Sign In
Create Account
This topic is locked
Egy karcolás nélkül úsztam meg a tegnapi DH-zást és ez csakis a gyávaságomnak köszönhetõ. Szegény Thommey pedig annyit könyörgött nekem egy-egy erdei lépcsõsornál, de hajthatatlan voltam, inkább lecsúszkáltam gyalog azon a sóderrakáson. :-\
De a Normafától lefelé vezetõ egy nyomtávú hullámvasút nagyon tetszett. A bicikli úgy ringatózott, mint egy hajó. És az aszfalton álom volt az a gép. Szinte megfeledkeztem arról, hogy biciklin vagyok, hogy ezerrel gurulok lefelé, hogy sodródhatnék, vagy kátyúk lehetnek az úton. A féket egy ujjal húzogattam és csúszás nélkül azonnal lassult, vagy megállt, ahogy kellett. Idõnként fel-fel nevettem, akkora élvezet volt.
A kerékpár úton pedig végig fülig ért a szám, annyira hihetetlen volt, hogy két keréken vagyok és mégis milyen kényelmesen, gondtalanul.
Egyébként Thommey eszméletlen vagy, hogy mersz lemenni nagy merev vázzal is a sötétben azokon a helyeken, ahol én még gyalog is alig tudtam?
Emlékszem tavaly még neked is össze kellett szedned a bátorságod. :
Mellon meg esett kelt, de nem hagyta magát, repesztett Thommey után. Azon gondolkodtam, a munkahelyén a kollégái valyon elhinnék-e neki, miket mûvel az erdõben.
Skiri kevésbé riogatott, jóval megfontoltabban ment a többiek után.
Köszönöm a lehetõséget, nappal még szívesen kipróbálnám azt a csoda gépet
, de én valamivel lankásabb DH szakaszt néznék ki magamnak. :-[
Back to top
Megtanultam egy életre, hogy nem minden jó, ami könnyû. Mint pl.: az ultralight-os belsõk sem, amibe gyárilag egy csörgõkígyót dugnak, hogy biztos kiharapja. Erre abból következtettem, hogy két szép hosszú lyukat találtam az elsõ kerekemben mikor kiszedtem, és visszabújt a hátsómba, mert egy kicsivel odébb újra megéhezett. ;D Nomegaztán a szelepszár is antisztatikus, mert szinte taszítja a gumitömlõt magától. Úgy levált róla 3 bár környékén, mint a rakettya.
