37915 hozzászólás a témában

[Maggi]

a lényeg itt Olee-nál van szerintem....mégpedig a "kispórolás" szócskában van az igazság....elspórolják, hogy több legyen a nyereség...

[thez]

Ebben a kisteheres dologban mennyire vagy biztos? Egy 3.5 tonnás összterhelésû kistehert mondjuk megrakják kurvára és lesz rajta 5tonna. Akkor ez durván 2.5tonna tengelyterhelés. A nagyobb teherautóknak megrakva 10tonna felett van a hátsó tengelyterhelésük...

A 3.5ös kisteher meg még csak 5 se tud nagyon lenni, megszakad az autó izléstelenül.
A 2250 kg-os összterheléses autóba be tudtam tenni annyit, hogy 2300 kg lett, konkrétan a vonóhorog rajzolta a földet.
Az 1150 tengelyterhelés, ok, "vékony" gumikon, de nem 5 tonna kétszer annyin.

Valamint 130al átsuhan, vagy 80al végiglapítja az aszfaltot... Kanyarkor normálisan kanyarodik, míg a futósok tépik az aszfaltot, még enyhe kanyarokban is. Több befolyásoló tényezõ van azért, mint a gumi szélessége. Mondom úgy, hogy sosem számoltam, illetve nem ismerem az utak terhelhetõségét, az aszfalt ellenállóképességét.

[xian]

számold ki mennyit anyagot lehet megspórolni

...másik 100km alsóbbrendû útra valót kb.

[Iceshark]

az a legjobb hogy hiába akarsz sokkal jobb utat építeni, nem teheted meg, mert a kiírás alapvetõen a régi elvárásokat tartalmazza, azt kell megépíteni amire kiírják a pályázatot(az egyik autópálya építõnél dolgozik a haverom õ mondta)
kicsit más téma: de 10% a hibahatár a burkolat építésénél, vagyis ha kapsz egy megbízást 100km autópályára és csak 8-9%-kal építesz kisebb burkolatot, számold ki mennyit anyagot lehet megspórolni:) jó üzlet ez!

[Dante]

Csak én érzem nagyon kevésnek?

Igen, csak te. Homokra például szinte közvetlenül is lehet betonozni, s sosem fog megsüllyedni - ez talajtípus függõ. Aprókavicsosra is, mivel minden talajtípusnak van egy teherbírása - ha ez nem elég, akkor jön a tömörítés, s a különbözõ rétegek ráhordása. Nem ettõl szarok az utak.

Ami miatt azok, az leginkább a:
-sok fagyási ciklus
-az adalékanyagok kispórolása
-a betonminõség romlása, pl simán lehet, hogy C20-as helyett a kivitelezõ mondjuk C10eset építenek be
-vízelvezetések, átereszek kispórolása - s ezáltal alámosás
-váratlan károk, amik még Svájcban is befigyeltek volna - ilyen szerintem a mostani M1 probléma

Magyarországon amúgy világszinten elsõosztályú technológiával dolgoznak az útépítõk.

[tomidny]

Ebben a kisteheres dologban mennyire vagy biztos? Egy 3.5 tonnás összterhelésû kistehert mondjuk megrakják kurvára és lesz rajta 5tonna. Akkor ez durván 2.5tonna tengelyterhelés. A nagyobb teherautóknak megrakva 10tonna felett van a hátsó tengelyterhelésük...

[thez]

Mégis a kamionos tengelytávú nyomvájúkban gondolkodtam, hogy most a bal, vagy a jobb "sávban" menjek, és küzdjek az ellenkormányzással..

[Ðave]

Az újabb utak már más elõírások szerint épülnek, nem? Úgy hallottam, hogy eddig ami elõírás volt x tonna tengelyterhelés bírása, az az újabb uniós elõírás szerint már több kell hogy legyen.

Az utakat bármilyen meglepõ is, elsõsorban NEM a nagy teherautók vágják tönkre, mert azok tengelyterhelése több keréken, és nagyobb felületen oszlik el, hanem a kisteherautók, amik relatív vékony keréken gördülnek, és szarásig pakolják õket, de annyira nem mérik, mint a nagy autóknál!

Alapozás témára, de kell, na nincs megfelelõ alap, akkor sosem lesz jó út! Persze ehhez geotechnikai szempontból megfelelõ útalap is kell, teherbíró altalaj! tõzegre hiába teszel jó 1.5 méteres alapot, az megsüllyed...

[bloke]

Én se értek hozzá, de ha már tucatnyi al-alválalkozó van, ott már jól nem sülhet el a dolog.

[tamaska]

a technologia ismert a magyar mernokok szamara is, csak az nem buli ha meg van csinalva es x millio, mikor meg lehet csinalni kevesebbert is, de kiszamlazni sokat, aztan kasszirozni ujra meg ujra javitas cimszoval

[kela]

Nagyon nem ismerem a témát, de egyvalami feltûnt a mostani útépítések kapcsán. Gyõr - Enese között épül az elkerülõ és minden nap látom a munkálatokat. Mondom, nem értek az útépítéshez, de az utaknak nem kellene valami jó erõs alapot készíteni, mint a házaknál? Mert Ausztriában tavaly volt "szerencsénk" kifogni némi fõútépítést , és ott volt egy masszív, vastag kõ alap, úgy egy - másfél méter mélyen az eredeti út szintjéhez képest. Itt meg annyit láttam az építkezéskor, hogy megkaparták a felsõ 20-30 centit( mintha a termõréteget lekapták volna), tettek rá némi apró kavicsot a lekapart réteg helyén, majd lesimították azt , és erre fog menni az beton. CSak én érzem nagyon kevésnek?

[bloke]

Az újabb utak már más elõírások szerint épülnek, nem? Úgy hallottam, hogy eddig ami elõírás volt x tonna tengelyterhelés bírása, az az újabb uniós elõírás szerint már több kell hogy legyen.

[Ðave]

Nálunk a 18-ba a buszmegállókban faca beton van (már ahol...) egy darabig aszfalt volt de nyáron ahogy melegedet, a buszok olyan hullámokat csináltak bele,hogy az össztelóssal kellett mennem ha arra vettem az irányt

Hát igen, nyáron az aszfalt belsõ hõmérséglete eléri a 60-70 °C is, ezen a hõmérsékleten pedig az anyagi jellemzõk miatt már nem úgy viselkedik nyírásra, mint ahogy elvárnánk tõle, és a terhelés miatt szépen kinyomódik az anyag oldalra!
Kátyúképzõdés, hullámozódás: a hagyományos felépítésnél a kötõréteg 4-8cm a kopóréteg pedig 3-4cm, és ezeket külön fektetik le, külön tömörítik, így egy egyenes vonal választja el egymástól a két anyagot, ezen pedig a nyírás könnyen bekövetkezik... ahogy a busz fékez felgyûri maga elõtt az aszfaltot, ahogy gyorsít maga mögé "kaparja", elõbb utóbb elfogy az anyag...

Beton erre a célra alkalmasabb(buszmegálló), viszont nehezebben javítható a monolit szerkezet miatt...

[Ðave]

Mivel építõmérnöknek tanulok konyítok valamit a dologhoz!

A hazai munka minõsége, és a bedolgozott anyag minõsége/mennyisége/technológiája a legtöbb estben gyér... Sokkal jobb technológiák léteznek mind építésre, mind javításra is, amik ugyan drágábbak, de jóval tartósabbak, és gyorsabban elvégezhetõek is. Átszámolva ezt a jelenlegi elavult, lassú, gyér munka költségeire, szinte minden esetben az új technológia jön ki olcsóbbra!
(Persze a hazai tendereken szinte csak és kizárólag az ár számít, ami a végén jó esetben is a duplája lesz...)

Beton vs aszfalt kérdésben pedig jól átgondolt tervezés szükséges, mindkettõnek megvannak az elõnyei-hátrányai, kinek mi a szimpatikusabb, illetve milyen felhasználási területre kell...

Alapozás témában, igenis mindennek tisztességes alap kell, hogy milyen a fagyciklus, bizonyára terhelõ, de kiküszöbölhetõ! Létezik vízelvezetés, drénezés, jobb aszfaltburkolat, amely szépen elvezeti a vizet, vagy már magába sem engedi... hollandoknál megoldották...

Valakinek valami kérdése van, egész nyugodtan tegye fel, igyekszek az egyenlõre még hiányos tudásom szerint válaszolni!

[kotomi007]

Én azzal kezdeném, hogy tökre nem értek hozzá. Viszont véleményem nyilván van

Sokan szidják például az országutak melletti árkokat is. Szakember mondta, hogy anélkül ezen a puha talajon nem áll meg az út, olyannak kell lennie, mint a vasúti töltésnek, szép kúpos-púposnak.

A buszöböl térkõje elõtt mifelénk aszfalt volt. Egy-két nyár alatt a buszok hullámosra fékezték. Most térkõ van, ami egyrészt sokkal tovább bírja, másrészt könnyen javítható, mert az elemei nem sérülnek. Két évenként 1 napot rászánni pár minimálbéres munkással, vagy 1 méternyi betont önteni - nem vagyok biztos, hogy az utóbbi az olcsóbb.

Autópályák terén sem szeretem a mi vagyunk a balfaszok hozzáállást. Mert lehet, hogy nem is. Osztrákoknál például télen konstans fagy van, nálunk gyakran a nulla körül ingadozik a hõmérséklet. Ez utóbbi biztosan többletterhelést jelent az útnak. Horvátoknál hány fagyos nap van egy évben? Mindemellett elismerem, hogy szép mérnöki munkákat csinálnak a hegyekbe épített pályákkal. Tudom, hogy Svájcban (is) minden út tükörsima. De õk már egy kátyú után az egész burkolatot újraaszfaltozzák! Mi meg próbáljuk olcsóbban megúszni. A két ország közti egy fõre esõ GDP különbséget nem kell említenem, ugye? :-)

De Dávid, mondd, szakot váltottál? :-)

Nálunk a 18-ba a buszmegállókban faca beton van (már ahol...) egy darabig aszfalt volt de nyáron ahogy melegedet, a buszok olyan hullámokat csináltak bele,hogy az össztelóssal kellett mennem ha arra vettem az irányt

[xian]

Hidd el tudom.

Vagy inkább

[Dante]

Igen, ha rám gondolsz nekem lenne olcsóbb. Meg Neked is, ha melózol és a Te fizetésedet is újraosztják...

Megtanulhattad volna, hogy itthon mindenkit a rövidtávú önös érdek vezérel, s nem a kollektív felelõsség a társadalom felé vagy esetleg a szociális érzékenység.

[xian]

Igen, ha rám gondolsz nekem lenne olcsóbb. Meg Neked is, ha melózol és a Te fizetésedet is újraosztják...

[Dante]

Ez sajnos így van, de azért egy tény, amit már Burce is mondott: itthon az egyik legtöbb a "fagyciklusok" száma, azaz az olyan napok, amelyekben a hõmérséklet a fagypont alá és vissza vándorol. Minden olyan országban, ahol ez így van, mint például Belgium, Szlovákia, Románia...elég szarok az utak, amit csak horrorpénzbõl lehet megoldani. Ausztriában novemberben az egész átfagy és úgy is marad márciusig a talaj hõtethetetlensége miatt, még a melegebb napokon is.

Olcsóbb - kinek? Neked? Nem, nincs igazad, ez senkit sem érdekel, a cél, hogy a fõvállalkozónak olcsó legyen - minél több javítgatásra lesz szükség, annál jobb.

[trifo]

Amúgy, Dave, ha jobban megnézed, az a harminc centi az közelebb van az 1 méterhez.

--Trifo