...folytatás:
Hatodik tipp: Spórolj az idõvel –most válts!
A versenyzõk mindig ”fokozat tetejérõl” beszélnek. Ez azt jelenti, hogy gyors fordulatszámmal tekernek, anélkül, hogy küszködnének. Akár hiszed, akár nem, a bicajosnak kevesebbet kell dolgoznia egy magasabb fokozatban, mint alacsonyban (ha fokozat ”csúcsán” van). A legjobb módszer a csúcs eléréséhez, hogy gondolj úgy a bicajod hajtómûvére, mint egy automata sebességváltóra. Folyamatosan 80-90 pedálfordulattal tekerj, akármilyen fokozatban is vagy, és válts le-fel a fokozatokon belül, hogy tartsd az állandó fordulatszámot. A cél az, hogy akkor válts fokozatot, amikor változik a pedálozás; le (kisebb fokozatba), ha nehezebb, fel (nagyobb lánckerékre), ha könnyebb. A fordulatszám a lehetõ legegyenletesebb maradjon. Ahhoz, hogy elérd ezt az automatikus sebességváltást, olvasnod kell a terepbõl. Ha 80 pedálfordulattal repesztesz a laposon, és látod, hogy jön a hegy, ahogy eléred a hegy alját, le kell váltanod, hogy ugyanazzal a ropogós ütemmel tekerhess. Éppen csak mielõtt az emelkedõ tetejére érsz, válts vissza (fel, nagyra), hogy sima maradjon az átmenet és egyenletes. Egyértelmû, hogy a meredek emelkedõk és az erõs lejtõk megkívánják az automatizmus megszakítását, de gyakorlással gyorsan visszatérhetsz a fokozat csúcsúra.
Hetedik tipp: Nézz elõre!
Ne a bicajod elsõ kerekét bámuld! Semmit nem tudsz tenni a bukkanók, vízmosások és kövek ellen, amiken most kerekezel át. Nézz elõre az ösvényen. Meddig? Kezdetben minimum 16 méterre, majd minél gyorsabban hajtasz, annál messzebbre kell nézned.
Minden kezdõ MTB-s lehajtja a fejét. Helytelen! Ha elõre nézel, el tudod tervezni azt a vonalat, amit követni akarsz, engedheted a bicajt alattad dolgozni, és tarthatod a sebességed. Nehéz hozzászokni a fel a fejhez, de ha egyszer felfogod, gyorsabban tudsz menni. A versenyzõk –John Tomactól Mario Andretti-ig –úgy vélik, hogy a gyorsaság és az elõretekintés kéz a kézben járnak (ezt csak az elõrenézéssel lehet megtenni).
Nyolcadik tipp: Használd a mind a két féked!
Nincs olyan élõ bicajos, akit ne figyelmeztettek volna túl sok elsõ fék markolászásra. Bár igaz, hogy túl sok elsõ fék használat átdob a kormányon, az is igaz, hogy a fékerõ 70%-a az elsõ fékben van. Nem hatékony, ha csak a hátsó féket használod, energiát pazarolsz vele, és sietteti a hátsó rész kicsúszását. A helyes fékezés kulcsa röviden: 1.Az elsõ és hátsó féket egyszerre használd! 2.N e blokkold le a hátsó kereket. Azok a kerekek, amik nem forognak, csúszni fognak, a csúszó kerék nem szabályozható, és nem tud elég jól a földbe kapaszkodni ahhoz, hogy megállítsa a bicajt. 3.Amikor lehetséges, egyenes vonalban fékezz! (Lásd elsõ tipp.) 4.Úgy állítsd be a féket, hogy maximálisan hatékony legyen (nem lehet hátrább/ beljebb húzni) a kar ívének pontosan a felénél. Ez a ”félút” szabály engedi, hogy a fékpofák megfelelõ távolságra legyenek a felniktõl, ne érintsék meg a mozgó kereket, és a kerékpárosnak elég helyet biztosítson a fékek finom behúzásához, a fékkarra mért nyomaték segítségével.
Kilencedik tipp: Ne az akadályt bámuld!
Ne tapadj rá szemeiddel az elõtted lévõ akadályra, és ne célozd meg azt! Ha ez út közepén vagy követ látsz, amit ki akarsz kerülni, akkor ne bámuld! A tudatalatti különös utakon jár; ha arra összpontosítasz, amitõl félsz, amire gondolsz, és amit látsz, akkor azt meg is fogod célozni. Ha a terepen olyan követ látsz, amit ki akarsz kerülni, akkor ne nézz rá! Nézz túl rajta. Oda figyelj, ahová menni akarsz, és ne oda, ahová nem készülsz. Az ilyen fajta becélzás nagy veszélyeket rejt a kezdõ montis számára, mert õk félnek leginkább az eséstõl, ütközéstõl, kövek elgázolásától és a vízmosásoktól. Annyira félnek, hogy a negatívra koncentrálnak, így eszük és bicajuk követi ezt.
Tizedik tipp: Gondolj a láncodra!
A lánc himbálódzása a hegyikerékpáros ellensége. Amikor kezd kilazulni a láncod, és elkezd ide-oda verõdni, felmerül a lánc leesésének, a veszélye (láncvilla és gumi közé). Nem jó! Ha esélyt akarsz kapni a láncbeakadás elleni harcban, akkor a nagy fokozatra kell váltanod, ha gyorsan zúgsz le a tetõrõl. Ezzel a legnagyobbra történõ váltással a fölösleges láncot felveszi a fogaskerék, meghúzza a rugót, és csökkenti a lánc ledobódásának esélyét.
Minden hegyrõl lefelé a nagy fogaskerékre váltani kínlódás, de jobb mint az aljában észrevenni, hogy láncod a hajtómûcsapágyról csüng le. Ahogy felérsz a tetõre, szedd fel a fölösleges láncot, mielõtt elindulnál lefelé. Természetesen a tökéletesen sima lejtmenetben nem lesznek hepék és hupák, amik ledobhatják a láncot, ezért elõször használd a fejed, de legyél felkészülve a lánc hirtelen felvételére! Sok kiállítási darabnak túl hosszú a lánca. Ha le akarod mérni láncod helyes hosszát, válts elöl és hátul a legnagyobb fogaskerékre. Három lehetõség van: 1.Láncod nem elég hosszú ahhoz, hogy a nagy/nagy vagy kicsi/kicsi kombinációt használd. Lehet hogy az árus azt mondta, soha ne válts keresztbe (nagy/nagy vagy kicsi/kicsi), de mindenki ezt teszi. Addig tegyél szemeket a láncba, amíg használni nem tudod a nagy/nagy fokozatot. 2.Láncod simán viszi a nagy/nagy fokozatot, és a hátsó váltó mozogni tud. Ez a túl sok lánc jele. Vegyél ki szemeket. 3.Ajánljuk, hogy éppen csak elég láncot használj ahhoz, hogy a nagy/nagy fokozatot használni tudd. A hátsó váltó 45 fokkal elõrébb lesz húzva, és a lánc feszes, de nem túl szoros.
Remélem nem túl értelmetlen sor lett, de siettem vele (1és negyed óra alatt lett kész) és itt-ott elkalandozott a szemem a sorok között.
Ui: magellanboy-t nem lehetne kiszavazni innen? Minden héten kitennénk valakit a fórumról! Én vele kezdeném!
Belépés
Felhasználó létrehozása
Lezárt topik
Ugrás az oldal tetejére
Mire egyet tekertem a pedálon (gyakorlatilag lenyomtam az egyiket) éppen haladtam 5 cm-t, és a bringa már döölt is. A másik lábamat esélyem sem volt rátenni a pedálra. Aztán szépen lassan feljebb váltogattam vagy 5 fokozatot, és a végén sikerült is nyeregben maradnom és feltekernem. Azóta egy kicsit inkább eröölködök.
