Igazándiból nem nagyon akaródzik eladni a Bacchettát, az ára nélkül megvagyok, de a garázsban nem nagyon férünk már.
A lengõorrút eredetileg azért építettem, mert a Bacchetta erõs emelkedõn, hátul megpakolva, emelgeti az orrát ha odalépek neki durván. Nomármost, a lengõorrú kb. ugyanott kezd kikaparni...
Az Elephun megtartása melletti érvek két csoportba sorolhatók: Egyrészt érzelmi, hiszen ezt én terveztem, én csináltam, ráadásul hatalmas különcség is, bárhol, bárkivel van mirõl beszélni ha ezzel megyek. Másrészt kényelmi. Ennek az ülése 10, a hajtómûve 22 cm-rel van alacsonyabban. Jóval kényelmesebb. És az ülés mögött rengeteg a hely, bármilyen magas pakk elfér.
Még húzom az idõt. Fájni fog, ha elviszi valaki a Bacchettát. Jóval merevebb, gyorsabb, áramvonalasabb bringa. És az a tulajdonsága, hogy hátul van a súly 70%-a, párosulva a két nagy tárcsafékkel, nagyon élvezetes lejtõmenõ géppé teszi. 1.5-ös gumikkal úgy megyek vele lefelé a szerpentineken, hogy elõzgetem az autókat. Hatalmasakat lehet vele lassulni. Már csak ezért se kellene eladni...