-ben ki lehet könyörögni egy ingyen zuhanyozást, utána pedig megcsodálhatunk egy igazi dunakanyari naplementét.
2. nap:Szob-Potor
Jóreggelt, még párás harmatos ködök fetrengenek a Duna felett, de az elsõ vontatóhajó dohogására sikerül felébredni, fázós nyári hajnal, táborbontás után vissza a révhez (felfrissülés az itt található "kék kútból"), és irány felfelé, Szob-ba beérve az elsõ útelágazásnál találunk élelmiszerboltot (reggeli), utána tartsunk mindíg balra, az Ipoly völgye felé, az elsõ elágazásnál (Letkés-Márianosztra)Letkés felé vesszük az útirányt, reggeli kerekezés könnyû terepen, soksok látnivalóval, immáron az Ipoly-Duna nemzeti park területén, szép rendezett falvakon keresztül visz az út (Ipolytölgyes,Vámosmikola), amely
egy kicsit egyhangúvá válik, amikor kiérünk a hegyek közül, apropó hegyek, még bele sem lendül az ember a sík terepen a tekerésbe, pár faluval odébb bizony elhagyjuk az Ipolyt, és megmásszuk picit a Börzsöny nyúlványait (Vámosmikola után), a Kemence elõtti szakasz eléggé húzós, lépcsõs emelkedõkbõl áll, itt már érezteti a hatását a csomagtartóra helyezett 9napos civilizáció (ruhasátorkajaszerszámokhálózsákstbstb), a tetõre felérve megcsodálhatjuk a kemencei víztározót, innen egy vidám gurulással érünk Kemence faluba, majd tovább Berenceapátin keresztül Parassapusztáig.
Készítsük az útleveleket!
Parassapusztán lépjük át a határt, majd Sahy(Ipolyság) belterületén az elsõ elágazásnál jobbra fordítjuk a kormányt Slovenské Darmoty-Vel'ky Krtís (Nagykürtös) felé, és folytatjuk utunkat a lapályos Ipolyvölgyben, apró falvakon visz keresztül a gyér forgalmú, de nagyon jó minõségû út.Sklabina-tól Vel'ky Krtís-ig hosszú enyhén emelkedõ, forgalmasabb útszakaszon pedálozunk, egészen a városig.
A város, hát, nem sok látnivalóval kecsegtet, nem is érdemes sokat itt idõzni, és a nap is a végére jár, tovább haladunk Losonc (Lucenec) irányába.
Velky Krtys után kertvárosi részen pár emelkedõvel is meg kell küzdeni, az éjszakai szállást pedig Potor nevû falu végén az útkeresztezõdésnél balra lévõ elhagyott területen érdemes leverni. Innen gyönyörûen láthatjuk, hol is kell elindulni másnap, egy szép egyenes, meredek emelkedõ tárul elénk..lelkesítõ:-)
3. nap:Potor-Ceske Brezovo
Mint elõzõ nap megállapítottuk, tényleg hatalmas emelkedõ következik, ennek ellenére inkább visszagurulunk a falu elején lévõ boltba reggelizni, hogy újult erõvel vágjunk neki a napi tekerésnek.
A hosszú emelkedõn elõször nyílt terepen ,majd erdõben halad és szerpentínszerûen kanyarog felfelé,ezt követõen klassz lejtõ és soksok kilométeren keresztül egyhangú a táj, erdõbõl ki, erdõbe be, mindezt egy eléggé nagy forgalmú úton, völgybe le, hegyre fel, az egésznek hullámvasút jellege van,Luborec falu után balra az elénktáruló völgyben balra megtekinthetjük Halic kastélyát egy dombon, impozáns látvány. Ezután Tomásovce nevû településen kerekezünk át, ami már Lucenec (Losonc) része, itt az út jobbra fordul,és bevezet Losonc belvárosába, innen Rimavska Sobota (Rimaszombat) irányába hagyjuk el a várost, egy nagyon forgalmas fõúton (E571),nem is tekerünk rajta sokat, csak megmászunk egy nagy emelkedõt, és a tetején egy kis úton Kalinovo felé kerekezünk tovább.
Hosszú, egyenes, kihalt úton gurulunk be a déltájban nagyon csendes kis faluba, ahol a központban található néhai túlméretezett állami áruház még mûködõ élelmiszerosztályán intézhetjük a napi bevásárlást+az ebédet.
a falut elhagyva Kokava n. Rimavicou felé vesszük az irányt,Breznicka falunál keresztezzük az Ipolyt, itt még nagyon csekély kis patakocska, de még kellõen tiszta egy arcmosáshoz.
Majd északnak fordul az út egy szép kis patakvölgyben, elhagyatott vasúti sinpálya mellett visz az utunk, mígnem, bizony ma eléggé korán beérünk Ceske Brezovo faluba, és a faluvégén olyannyira ideális táborhelyet lelünk a focipálya mellett a patakparton ("pottyantós" wc all inklusive), aminek nem lehet ellenállni.
4. nap:Ceske Brezovo-Cervena Skala (Vöröskõ)
Ezen a reggelen még nem is sejtettük, hogy a túra egyik legdurvább napja következik..
Reggeli után (a falu közepén van a bolt), gyönyörû tájon nagyon jó úton tekerhetünk, bár közvetlenül a falu után van egy olyan szerpentín, ahol még állva tekerve is alig lehet felkapaszkodni (ez áll az összes komoly szerpentín belsõ ívére), majd elfordulunk keletre Rimavska Bana (Rimabánya) felé (másik irány: Kokava n. Rimavicou),ahol szintén egy patakvölgyben haladva nagyon jól lehet száguldani (végig lejt) ,forgalom nulla.
Rimabánya faluban ismét északnak vesszük az irányt Tisovec (Tiszolc) felé (másik irány délre:Rimavská Sobota), körültekintve már érezni, hogy nemsokára itt az igazi hegyek világa, persze sajnálatos módon szétbányászott hegyek, és döglõdõ monumentális ipari üzemek között vezet az út (Hnustá,Hacava), egészen Tisovec-ig, ahol balra fordulunk Muran-Telgárt-Vernár-Poprád irányba (Y alakú elágazás, balra Brezno, jobbra Poprad felirattal), az itt található barátságos benzinkútnál jó, ha megállunk erõt gyüjteni, ránk fog férni, hiszen az elkövetkezõ szakaszokra az autóstérképek is nagyon komoly hágókat jeleznek, persze itt még nem sejtjük mennyire komoly is lesz valójában.
Megkezdõdik a taposás, a táj gyönyörû, a lelkesedés a tetõfokán, csodálatos szerpentínen érünk el az elsõ magaslatra, a kilátás szinte Svájcot udézi, elõttünk kies teknõszerû medence, az abból kiálló Klak nevû tûhegy, és a murányi fennsík sziklái, alatta a szolídan meghúzódó Muran (Murány) faluval, csak a széthajigált töménytelen szemét, és autógumi ébreszt rá minket, hogy azért ez mégsem Svájc.
Murán közelebbrõl megnézve már cseppet sem bíztató hely, bizony mi is nyakunkat behúzva szakítottunk át rajta (mindenki döntse el miért, segítségül utalok kelet-Szlovákia kissebbségi etnikumaira:) )..szóval vissza a földre, történelmi pillanat, itt keresztezzük az elsõ kristálytiszta iható vízû patakot.
Most akkor jöhet a feketeleves, kezdõdik a szerpentín, a megtett kemény emelkedõk után mindig táblák mutatják az újabbakat (15%) stbstb... a mellettünk nyöszörögve elhúzó teherautó hangját többször is hallhatjuk magunk felett újra ,és újra egyre halkabban, ami egyértelmûen egy óriáskígyó szerpentín jelenlétére utal, nagyon lélekölõ szakasz, fõleg, miután beérünk az erdõbe..csak taposni, csak taposni....csak taposni, aztán fenyves, közeledünk az 1000 méterhez, a táj is kezd szépülni, csak az a fránya emelkedõ nem akar elfogyni, de aztán csakcsak,sikerül felérkezni a hágóra, itt nyáron is szeles,és zord idõjárás tud lenni, érdemes a nagy izzadás ellenére felöltözni, elõttünk az Alacsony-Tátra, végre, az igazi nagy hegyek világa, a távolból integet a felhõs Kralova Hola 1948méteres csúcsa is, ami az Alacsony Tátra keleti vége.
Az emelkedõhöz képest csekély, de gyors gurulás után érkezünk Cervena Skala faluba, ahol utunk a 66-os számú Banska Bystrica-Poprad utvonalba torkollik, miután kereszteztük a Garam felsõ folyását, a Garam völgyében vagyunk!
Itt le is pihenhetünk, ma már nem érdemes tovább indulni, ennyi hegy elég volt egy napra.
A hidegvizes zuhanyozás gondolatát is elvetjük, a faluba nincsen kedvünk betekerni, így az út mellett található benzinkútnál próbálunk meg jóllakni..(Chips-csoki), öltözzünk be nagyon az éjszakára, mert ha tiszta az idõ, akkor bizony reggel deres lesz a fû a sátor körül, nyár derekán is, hiszen egy mély völgyben vagyunk, kb 1000méteren, 1500-as hegyek között.
Belépés
Felhasználó létrehozása
Ugrás az oldal tetejére
.
