A nyomatékkulcsok körül fellángolt vitára reagálnék. Nem akarok pálcát törni senki felett, inkább az ismereteket szeretném tágítani, mert szerintem, még a szakik körében is nincs tiszta kép a nyomatéktechnológia területén.
Egy csavarkötés minőségét rengeteg tényező befolyásolja, így ha egy kötésre rá van írva , hogy 5Nm vagy 40Nm, nagyjából semmit nem jelent, legfeljebb annyit, hogy az utóbbit jóval jobban meg kell húzni.
Hogy a fenti, furának hangzó állításomat megmagyarázzam, kezdjük avval, miért is csavarozunk? Válasz: Azért, hogy két különálló anyagot OLDHATÓ MÓDON egyesítsünk. Az oldhatóság alapvető követelménye, hogy a kötést mi oldjuk, akkor amikor mi akarjuk, tehát magától ne oldódjon ki. Ezért tervezik a kötéseket ÖNZÁRÓra, vagy ha az önzárás kérdéses, ellátják még biztosítással is.
Az önzáró csavarkötés egyszerűbb folyamat, kezdjük avval: adott egy lejtő (emelkedő), amely szögét a menetemelkedés és a csavarátmérő határoz meg. A záráshoz kell valamilyen előfeszítés, záró erő, az ideális az volna, ha ezt a záró erőt mérnénk, mert nekünk és mindenkinek, aki csavaroz, az kell. Sajnos a záró erőt a gyakorlati életben nem lehet mérni, vannak laboratóriumi és indirekt módszerek, de közvetlen mérésre nincs lehetőség. A nyomatékot viszont egyszerűen lehet mérni, és a nyomaték EGYENESEN ARÁNYOS A ZÁRÓERŐVEL, de csak akkor, ha MINDEN KÖRÜLMÉNY megegyezik a kísérleti és a gyakorlati csavarozás között. A minden körülmény alatt a következőket értem: a csavar és csavarfej bevonata, felületi érdessége, súrlódási együtthatója, anyaga, kenése, fejgeometriája, megmunkálása, az anya menet bevonata, felületi érdessége, súrlódási együtthatója, anyaga, kenése.
Minden tényező fontos, így ha az van ráírva egy stucnira, hogy 5Nm, az még nem jelent semmit, ha nem teszik hozzá, hogy milyen csavarral, milyen kenési viszonyok között vagy esetleg szárazon kell meghúzni. Igen, a stucnival együtt adott csavarral úgy gondolnánk, hogy magától értetődik… remélem a gyártó is így gondolja. Viszont gondoljatok erre a pontra, amikor gyári csavart cseréltek alura vagy titánra….
Valaki említette, hogy olajozza a csavart. Lelke rajta, sőt, lehet, hogy kell is, de…. mi történik a záró erővel száraz vs olajos csavar esetében?? A kötésbe fektetett energia jelentős része, kb 90%-a arra fordítódik, hogy legyőzze a menetsúrlódást és a fej alatti súrlódást. A maradék 10% fordítódik a záró erőre. Amint megolajozzuk a csavart, a súrlódások lecsökkennek, fordítódjon csak 80% súrlódásra, mennyi marad a záró erőre? Igen 20%, tehát a száraz állapot DUPLÁJA, amelyet méretezéstől függően már nem biztos, hogy kibír. Tehát, ha valaki azt tapasztalta, hogy olajosan kitépte a menetet, vagy leszakadt a csavar feje, no az ettől van. Szóval ésszel az olajozással.
Volt polémia a nyomatékkulcsok pontossága kapcsán. Nos, a pontos típusok ismerete nélkül is állítom, az a 4% édes álom, semmi több, a valóság sajnos sokkal rosszabb, a gyakorlatban megismételhetetlen.
Konkrét példa, iparváállalatnál 3-400EUR-os mechanikus kattanós nyomatékkulcsot kimérve kijött Cmk = 0,6, úgy hogy a nyomaték előírás 6Nm +3Nm/-1Nm volt a tűrés, tehát a mérés során a kulcs hébe-hóba talált bele a 5-9Nm közötti elvárt nyomatéktartományba. Az ipari elvárás Cmk = 1,66.
A mechanikus nyomatékkulcsok pontosságát befolyásolja a meghúzás sebessége, de az is, hogy hol és hogyan fogod a kulcsot. Kalibráláskor adott sebességgel, egy készülék segítségével húzzák a kulcsot, hogy kiiktassák a kezelő befolyását. A skálával, beosztással rendelkező kulcsoknál tovább rontja a dolgot a leolvasás pontossága illetve pontatlansága.
Az egész írás célja az volt, hogy jelezzem, a nyomatékkulcs sem a szent grál vagy a bölcsek köve, csak egy eszköz, ami értelmes ember kezében, kritikával alkalmazva lehet csak hasznos eszköz.
Jó töprengést!
Feri
Ui: Az egész írást egyszusszra írtam, ha valami nem tiszta, vagy pontatlannak érzed, szólj bátran, igyekszem válaszolni.
Ui-2: Szerettem volna csatolt pdf-ként idetenni az írást, de nem találtam lehetőségét!