9815 replies to this topic

[Ano]

Ano: mail ment sárvédõ ügyben.

Mellon: nem kaptam semmitsem!! :

[ors]

Hát engem érdekelne a dolog

Mellon ?? mehetnénk 1üt ?!

[Ras]

mellon: a lámpadobozt ha Charonnak el tudnád valahogy juttani leköteleznél... :

[sopron]

Most látom, hogy bár a régi néven kellett bejelentkeznem, mégis új néven jelentem meg. Akkor minden rendben, bár sosem fogom megérteni, hogy hogyan mûködik a számítástechnika!

Bánom, hogy nem lehettem ott egyik túrán sem a hétvégén, de legalább holnap már mindkét szakdolgozatom kötött példányát a kezemben tarthatom. Tudom, hogy ez nem olyan izgalmas dolog, mint pl.: egy õszi túra, de ez azért fontosabb volt. Most már csak egy pedagógiai szakdolgozatot kell összedobnom decemberig, aztán januárban már csak a két laza államvizsga, és - 6 és fél év után - végleg elszakadtam a Pázmánytól.

Ja, ha hétvégén mennénk túrázni, akkor nekem jobb lenne a szombat!

[sopron]

Nos, lehet, hogy marad a régi nevem, mert az újon nem engedett bejelntkezni a rendszer. Végülis tök mindegy.

Kahlesz meg everibádi: a hétvégi túrában benne vagyok. Bármelyik nap bárhova, csak erdõben legyünk és tekerjünk, mert a Mátra óta nem voltam sehol, bár a váltóm még mindig csálé, de addig összedobom.

Szóval javaslatok, ídõpontok, útvonalak?

Úgy néz ki, hogy két hét múlva mûködõképes PolarX-em lesz! Ollé-ollé-ollé!!! ;D Még nem zúzáskész, de már mûködni fog, mert kiderült, hogy a régi cc gépemet még nem adták el, és most ki tudom fizetni a tartozásomat. Tehát megmarad a gép, veszek egy PX vázat, átdobom a cucc javát, ill. a lomtáramat feltúrom egy-egy dh-sabb cuccért és kész.

[Ano]

Beújítottál egy új agyra?

Zed! Ezt a kérdést kihez intézted??

[Paraferee]

Mellon: elméletileg szombat d.e... mert d.u már edzésre gödöllõn kell lennem...

Orsi: bazinagy molinókat, próbafüggönyöket, és a polcok sarkára szerelt fém sarkokat csináltam a factor standjára... : és hát medjek dönörködni 8)

péef

[Zed]

Beújítottál egy új agyra?

[ors]

i... csak hát HÓSHOWra is ki kellene menni megnézni a munkáim :

Parabá' ez mi az? ha ráérek engem is lehet érdekelne, ha Te munkáid akkor fõleg ;D :-*


Fú Mellon bocs, otthagytuk Neked a szemetet :-[
pénteken jövök takrítok ;D - ha kell :

[Mellon]

Oldbig: megkaptuk az üdvözletet a Pokolcsárdában. Ezek szerint Ti voltatok azok

Ezek az õszi szinek minden nehézségért kárpótolnak...

[Mellon]

Para: Mikor mész HO SHOWra? Mennék én is!

Ano: mail ment sárvédõ ügyben.

A szombati túráról sajnos lemaradtam, de a vasárnap sikerült eljutni a bakonyba.
A szori szombaton kezdõdött, amikor is Setitõl kölcsönkaptam a biciklitartókat, egy szolid terep rally keretében
Ezeket vasárnap reggel sikerült felküzdenem a 4 biciklivel együtt kb. fél óra alatt.
Ezt követõen indultunk, de a társaság egyöntetûen éhes volt. Csak én készítettem szendvicseket :-X
Szóval rögtön megálltunk shoppingolni.
Utána már jó tempóban haladtunk (Seti nem zet mondaná, de persze csak a biciklik miatt mentünk lassan 8) ) lefelé, csak egy óra csúszásban voltunk :
Szerencsénkre Ras lekéste a voatot Zirc felé, így nem kerültünk abba a kínos helyzetbe, hogy a vonatosok várnak egy órát az autóval érkezõkre.
Ras persze ezt biztosan nem így látja.

Sokat fotóztam de a képek nagy része rossz lett.
Elõször is a háizsákból mire elõbányásztama gépet, elment egy csomó idõ. A hûs idõ miatt sokszor bepárásodotta lencse, amit nem igazán értettem, hiszen nagy hõkülönbségek nem voltak ???
Másrészt néhol már elég sötét volt, és a hosszú záridõk miatt sok kép bemozdult. Meg nem tudom. Azért egy-két hasznlható kép van, majd behozom õket.
A szálloda mellett volt egy tó is, amirõl van egy jó kép. Ja és pacik is voltak.

Vissza felé volt egy jó sprint, hogy a vonatosok cuccát az autóból kivegyük. Az autóhoz érkezve (ekkor már sötét volt) sikerült keresztbe váltanom, nagy tányér, nagy fogaskerék. A lánc ezt persze nem éri körbe, így féli mászott fel csak a lánc hátul, majd se elõre se hátra. Kicsit leizzadtam, de a gyorszár megmentette a helyzetet.

Maradt nálam egy lámpa doboz valakitõl, megy egy csoki, és remélhetõleg Era telefonját is megtalálom majd.
Ja meg egy rakat szemét és morzsa
Tankolás mellé egy porszívozás is elkel majd.

Köszönet Setinek a tartókért, Erának a vendéglátásért, Rasnak a kaluzolásért, mindenkinek a jó társaságért :-)

[Ano]

Hát én max csak a környéken (Tatabánya) fogok tekerni, mivel a biriglim javítási költsége kicsit sovánnyá tette az amúgy sem vastag pénztárcámat :-\

[kahlesz]

Skacok!
Tervezzünk valamit hétvégére, please!

[Oldbig]

Bakony Matuzsálem Túra (mert mi lemaradtunk Rás túrájáról)
A végérõl kezdem.
DST: 89,8 km, ALT: 1341 m.
TIME: Bruttó 10:47’, Nettó 6:58’36”
AV Speed: 13 km/h – MAX: 79,1 km/h
Konklúzió: Kellemes õszies, enyhén párás idõjárás, többségében látványos környezet, az évszakhoz képest átlagos minõségû, ifjabbaknak könnyed, korombeliek részére kínzással felérõ útvonal. És mindenek felett: fantasztikus társaság (bár az eredményt lerontja, hogy én is ott voltam)! Résztvevõk ABC rendben: CABkero, Koller Andor, Oldbig (alias Istyu), Solymi papa, avagy a négy nyugállományú muskétás. Merem remélni, hogy a társaság, különösen CABkero nem sértõdik meg a korra vonatkozó jelzõért.
Hajnali ébresztés, gyors készülõdés, irány Kelenföld. A reggeli utcán szokatlan jelenség lehettem, mivel minden szembejövõ szemében meglepetéssel vegyes csodálkozást véltem felfedezni. Ki ez a fején villogó lámpást hordó matuzsálem, a cifra öltözékében, amint tovagördül lábhajtású ördögi találmányán? Ilyesmit olvastam ki a meglepett, de egyebekben kellemes külsejû kelenföldi vasúti bilétaárus hölgy tekintetébõl is, miként arra kértem, segítsen egy vasutat ritkán használó embertársán. A peronon már várt rám, vagy inkább a vonatra három elszánt biciklis külsejû alak. Gyors ismerkedés a még sosem látott CABkero kollégával, akirõl hamarost kiderült, hogy messzirõl sem súrolja a „Vének Tanácsa” alsó korhatárát. De azért egyhangú szavazással magunkhoz öregítettük, amit egyedül õ bánhatott a késõbbiek során.
A vonatozás a szokásos meghitt takarmányozással és anekdotázással telt. Veszprémben minden szabályt felrúgva szálltunk át a zirci Bz-re, ahol kellemes melegben tölthettük a felkészülés utolsó perceit. Zirc fõpályaudvara minden különösebb megrázkódtatás nélkül viselte megjelenésünket. Tankolás és az elmaradhatatlan molyolást követõen bevetettük magunkat a mezõ sûrûjébe. Gyakorlatilag azonnal eltévedtünk, mivel rossz úton indultunk. Némi patakugrálás és szántóföld kerülés után megleltük a helyes utat. A helyes csak az irányra igaz, mivel küllõig merültünk a sárban, amit a hajnali munkakezdés elõnyeit szem elõtt tartó illegális fakitermelõ brigád muzeális értékû Csepel teherautójának köszönhettünk. A síneken átkelés után végre jobbra fordult az út minõsége, de nem értek véget megpróbáltatásaink. A Cuha patak turisták által kevéssé látogatott gázlóin az átkeléshez akrobata mutatványra is szükség volt.
Porva-Csesznek a Bakony kedves kis vasúti megállója, ebben mindannyian egyetértettünk. Még ilyenkor is, mikor a természet már aludni készül. Aki járt erre az tudja, itt kezdõdik az ország egyik legszebb turista útja. Menet közben dagadó kebellel zsebeltem be cimboráim elismeréseit, sikerült egy kellemes helyre kalauzolnom a társaságot. Nincs tehetségem, hogy leírjam a vidék szépségét, ezért meg sem kísérlem azt. Csak egy apró észrevételt tennék, mely hasznodra lehet nyájas olvasó. Ha erre jársz, kérlek, tartsd tiszteletben a természetet, hidd el õ az erõsebb, és soha ne próbálj meg átkelni a híd alatti dagonyán! Használd inkább a betonozott koszorút! A gázlókon átvágni nem nagy kunszt, de légy észnél, néhol van benne csalóka is.
Vinye elõtt szegény Solymi papát utolérte a végzete, ezen csak aktív molyolással sikerült úrrá lennie. Bõséges szutyakkal felvértezetten tértünk be a menedéket és finom itókát nyújtó Pokol csárdába. A helyiség tisztaságának sikeres amortizálását követõen rövid aszfaltos szakasz után ismét bevettük magunkat a rengetegbe. Rövid ámde eredményes tájékozódást követõen kijelöltem a helytelen irányt. Így sikeresen felmásztunk a Keselõ hegy tetejére. A baj csak akkor kezdett körvonalazódni mikor se szó, se beszéd elfogyott az addig jó minõségûnek nevezhetõ murvás út. Némi tanácstalanságot követõen rátaláltunk a nap második kellemes szakszára. Érintetlen erdei csapás, mely évek óta nem látott jármûvet, arasznyi mély avarral borítva. Elszórtan karvastagságú ágak kusza összevisszaságban, ezek tették változatossá a felhõtlennek ígérkezõ száguldást. Leérve megállapítottuk, hogy ez bizony kellemes kis lejtõ volt, megérte érte felmászni a hegyre. Megint elõ a térképet, most merre tovább? 3:1 arányban eldöntöttük, hogy ma konzekvensen rossz irányba megyünk. A bal oldali irány kellemes dagonyázásba torkollott. Kikerülhetetlen és álnok módon mély pocsolyák hada húzta keresztül a folyamatos haladásról szõtt álmainkat.
A déli harangszó hallatán bizakodni kezdtünk, hogy ez mégsem egy végtelen norvég erdõ. Hamarosan feltûnt a harangozás eredõje egy templomtorony alakjában. A faluba érve egy kútnál sikeresen túltettük magunkat egy ingyenes alvázmosáson, igaz nem járt érte egyetlen smart pont sem. Egy arra járó helybéli felhomályosított, hogy Porván vagyunk. Elmagyarázta, hogy a falu lényegében egyetlen utcáján haladva merre menjünk tovább. Szegény pára most sem érti, miért találkozott velünk még két alkalommal, amint vadul szeljük át a falut kitartóan követve az általa megadott irány ellenkezõjét. Végül csak eljutottunk a hõn áhított ménesjáráspusztai elágazáshoz. Innen már csak a hülye tévedhet el, gondolná a szakavatott túravezetõ. Hiszen ez már ismerõs terep, másrészt a gyengébbek kedvéért az aszfalton még mindig jól látszik még a Gázló TT útmutató jelzése.
Miután a társaság gyomra is megkondult, ezért gyors döntés született egy sürgõs bakonybéli ebédrõl. Ebbéli szándékunktól csak egy elnézett keresztezõdés téríthetett el. A felismerést követõen Andor azonnali hatállyal heveny táplálkozásba kezdett, megtagadva minden továbbhaladásra ösztökélõ kísérletet. Így aztán a kellemes napsütés közepette, az aranyló erdei út mentén némi fûrészgépi zenekísérettel sebbel-lobbal berendeztük tápanyag vételezésre alkalmas állomásunkat. Rövidebben szólva, leültünk az árokpartra, zabálni. A materiális örömöket követõen eldöntöttük, hogy desszert gyanánt felkeressük a karnyújtásnál alig távolabb lévõ kõrishegyi túrógombócot. Monoton aszfaltos emelkedõ után meg is hódítottuk a környék legmagasabb (709 m) pontján épült kilátót. A panoráma élvezetébõl mit sem vont le az enyhe felhõréteg, így magasztos pillanat volt felismerni eddigi utunk által már érintett falvakat.
A bámészkodás után sarkköri utazókat is megszégyenítõ öltözés következett, majd elindultunk utunk leghosszabb és minden bizonnyal legfinomabb lejtõzésének. Eleinte aszfaltos, késõbb murvás szerpentinen eresztettük neki a gyeplõt. Számomra csodás érzés volt végigmenni a nyáron ellenkezõ irányból megmászott Rézbükki úton. Menet közben találkoztunk néhány felfelé kínlódó bringással, akik látható irigységgel szemlélték száguldásunkat. A kitartó repesztés a Gerence völgyi aszfaltosra érve ért véget. A nyáron oly megkapó és kedélyes hangulatú patak völgye most kissé fakónak tûnt. Tovább rontotta a helyzetet, hogy az idõ elõrehaladt voltára tekintettel már nem vehettük célba az eredetileg felkeresni szándékolt királykapui szerpentint. Sebaj, majd legközelebb, menjünk inkább kajálni valami meleget. Irány Bakonybél. A falu templomának közelében található kocsmák egyike sem rendezkedett be kiéhezett õrült bringások táplálására, ezért kizárólag folyékony anyaggal szolgáltak. A szomszédos szatócsbolt rendelkezett jelentõsebb sütemény készlettel, azért ebbõl rendesebb mennyiséget sikerült fogyasztanunk.
Nekiveselkedtünk a Hajagok leküzdésének. Szegény CABkero már nagyon unhatta, hogy monoton várakozással kellett töltenie a mászások közti idõt. De hát ez a következménye, ha valaki meggondolatlanul választ magának játszótársakat. Azért szép lassan csak felszenvedtük magunkat a tetõre, ahol a fák közül elõmászó Hold látványa kötötte le figyelmünket. Csendesen megemlékeztünk az ország többi pontján telehódazós sorstársunkról. Augusztin tanyát már a teljes sötétség leple alatt értük el, némi elemlámpás megszakításokkal. Nappali eredményeink ismeretében nem tûnt egyszerû feladatnak megtalálni a helyes utat. Mégsem sikerült eltévedni, így egy izgalmas ereszkedést és sárba dõlést követõen beértünk Hárskútra. Itt a szokásos cihelõdés következett a márkói nagylejtõre felkészülés jegyében. A hidegre forduló idõ és a sötétség kellõ bátorítást jelentett egy új max speed eléréséhez (ld. fent). Márkó határában röviden eltöprengtünk a követhetõ útvonalak választékán. Végül a biztonságosnak tûnõ, ámde bringával tiltott 8-as út mellett döntöttünk. Szerencsénkre alig néhány százan akartak csupán halálra gázolni, így kisebb-nagyobb dudálások, anyázások és betontömb kikerülések közepette értük el Veszprém városát.
Többszöri hamvába dõlt kísérletezés után végül sikerült meglelnünk azt az egy vendéglátó egységet, ahol vendégnek érezhettük magunkat, miközben bringáinkról sem kellett vigyázó szemünket levennünk. A kiadós babgulyás és sör kombinációja visszaadta lelki és testi erõnket, hogy felkeressük a vasútállomást. A vonaton Andor határozott fellépését követõen üressé vált kerós kocsi melegében értük el hajnali kiinduló pontunkat. Innen már csak Solymi papának szurkoltunk, hogy elérje a Keletibõl induló vonatát. SIKERÜLT!
És merem remélni, hogy ez a túránkra is igaz.
A túra képei megtalálhatók itt: http://kep.tar.hu/is...ml?aid=27607064

Oldbig

[jenõ]

Drága Doktorúr, az Isten fizesse meg! ;D :-*

(és még aztatot sem mondtam, hogy lázas es volt... szal... : :'()

[Ano]

ööö ... hát, ha a páciens nem említ meg minden tünetet ... ;D

Szerintem ha annyira teker hogy tudjon azért levegõt venni ... bár az elõbbiekben leírtak csak a "hagyomános" nátha tüneterie alkalazhatóak jó hatásfokkal ... szal meg lehet próbálni, de ha nagyon rosszul van, vagy nem megy a tekerés akkor, sajna marad az ágyikó és a gyógyszerek és a bringázás után sopánkodás, miközben a napsütéses szép idõt nézegeti ... :

[jenõ]

Doktorúr, és akkor mi a szösz van, amikor az illetõ köhög is, eképpen nem igazán kap levegõt - akkor is gyógyít a biciklizés?
Vagy a laposon mindig? :

[Paraferee]

;D Dr. Ano rendelt... ;D

[Ano]

trifo: a bringázás jót tesz kicsit a náthára, csak vigyázni kell, hogy nehogy meghüljél mégjobban, amit úgy tudsz elkerülni, hogy alaposan felöltözõl és lassan mész 1 hosszút lehetõleg megállás nálkül és ha dög meleged van az tök jó mert akkor dolgozod ki a sok dzsuvát magadból ... levetkõzni kicsit is tilos mert újra megfázhatsz ... ja és ami a legfontosabb!!! Rengeteg folyadék!!! Lehetõleg meleg vagy legalábbis nem hideg és lehetõleg tea sok citrommal!!

Szerintem 1 csapásra bringázhatsz is és gyógyulhatsz is!


Ui.: a bringázás után forró zuhany és jó meleg ágyikó és alvás ajánlott sok-sok vitamin és mégtöbb folyadék társaságában! ;D