1873 hozzászólás a témában

[zeezoltano]

Sportograf 2010
felmész ide, beirod a rajtszámod megnézed kicsiben a képeket, ha kellenek akkor letöltöd jó píínzért

[semmiho]

Említettétek, hogy van, akirõl készült fotó. Errõl sms-ben vagy e-mailben küldtek értesítést? (Kérni kértem anno a regisztrációnál, hogy kérnék képet.)

[zeezoltano]

Jó neked Gaboca1 én vagy 2 percig álltam mire megláttam hogy üres a patak és tök sima a medret.

[gaboca1]

Beszámoló itt
Merkapt Maraton Team SE - Hegyiker
képek itt
Picasa Web Albums - Keczko - Salzkammergut...

Azt a hidat én sem értettem, mikor odaértem vagy húszan álltak sorba a híd elõtt, menetbõl leugrottam és átcsattogtam az üres patakmedren, renitens magyarok!

[zeezoltano]

Beszámoló itt
Merkapt Maraton Team SE - Hegyiker
képek itt
Picasa Web Albums - Keczko - Salzkammergut...

[blueshark]

olvasva beszámolóitokat erõsödik bennem a gondolat, hogy egyszer csak ki kellene ezt a versenyt is próbálni

[semmiho]

Mi tegnap délután értünk haza, fantasztikus 9 nap volt! (Maradtunk még egy hetet gyalogtúrázni és kerékpározni, egy "keveset".)
Csütörtökön, azaz 15-én este érkeztünk Gosauba. 16-án, amolyan felvezetõként, Gosauból elkerekeztünk Bad Goisernbe az átveendõ cuccokért, az úton érintve egy szakaszon az A-B-C útvonalát. Szükség volt rá, kicsit kidolgozni a megfázást és felfrissülésképp, a két nappal azelõtti hõemelkedés és megfázás után. Bad Goisernbe kissé korábban érkeztünk, mint ahogy terveztük, cserébe viszont szét tudtunk nézni az egyébként nagyon takaros kis városkában. Ami az akkor tapasztalt versenyszervezést illeti: a rajtszám és egyebek átvétele gyors és gördülékeny volt, minden pikk-pakk ment. Meglepett, mennyi mindent adtak ezért a 40 EUR árért cserébe. Lépten-nyomon érezni lehetett, hogy ez már a nyugat.
A kiállítók jók voltak, sok érdekes dolgot lehetett látni - bár én nem nagyon nézelõdtem, inkább a szombati cuccok átvétele volt a lényeg. Találkoztunk ismerõsökkel is, Zeezoltanoval és Görögdinnyével; üdvözletünk így utólag is, remélem jól sikerült a verseny!
Nos, maga a verseny nagyon tetszett, s bár egy egész éve készültem és edzettem rá, bizony elõtte rettenetesen aggódtam, sok dolog miatt. Ismerõseim tanácsait meg nem fogadva nem neveztem egyetlen hazai versenyen sem elõtte, így fogalmam sem volt, hogyan mûködik egy ilyesfajta megmérettetés... Továbbá kérdõjelek voltak bennem, vajon bírom-e szuflával, kell-e sok italt és gélt stb. vinnem magamal. Ezen a téren IS jelentõsen túlóvatoskodtam a dolgot. A tartalék belsõn, pumpán, mini szerszámkulcs-készleten és sok más apróságon túl a beharangozott esõ és vihar miatt vittem kisméretû ujjatlan széldzsekit, egy bicajos esõkabátot (a jó nehéz Endurát, amit télen is használtam), 2 l-es ivótasakot tele vízzel (plusz 0.7-es kulacsot a bicajon, töltve Isostarral) stb. stb., s így kb. 5 kg málha pihent a hátamon... A kb. 14 kg-os AM bicaj sem épp pehelysúlyú, szóval a 78 kilómmal az össztömeg az 100 kg felé volt.
Szóval, életem elsõ versenyén túl; az 54 km-es D-távon indultam. Az elején Epic-kékel együtt indultunk, ha minden igaz, akkor a negyedik rajtoló csapatban s majdnem lemaradva a rajtról. Egy elég laza kezdõtempó és pár perc után úgy gondoltam, megpróbálom kicsit felpörgetni magamat és gyorsabb iramra kapcsolok. Az elsõ aszfaltos emelkedõn egy osztrák (?) bringással indultunk meg és sok bicajost elõztünk. Alig telt egy 5 perc, úgy tûnt, rendben minden és éreztem, hogy nagyon jól megy az épp megfázásból kikecmergés dacára, s ekkor ránéztem az órámra. 184-es pulzus. Ja, értem és oké, akkor lassít és visszavesz. Végig próbáltam 170 alatt tartani, ami sikerült is jól; olyannyira, hogy a verseny második részében talán túlságosan is, mert utólag nézve a ProTrainer logokat, jobban is terhelhettem volna magamat. Sebaj, így is nagyon élveztem! A beharangozott meredek felfelék szerencsére nem tûntek annyira meredeknek, mindenhol gond és leszállás nélkül mentem fel, és hátul is csak 1-2 alkalommal, rövid ideig kellett használnom a két második legnagyobb fogaskereket (a legnagyobbra nem volt szükség). Ellenben néhány lefelé elég komolyan meglepett, mert volt pár combos, rizikósabb(nak tûnõ? Legalábbis számomra:)) rész. 2-3 hete direkt felmentem és lejöttem párszor a "jé-hegyi" piroson és a HHH-n egy DH-sok által használt épített pályán, hogy szokjam a meredek, köves, lépcsõs és gyökeres szakaszokat - talán többet kellett volna gyakorolnom. Szóval, az elsõ, gyökeres szakaszon már leszálltam, bár önhibámon kívül: elõttem kis híján elesett egy srác, leugrott és nem tudtam volna elkerülni, ha nem szállok le. A sípálya sem volt piskóta, de azért teljesíthetõnek tûnt - sajnos ott is az elõttem leszálló bicajosok miatt nekem szintén le kellett szállnom, úgy féltávon. Az ezt követõ köves részen meg már én is eleve toltam, nem akartam kockáztatni egy esést.
Az elsõ frissítõpontnál aztán elkövettem egy hibát: bicajjal beálltam sok más bicajjal beálló közé isostaros italért és elég rendesen benn ragadtam a tömegben. Kb. 5 percet vesztettem itt... Sebaj, a következõ 2 frissítõpontnál már célzottan mentem, 1-2 percet tartózkodtam ott, Isostar + egy fél banán és kész. Az elsõ nagy lefelén zúztam viszonylag gyorsan, de azért óvatosan. Ezen a kavicsos, köves úton voltak, akik simán 50 km/h felett is mehettek, én mérlegelve a képességeimet, ennyire nem akartam itt sem kockáztatni, mégis csak az elsõ versenyem, és a tapasztalatom sem sok az ilyen utakon. Mindenesetre jó volt egy kicsit lefelé is menni. A következõ nagy mászós rész kb. 1/3-ánál kezdtem érezni a comjaimat, itt 1-2 percre félreállva egy jókora adag géllel és néhány magnéziumos tablettával próbáltam proaktívkodni és orvosolni elõre a késõbb esetleg fellépõ komolyabb problémát és indultam is tovább. Szerencsére segített, fél óra múlva már semmi gondom nem volt. Aztán a mászás felénél, utolsó harmadánál fura volt, hogy egy helyen egy srác németül kiabál le egy szakadékba valakinek, egy másik meg épp a mobiltelefonján próbált hívni valakit... Elõször azt hittem, csak valakinek hirtelen egy "kisproblémája" akadt ott, de sajnos nem csak errõl volt szó. Másnap dél körül olvastam az újságban, mi történt... Nagyon sajnálom az illetõt...
De vissza a versenyre; a felfelé utolsó szakaszán, a kicsit single track-es résznél kifogtam egy négyes-ötös német csapatot, akik nagyon nem akartak elengedni, rendesen beragadtam mögéjük. Szerencsére a lefelé kezdeténél sikerült beelõznöm õket és zúzhattam egészen az elsõ komolyabb, meredek és kövesebb rész felé. Na, ez a rész piszkosul tetszett! Egy Specialized Pitch-es sráccal együtt mentünk jódarabig, amíg meg nem érkeztünk egy merevfarúkkal lassan haladó társasághoz, akiket nem bírtunk megelõzni. Sebaj, az addig megtett út is fülig érõ vigyort rajzolt a már kissé poros arcomra! A széles, rendes túraútra kiérve aztán sikerült elhúzni mellettük, és gond nélkül haladhattam egészen Bad Goisernig. Aztán ott is beragadtam egy társaság mögé a folyó melletti szûkebb szakaszon, akik közben egymással beszélgettek; simán elúszott 1-2 percem itt. Mivel sok helyen, ahol sokan le- és felmentünk volna nyeregben, õk leszálltak, kénytelen voltam én is, pár másik versenyzõvel „benyelni” ezt is, a por mellé. A településre beérve sikerült ismét ledolgoznom pár tíz másodpercet és meg sem álltam a célig! A cél elõtti kanyarban azért akadt egy kis affér: négy-öt F-es távon tekerõ, 15-20-szal a cél felé döcögõ és nevetgélõ, ide-oda kacsázó kis csapatocska miatt pár centin múlt, hogy nem kenõdtem fel egy padkára és a vaskorlátra; de szerencsére megúsztam és egy 4:08:59-es idõvel értem a célba. Nem a legjobb, de érzem, volt még potenciál bennem, hogy ez jobb lehessen.
Összességében és részleteiben egyaránt szuper verseny volt, zseniális szervezéssel és amit még fontosnak tartok megemlíteni: egy percig nem éreztem, hogy ez a verseny a pénzrõl szólna! Le a kalappal az osztrákok elõtt!

[epyc]

Lipi (druszám:)): köszönöm, a kezem rendben volt már a napokban, de sajnos megint sikerült ráesnem, így már tuti meg kell nézetnem. Örülök, hogy megismertelek, remélem nem az utolsó közös tekerésünk volt ez A keródról meg kérnék pár képet, mert ritka szép masina továbbra is!

Nyugodjon békében az illetõ, aki a D távon meghalt. A D táv második emelkedõjének valahol a közepe után történhetett a dolog. El tekertem mellettük, akkor öltöztek be a hegyi emberkék a beülõkbe és egy másik sporttárs támasztotta a falat, mellette a bringája (láthatóan mindketten egyben). Elõször nem nagyon értettem a dolgot, azt hittem, hogy sziklamászókat hoznak le (fel). Kb. az eset után 20-30 perccel érhettem oda és emiatt is nem értem a dolgot, mert egyrészt volt ott vagy 4-5 méter széles dózer, a másik meg hogy ha én nem sokkal a baleset után értem oda, akkor õk nem az elsõ 2 helyért küzdöttek, talán kevesebb kockázatot kellett volna vállalni. Sajnálom a dolgot, de számomra érthetetlen a tragédia. Mindenkit hazavárnak és a 900. hely környékén ne kezdjünk már hülyeségbe...

[zeezoltano]

Nem gondolom át azért írtam mert én 4:33 alatt teljesítettem idén a Dunamarcit a Salz B-t 9:40 alatt és szerintem utólag belegondolva volt bennem még 20-40 perc csak folyamatosan tartalékoltam a nagy meleg miatt. A Dunamarci sokkal technikásabb le felé is, de fölfelé sokkal a salzon felfelé sehol sem kell leszállni mert köves vagy gyökeres volt míg a duna középrõl mást ne mondjak csak a piros + Dobogóköre.
Szint az tényleg rémisztõ elsõre de teljesíthetõ ha nem adod fel fejben,

[mjanos]

Akkor már inkább a B táv abba is csak egy emelkedõvel van több mint a C-n meg még megkerülöd a tavat. Ha a Duna marci középtávját letekerted 5-6 óra alatt akkor a B táv is meglesz kényelmesen.

Azért ezt a véleményedet értékeld át mégegyszer . A Dunamarci középet a Salz. "B" távval gondolatban is nagy bátorság összehasonlítani a válóságban egynapon sem lehet említeni vele, de a Salz C távjának is csak jelenthet a Dunamarci. Az a " csak egy egy emelkedõ" Kb 1200m szint ami majdnem a Duna közép teljes szintje .

[mjanos]

Ismét megerõsítem véleményemet a "sottermaratonok" kapcsán, miszerint akinek nem technikás a pálya, az esetleg próbáljon meg gyorsan menni, mert 40-el tényleg nem technikás. Ajánlom figyelmetekbe az élboly 80-100 közötti tempóját, s a mindkét keréken csúsztatva bevett kanyarokat. Ha ez szerintetek nem technika...

Ha meg kifejezetten singletrail-technikásat szeretnétek, próbáljatok ki egy Graz Maratont, közel van, s garantáltan berosáltok a lefeléken.

Ha már a KTM-rõl linkeltetek:
“Minden id

Én csak a Trek középen mentem tavaly de a lefelék nyugodtan lehettek volna DH versenypályák . Amikor tavaly a Mátrán a Rudolf tanyai lefelét valaki a rendezõk közül DH nak nevezte akkor azt mondtam ez mégnem látott MTB maratont illetve DH Pályát.
A hegy és a DH magyarországon mást jelent mint Ausztriában. Ott hegyikerékpár van nálunk meg "domb" kerékpárvan .

[epyc]

54 km

[Dante]

Ráadásul a Laci igencsak jól megy lefelé, s nem csak hozzám képest.

[Buki]

Ez jol hangzik!
Maraton, Fox Talas es "kell 130 mm rugout" egy mondatban.

[Dante]

Ismét megerõsítem véleményemet a "sottermaratonok" kapcsán, miszerint akinek nem technikás a pálya, az esetleg próbáljon meg gyorsan menni, mert 40-el tényleg nem technikás. Ajánlom figyelmetekbe az élboly 80-100 közötti tempóját, s a mindkét keréken csúsztatva bevett kanyarokat. Ha ez szerintetek nem technika...

Ha meg kifejezetten singletrail-technikásat szeretnétek, próbáljatok ki egy Graz Maratont, közel van, s garantáltan berosáltok a lefeléken.

Ha már a KTM-rõl linkeltetek:
“Minden id

[zeezoltano]

Akkor már inkább a B táv abba is csak egy emelkedõvel van több mint a C-n meg még megkerülöd a tavat. Ha a Duna marci középtávját letekerted 5-6 óra alatt akkor a B táv is meglesz kényelmesen.

[koszto]

Hazaértünk, beszámoló:
Szervezés ok, pálya ok.
Idáig 54en mentem, gondoltam idén tolunk valami keményebbet. Elõzõ nap a sóbányánál lévõ felfelét gyalog teljesítettük, így sejtettem mire számítsak (szinttérképen kb függõleges vonal).
Nekem nem tetszett a 72. Párszor mivel a lábam jelezte hogy görcs közeleg, inkább lazára fogtam a tempót (csatlakoztam 2 honfitárshoz, 6:51) így a több szint és a hosszabb táv ne készített ki jobban mint az 54 szokott (még pont 'kellemes' volt).
Viszont amíg az 54 útvonala sokszor vezet erdõben, itt aszfalt-sotter-sotter-aszfalt-sotter-sotter-sotter-aszfalt. Volt vagy 1 km köves erdei út, és ennyi . A lefelék így (nekem) elég unalmasak voltak, felfele meg tûzõ napon tekertünk. Hja, persze a végén meg megáztunk, elõbb a cél elõtt, majd a célban.

1 probléma adódott csak (szerencsére): Eltört a kulacstartóm 9km-nél! (Igen, a facebookos képes nem gyengén meredek aszfaltos emelkedõnél.)
Sose tudtam minek cipelek magammal egy csomó kábelkötegelõt (rajtszámot sose azzal rakom fel); hát most jó hasznát vettem! Sajnos innentõl kb 60 km-ig csak két kézzel tudtam a kulacsot visszarakni, azaz minden ivás után meg kellett állni. Igaz, ez a kisebbik rossz, ha abban a hõségben elhagyom a kulacsom... ott halok meg a pályán

Irtó lelkesek voltak a frissítõnél, pláne a gosauinál a kicsik, és persze szokás szerint a lakosság is! Tetszett hogy a második nagy mászás után a rendezõk jöttek fel és pumpás permetezõvel frissítettek minket .

Jövõre ugyanitt!

Köszi az infókat, jövõre azért megnézem ezt a 72-es pályát, az 54-es tényleg baromi jó de harmadaszorra azért már nem volt olyan izgalmas.

[Buki]

Egy magyar nõi induló beszámolója (talán Cseh veronika?):
Salzkammergut Trophy 2010

Igen, O lesz az.

[BPBF]

Egy magyar nõi induló beszámolója (talán Cseh veronika?):
Salzkammergut Trophy 2010

[MC Pite]

Bakker!
Akivel jöttem 3 célfotója van, nekem meg 0 (És 7tel több, azaz 10 kép készült róla. Idén hogy 3 van rólam, az kb negyede a 'szokásosnak'.)

B-n két erõs ismerõsöm indult most (otthon hosszúznak), úgy is számolt mindannyiunk hogy õk hamarabb érnek kicsit be mint én (arcüreggyuszi ugye), de hát 2-2,5 órával többet tekertek mint tervezték, és amíg én jól éreztem magam utána (szokásos váll és nyakfájás csak) addig õk nem nagyon mosolyogtak, és a gyomruk sem volt a toppon. Egyelõre nem vonz a B, csak 1 nagy mászással meg sok aszfalttal több... Sztem jövõre 54; ill csak tavasszal nevezek és meglátom.
Sóbányához 95%ban feltekertem, a maradék 5%nál nem tudtak/akartak elengedni... A magyarok meg is toltak 1-1 újra elindulás után, bár kételyeiknek adtak hangot hogy sokáig nyeregbe tudok maradni a tolóversenyben...