Szóval szvsz a Buda Maratont így lehet jellemezni:
-technikás, mert sok a kõ - túl technikás, fõleg a "hobby" - idézek "kezdõ kerékpárosok számára is könnyen teljesíthetõ..." ....na ez baromság, nem vészes, de egy tök kezdõnek maga a halál
-nagy dagonya nem lehet - szóval a tavaly is volt rövidítés, sár miatt, de a HHH-n nem igazán lehet igazi dagonya
-szint nem lehet annyi, mint amennyit mondtok - szerintem nincs komoly mászás, fizikailag nem túl megterhelõ, vagy ha igen, az a ritmustalansága miatt van (nincs pihenõ, végig pörgõs stb) - de pl egy Szilvás sokkal, de sokkal jobban kiüt az Ördög-oldallal...30on 1100...na neeeee, ez olyan, mint egy 90-esen 3300, ami egy osztrák maraton - na de az végig kistányéron 190-es pulzus, ez meg simán középtányér végig (csak hogy két részt mondjak, a virágos nyeregtõl a HHH-ig és a csúcs hegy oldalában SZINTÚT van, s extrameredek azért ugye nincs...talán a HHH nagy köves a legmeredekebb része, na az kistányér (nekem), de az tekerhetõ azért)
-rajt - nekem még sosem volt gondom a beragadással - a pályán meg kell indulni ahogy csak bírsz, s a sprint után szépen lassan beállni a mászósorba (nyilván típusfüggõ, én tudok "hidegen" is sprintelni valamelyest, így megúszom az akadást)
-frissítés elég - vigyetek kulacsot

tavaly semit sem ettem a saját kajámból -csak majdnem egy zselét a céltól 200 méterre (ami meglepett, mert nem így osztottam be az erõm, hogy rövidebb lesz a táv)
-ha tippet adhatok - ha közel laksz, próbáld ki a HHH-t, ne ott sokkoljon elõszõr, s ne kõkemény gumival menjetek (pattogni fog), s mindenkinél legyen belsõ
-másik tipp - sok pesti irgalmatlanul küldi lefelé, mert hát ott laknak, s csúcsra járatva ismerik az ösvényt - ha elõször látod, ne próbálj versenyezni velük...nincs értelme, s csak a balesetiben kötsz ki