Hello Pithon! Vártalak a hozzászólók között.
A program statikus, nem modellezi le számodra azt, hogy ... Mekkora a kormány és a kerék kitérése, ütközik-e akadályba? Elfér-e a lábad a hajtómûvön a keréktõl, a térded a kormánytól stb.
Minden "alkatrészem" mérethelyes, mozgatható, elforgatható - a fenti dolgok ellenõrzésére tökéletesen alkalmas! Az anatómiai baba sem dísznek van a bringán. Éppen a geometria kialakításához ad nagyon nagy segítséget ez a módszer.
Most mennem kell ügyintézni, de délután a kanyar dolgot lejátszom, és megmutatom. Lehet, h módosítani kell miatta a tervet, majd kiderül. Menet közbeni állapotot mutatok, ez a 4. fõváltozat, amióta elkezdtem a tervezést. Ez így megy, nekem természetes. Olcsóbb és jobb a meleg szobában kidolgozni, átalakítani, eldobni egy 3D vázlatot, mint anyagot venni, flexelni, hegeszteni és a hibába beletörõdni, v eldobni.
A program statikus, nem modellezi le számodra azt, hogy hol okoz problémát a lánc "lebegése". Amennyiben van lengéscsillapítás, annak a mozgása, illetve a láncvonalra gyakorolt hatása, ...
Statikus. De zoomolhatom, forgathatom, körbejárhatom a térbeli mérethelyes ábrázolást. Könnyebb így elképzelni a belengések helyét, mint egy nézetrajzon. Elõzetes tervek nélkül nem érdemes hozzáfogni a barkácsoláshoz. A tervezésnek pedig számomra ez egy könnyen alkalmazható, és hatékony módja.
A lengéscsillapítás láncra gyakorolt hatása rendben lesz (a rekugörgõ helye...). Meg kell ismerni, és be kell tartani a szerkesztési elveket - akkor a gyakorlat is mûködik.
... Motyoo is "vakra futott" már ezzel párszor
Ha új dolgot próbálsz, akkor a tévedés lehetõsége mindig benne van - a térbeli tervezés jelentõsen csökkenti a melléfogás lehetõségét, de nem küszöböli ki. "Benne marad a pakliban a bukta." Motyoo egy aktív, újat keresõ, kockázatvállaló ember - ne csesztessétek érte.
... ezzel sem rekut, sem talicskát nem érdemes tervezni.
Talicskát nem próbáltam még, a trájkom jó lett. Utóbbi összetettebb, bonyolultabb térgeometriájú feladat, mint egy kétkerekû.
A gyakorlati megvalósítás során nem szabad vakon a tervet követni. Kétségtelen, hogy ha a kezembe fogok egy darab vasat, másként hat rám, megváltoztathatja a korábbi elképzeléseimet, mint egy kék, zöld v. szürke hasáb a képernyõn. A tervezéshez is úgy fogok hozzá, hogy közben készen van már, ill készül több fõdarab, amik meghatározzák a környezetüket. Jó az, ha menet közben minél több fix dolog rendelkezésre áll a maga valójában.
Az én módszerem szerint van egy kidolgozottsági szint, ameddig érdemes elmenni a tervezésben, és aztán átváltani a "Való világra" (no nem az RTL-en).
Szóval azt akartam ezzel írni, hogy ne állítsd szembe egymással az elméleti és gyakorlati megközelítést. A kettõ megfelelõ arányú elegye adja az igazi jó eredményt. Az már személy függõ, hogy az arányok kinél milyenek.