
Mindenféle kódokat használ ahelyettt hogy megjelenítené (Pl. betûtípus vátásnál)
A régi jobb volt. Lehetséges ezen változtatni?
A Kokkknak nem az életkora határozza meg az agymenéseit, hanem a tényleges tartózkodási helye és az általa felvett órák idején a sulja közti távolság által keltett feszültség nagysága. Meg, hogy hogy kelt.
...meg célszerû, ha megvan az eredeti vagy annak vásárlását igazoló irat (számla, etc.)!
Egyébként:
Excuses are like assholes... Everybody's got one, and they all stink
Let the people speakNem érdekel, leírom a szót mert az hogy valaki adjon meghívót egy fájlcserélõs oldalra belefér a kifogásolható kategóriába.
Sajnálom.
Excuses are like assholes... Everybody's got one, and they all stink
Let the people speak"A man always has two reasons for doing anything: a good reason and the real reason." J.P. Morgan
"Science is not a democracy that can be voted on with the popular opinion." Earl R. Geddes P.h.D.
1. A szerzõi jogsértés és következményei a jelenleg hatályos Szerzõi Jogi Törvény és a Büntetõ Törvénykönyv alapján
A szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 26.§ (8) bekezdése alapján a szerzõnek kizárólagos joga, illetve csak õ adhat engedélyt arra, hogy mûvét vezeték útján, vagy bármely más eszközzel oly módon tegye hozzáférhetõvé a nyilvánosság számára, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyedileg választják meg. Ugyanez a jog megilleti az ún. kapcsolódó jogok tulajdonosait is, azaz az elõadómûvészeket [Szjt. 73.§ (1) bekezdés e) pont], a hangfelvétel elõállítókat [Szjt. 76.§ (1) bekezdés c) pont], a rádió- és televízió-szervezeteket [Szjt. 80.§ (1) bekezdés d) pont], valamint a filmelõállítókat [Szjt. 82. § (1) bekezdés c) pont]. A szerzõi mûvek egyedi lehívás-hozzáférés útján történõ internetes hozzáférhetõvé tétele e felhasználási mód körébe tartozik. Amennyiben a DC hub felhasználói által megosztott tartalom szerzõi jogi védelem alatt álló szerzõi mû, az adott felhasználó szerzõi jogsértést követ el.
A szerzõ jogsértés megállapítása polgári illetve büntetõjogi jogkövetkezményekkel jár. A polgári jogi szankciókat az Szjt. 94. §-a határozza meg (pl. a jogsértés abbahagyása és a további jogsértéstõl való eltiltás, adatszolgáltatás, kártérítés), míg a büntetõjogi jogkövetkezményeket a Büntetõ Törvénykönyv 329/A §-a tartalmazza (a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány nagyságától függõen pénzbüntetés vagy maximum nyolc évig terjedõ szabadságvesztés). A polgári jogi szankciók köre az Szjt. 2005. decemberében történt módosítása folytán 2006. április 15. után jelentõsen kibõvül, így például lehetõség lesz polgári per keretén belül is a jogsértéssel elõállított dolgok, illetve a jogsértéshez használt eszközök � így pl. a jogsértõ számítógépének � lefoglalására.
3. A hub üzemeltetõjének szerzõi jogi felelõssége a 2006. április 15-én hatályba lépõ új szerzõi jogi szabályok alapján
a) Polgári jogi következmények
Az Szjt. 2006. április 15-én hatályba lépõ módosítása szerint a jogosult a jogsértés abbahagyását és a további jogsértéstõl való eltiltást azzal szemben is követelheti, akinek szolgáltatásait a jogsértés elkövetéséhez igénybe vették [Szjt. új. 94.§ (1) bekezdés b) pont]. Szerzõi jogsértõ tartalmak DC++ rendszeren történõ megosztása esetén a hub üzemeltetõje egyértelmûen a szerzõi jogsértést megvalósító internetes hozzáférhetõvé tételhez közvetlenül kapcsolódó és ahhoz szükséges szolgáltatást nyújt, ezért a jogsértéstõl, ezért a szolgáltatás további nyújtásától való bírósági eltiltás vele szemben is alkalmazható lesz, még abban az esetben is, ha a szerzõi jogsértés elkövetésében nem vesz részt, sõt akár nem is tud róla. A hub üzemeltetõje az elõbbieken túl kötelezhetõ lesz a jogsértéssel kapcsolatos adatszolgáltatásra, ha a hub üzemeltetése kereskedelmi haszonszerzést is szolgált (pl. reklámok közzétételével) [Szjt. új 94. § (4) bekezdés c) pont], illetve a hub szoftvert futtató számítógép is lefoglalható lesz, mint a jogsértés eszköze, ha a tulajdonosa tudott a jogsértésrõl. A felsorolt szankciókat a bíróság ún. ideiglenes intézkedés keretében már az ítélet meghozatala, sõt akár a kereset benyújtása elõtt is elrendelheti a jogosult kérelmére.
Az ASVA jogi szakértõinek álláspontja szerint a hub üzemeltetése az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatások egyes kérdéseirõl szóló 2001. évi CVIII. törvény (Elkertv.) hatálya alá tartozik, mint információs társadalommal összefüggõ szolgáltatás [2. § f.) pont], a hub üzemeltetõje pedig a törvény 2. § ld) pontja szerinti közvetítõ szolgáltatónak minõsül. Ebbõl következõen a hub üzemeltetõjének eleget kell tenni az Elkertv-ben elõírt kötelezettségeknek, különös tekintettel az adatszolgáltatási (4.§), adatvédelmi (13/A.§) és a reklámok küldésével kapcsolatos (14.§) szabályokra.A hub üzemeltetõjének szerzõi jogi felelõssége a jelenleg hatályos Elkertv. alapján
A hub üzemeltetõjének, mint az Elkertv. 2.§ ld) pontja szerinti közvetítõ szolgáltatónak a felhasználók által megosztott jogsértõ tartalommal okozott jogsértésért illetve kárért való felelõssége már a jelenleg hatályos szabályok alapján is megállapítható, hiszen a közvetítõ szolgáltató az Elkertv. 7.§, ill. 11-12. §-ai szerint felel a más által hozzáférhetõvé tett internetes tartalom jogellenességéért. Felelõsségét csak akkor tudja kimenteni, ha bizonyítja, hogy nincs tudomása a megosztott tartalom jogellenességérõl, vagy olyan tényrõl amely az adott tartalom jogellenességét valószínûsíti, illetve ha haladéktalanul intézkedik a jogellenes tartalom eltávolításáról és a hozzáférés megtiltásáról, ha a jogsértõ tartalomról tudomást szerez.
E feltételek fennállását azonban a hub üzemeltetõje köteles bizonyítani. A bizonyítási teher alapján a hub üzemeltetõjének kell tehát bizonyítania a megosztott tartalmak internetes felhasználásának jogszerûségét pl. azokban az esetekben is, amikor a 30-40 Gbyte vagy ennél is magasabb megosztási minimum és a chat-fórumon szereplõ esetleges egyértelmû utalásokból alapos okkal arra lehet következtetni, hogy pl. filmes tartalmak megosztása folyik a hubon keresztül, amelyekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre okirat arról, hogy a jogtulajdonosok az internetes hozzáférhetõvé tételt akár a megosztóknak, akár a hub üzemeltetõjének engedélyezték volna. A hub üzemeltetõje akkor mentesül a felelõsség alól, ha a szerzõi jogosult felszólítására lefolytatja az ún. értesítési és eltávolítási (notice-and-takedown) eljárást (Elkertv. 13. §).
c) Büntetõjogi jogkövetkezmények
A Btk. 329/A. §-a szerinti szerzõi és szerzõi joghoz kapcsolódó jogok megsértésének szándékos elkövetése esetén a fentieken túl a hub üzemeltetõje bûnsegédként is felelhet, amennyiben tisztában volt azzal, hogy az általa a fájlcserélés eszközeként biztosított szolgáltatást bûncselekmény elkövetésére használták fel. Ezt alátámaszthatja az a tény, hogy a hubokra való belépés feltétele nemritkán 30-40 Gbyte, vagy annál is nagyobb megosztás, márpedig ekkora mennyiséget rendszerint csak szerzõi jogvédelem alatt álló tartalmak � filmek, zenei hangfelvételek, szoftverek � tesznek ki. A hub-szerver ebben az esetben is lefoglalható, mint a bûncselekmény elkövetésének eszköze. 2005. során több rendõrségi akciót hajtottak végre sikeresen DC ++ hubok és felhasználóik ellen, amelyek során számos hub-szoftvert futtató számítógépet foglaltak le.
A közeljövõben életbe lépõ jogszabályi változások és az elmúlt idõszak bûnüldözési gyakorlata arról tanúskodnak, hogy a szerzõ jogok érvényesítése során fokozódik a jogsértés elkövetéséhez igénybevett szolgáltatás biztosítójának felelõssége. Ezért a DC++ hubok használata már nemcsak a felhasználóktól, hanem a hub üzemeltetõjétõl is felelõs magatartást követel meg, azaz a hub üzemeltetõjének a rendelkezésére álló eszközökkel mindent el kell követnie, hogy az általa üzemeltetett hubon keresztül ne kerülhessen sor jogsértõ tartalom megosztására. Különösképpen pedig együttmûködési kötelezettség terheli a jogtulajdonosokkal, illetve azok jogérvényesítési szervezeteivel az ún. értesítési és eltávolítási eljárásra vonatkozó szabályok betartása terén.