Jelentkezz be Regisztrálj
Pécsiek ide! #3
#60301
Írta 2006. február 21. - 11:35
"Az Egyesült Államokban ma is az elsõ és mindmáig egyetlen olyan elnökként emlékezetes, aki lemondásra kényszerült - különben ugyanis alkotmányos vádemeléssel, impeachment-tel távolították volna el hivatalából, noha nem egészen két évvel korábban fölényes választási gyõzelemmel szerzett négyéves elsõ elnöksége folytatására újabb, második mandátumot. Kínában ma is elismeréssel és féltve õrzik 1972-es pekingi látogatásának emlékét és az akkor kimunkált kínai-amerikai közleményt. Az indokínai térség országaiban egyszerre látják annak az embernek, aki éveken át hadat viselt ellenük, de annak is, akinek elnöksége alatt elhallgattak a fegyverek (és végsõ soron létrejöttek a feltételek Hanoi gyõzelméhez).
Nixon élete (1913 január 9 - 1994 április 22) és elnöksége (1969-1974) csupa ellentmondás - self-made manként a maga erejébõl emelkedett a csúcsra és a szó szoros értelmében maga tette nyakára a hurkot, illetve az ellene végzetes bizonyítékul szolgáló magnetofonszalagot. A világpolitikában azonban alighanem ennél is maradandóbb nyomot hagy az a "politikai holdraszállás", amelyet éppen az õhozzá közel álló amerikai konzervatívok által gyûlölt kommunista Kínában hajtott végre 1972 februárjában. Nemcsak a szenzáció miatt: az elnöki vizit bekapcsolta a nagyhatalmi játékba a világ legnépesebb, ám addig elszigetelt országát, amely akkor kemény konfliktusban állt az Egyesült Államok számára legfõbb fenyegetést jelentõ Szovjetunióval.
Richard M. Nixon 1913. január 9-én született egy kis kaliforniai farmon, kiváló eredménnyel végezte iskoláit és a Duke University Law School jogi diplomáját szerezte meg. 1940-ben kötött házasságából két lánya született. A második világháborúban a haditengerészet tisztjeként szolgált, leszerelése után a fáma szerint egy apróhirdetésre jelentkezett képviselõjelöltnek és meg is választották, 1950-ben pedig republikánus szenátori mandátumot szerzett. A kongresszus tagjaként a kommunistaellenes hajszát folytató McCarthy-bizottságban is aktív szerepet játszott. 1952-ben Dwight Eisenhower, a népszerû Ike oldalán alelnökké választották. 1960-ig töltötte be ezt a tisztséget, ám Ike elnökségének lejártával õ maga alul maradt a demokraták vonzó fellépésû jelöltjével, John F. Kennedy szenátorral szemben.
"Sivatagi átkelésének" nyolc éve alatt ügyvédi és elõadói tevékenységébõl tartotta fenn magát, sokat utazott világszerte, sikertelenül pályázott 1962-ben kormányzói posztra - ám 1968-ben ismét megszerezte pártjának elnökjelöltségét, majd az elnöki tisztséget is. 1972-ben minden addigit meghaladó többséggel választották újjá a Fehér Ház lakójává, ám 1974. augusztus 4-én lemondásra kényszerült annak a politikai botránynak következtében, amely Watergate-ügy néven vonult be az amerikai krónikákba. Még az újjáválasztási kampány idején, 1972-ben a washingtoni Watergate-luxuslakótömbben betörõket füleltek le, akik a Demokrata Párt választási irodájába hatoltak be. A szálak a Fehér Ház felé vezettek. Nixon azért bukott bele a fõleg a sajtó egyre újabb leleplezései nyomán megállíthatatlanul terebélyesedõ ügybe, mert sajátmaga készíttetett titokban magnófelvételeket - jövendõ emlékirataihoz - az elnöki hivatalában folytatott megbeszéléseirõl. Ez a tény a vizsgálat során kipattant és a felvételek bizonyították, hogy alig néhány nappal a betörés után arról tárgyalt munkatársaival, miként lehetne eltussolni az ügyet.
Így az amerikai politikai világban a hatalommal való visszaélés és az igazság elkendõzése volt az a morális vád, amelyet akkor és azóta is emeltek vele szemben. Elnökségének nemzetközi lépései viszont sokban átalakították a hidegháború elsõ évtizedeiben éveiben testet öltött nemzetközi rendszert.
Nixon "megörökölte" a demokrata elnökök idején kiszélesedett és az õ idején csúcspontra jutott - általa újabb országokra kiterjesztett - indokínai konfliktust, de az õ elnöksége idején, 1973 januárjában születtek meg a párizsi békemegállapodások is, amelyek alapján véget ért az amerikai szerepvállalás a háborúban. Míg azonban a párizsi megállapodást elsöpörte a vietnami kommunista hatalom késõbbi offenzívája, amellyel Dél-Vietnamban is megdöntötte a Washingtonnal szövetséges rendszert, a Nixon által Pekinggel és Moszkvával kötött megállapodások hatása azóta is érezhetõ.
Pekingi látogatása 1972 februárjában azért volt meghatározó politikai fordulat, mert a Mao Ce-tung vezette kínai kommunisták gyõzelme után az Egyesült Államok a Tajvanra menekült Csang Kaj-sek-rezsimet támogatta és Kína egyedüli képviselõjének tekintette - ezzel szinte Moszkva karjaiba lökve a pekingi kormányzatot. Nixont konzervatív republikánus politikusként nem érhette a kommunista-barátság gyanúja, éppen ezért hajthatta végre õ a fordulatot Washington kínai politikájában. Az idõpont, nem sokkal a kínai-szovjet határincidensek után, különösen kedvezõ volt erre.
Az amerikai elnök olyan pillanatban látogatott Kínába, amikor országának még diplomáciai kapcsolata sem volt Pekinggel, erre még éveket kellett várni - viszont a vizitje idején aláírt sanghaji közlemény, amely diplomáciai kétértelmûséggel ismeri el, hogy a Tajvani-szoros két oldalán (a Kínai Népköztársaságban és a Tajvani Köztársaságban) élõ kínaiak egyetértenek abban: egy Kína van és annak Tajvan részét alkotja - ma is vitatott szerepet tölt be. Kína Tajvannal kapcsolatos országegyesítõ politikája alapelvének tekinti, az Egyesült Államok ha csak lehet kerüli említését, Tajvan elutasítja.
A kínai-amerikai enyhülést követte az amerikai-szovjet megállapodás a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról, amely ugyancsak áttörésnek számított a maga idejében. Nixonnak külpolitikájában Henry Kissinger volt a jobbkeze, nemzetbiztonsági tanácsadóként, majd külügyminiszterként fontos szerepet játszott mind az elnök pekingi látogatásának elõkészítésében, mind a szovjet-amerikai tárgyalásokban, mind a párizsi megállapodások elérésében, mind a Közel-Keleten. Kissinger késõbb azzal a hasonlattal érzékeltette a saját szerepét, hogy a diplomata csak akkor lehet eredményes, ha érzékeltetni tudja tárgyalópartnereivel: mögötte áll valaki "a nagy bottal".
A Watergate-ügy elõbb meggyengítette Nixon elnökségét - több munkatársa börtönbe került -, majd 1974 augusztus 8-án lemondásra kényszerítette. Nixonnak botrányos körülmények között kellett távoznia, csak azért nem emeltek vádat ellene, mert lemondása fejében utóda, Gerald Ford elnök kegyelmet adott számára. Nem maradt azonban élete végéig politikai pária: számos könyvet írt, újra beutazta a világot, találkozott a világ vezetõ politikusaival, elnöki könyvtára Yorba Linda településen, ahol született, hû embereinek állandó mûhelyévé vált. Az 1994 április 22-én bekövetkezett halála elõtti években ismét gyakran szerepelt a nyilvánosság elõtt szenior államférfiként, temetésén nemcsak a republikánus Bob Dole szenátor mondott beszédet, de Bill Clinton akkori elnök is, no meg természetesen Henry Kissinger.
Watergate azonban azóta is fogalom - még a gate utótag is, amely minden vezetõ politikust érintõ botrányban feltûnik, a világ minden táján. "
#60302
Írta 2006. február 21. - 11:25
#60303
Írta 2006. február 21. - 11:15
Van kedvem menni. De semmi mást nem tudok elmondani.
Sztem Gabesz is megy, legalábbis tegnap valamit említett. Na majd ha megbeszéltük, szólok neki.
Koppant ma a ford, mikor parkoltam egy olyan helyre, ahová nem szoktak parkolni. Valószínû másoknak nem szokott ott koppanni, mivel nem parkolnak oda. Hehehe...
Folyik a pénz.
Edit: most vállaltam el a párhuzamos port(ok) programozása assembly nyelven címû elõadást. Van rá egy hetem. Fákk!
A Kokkknak nem az életkora határozza meg az agymenéseit, hanem a tényleges tartózkodási helye és az általa felvett órák idején a sulja közti távolság által keltett feszültség nagysága. Meg, hogy hogy kelt.
#60304
Írta 2006. február 21. - 11:15
#60305
Írta 2006. február 21. - 11:12
Na nyomkodod a telót szabadidõdben, Fugger?
#60306
Írta 2006. február 21. - 11:11
Király volt a tegnapi mogyorós sörrentés!!!
Reggel kicsit tojtam az idõ miatt,de north shore-nak elment volna.De most ezer ágra süt a nap!!!Mennyünk megint tekerni!!!
Valaki!!!Mindenki!!!:bananadan
<<<ROCK&ROLL>>>
:ogien:
#60307
Írta 2006. február 21. - 10:59
Give me some iced-tea from long Island!
#60308
Írta 2006. február 21. - 10:53
Ebben az esetben NEM fognak idegesíteni az ilyesfajta hozzászólások, hidd el.
#60309
Írta 2006. február 21. - 10:42
Hejj, vazze! Elkezdõdött a szezon és ezek után majd mindennap azt kell hallgatni, hogy milyen iszonyat királyat tekertetek? Nyissatok erre egy másik topicot, mert ez itt nagyon OFF! Muhahahahaaaaa, gecók!
Heheheheee.. pedig Mettyú szokjál ehhez hozzá, hogy mostantól mindennap ilyen bejegyzésekkel lesz tele a fórum.. menj te is!
#60310
Írta 2006. február 21. - 10:21
Ninjáknak: Chuck Norris forgórúgásának szelét már 1600 mérföld távolságból meg lehet érezni.
Gyúrósoknak: Amikor Chuck Norris fekvõtámaszozik ,nem magát tolja ki, hanem a Földet nyomja le.
#60311
Írta 2006. február 21. - 10:12
HülyeKokkKikérdezett:D:D?
Oksa, még nálam sem egyértelmû a helyzet... De valamikor valamit csinálok:D...
"Give me a chance to shine and I'ma blind the world..."
SS Ultimate 2013 YZ0 Flamethrower 2011 Penge 2011.
#60312
Írta 2006. február 21. - 10:03
#60313
Írta 2006. február 21. - 10:00
A Kokkknak nem az életkora határozza meg az agymenéseit, hanem a tényleges tartózkodási helye és az általa felvett órák idején a sulja közti távolság által keltett feszültség nagysága. Meg, hogy hogy kelt.
#60314
Írta 2006. február 21. - 09:58
"Give me a chance to shine and I'ma blind the world..."
SS Ultimate 2013 YZ0 Flamethrower 2011 Penge 2011.
#60315
Írta 2006. február 21. - 09:51
#60316
Írta 2006. február 21. - 09:46
A tegnapi tekerés nem volt rossz nekünk sem. De valamit sürgõsen csinálnom kell, mert majd meghaltam, annyira gyenge vagyok... LEfelé 3 kanyart tekerek, utána csak lihegés. Sztem ha nincs hideg, elmegyek 1-2 kört majd betonon a kis speedyvel, hogy tekerjek is...
Meleget, napot, szépidõt!!!
És egy LOL reggelre...
A Kokkknak nem az életkora határozza meg az agymenéseit, hanem a tényleges tartózkodási helye és az általa felvett órák idején a sulja közti távolság által keltett feszültség nagysága. Meg, hogy hogy kelt.
#60317
Írta 2006. február 21. - 09:43
Jah, király volt a tekerés, de ma asszem elmegyek elõbb. Csak nem fog esni...
Fahely:
Nem kell semmiféle bocsánat, csak sajnálom, hogy faszság miatt nem tudtunk menni együtt. Meg azt is, hogy elmehettem vona háromkor is, de így fél öt után indultam, és szürkületben jöttem le...
Na szép napot mindenkinek!
"Give me a chance to shine and I'ma blind the world..."
SS Ultimate 2013 YZ0 Flamethrower 2011 Penge 2011.
#60318
Írta 2006. február 21. - 09:29
Mily király kan-rágcsálás volt tegnap!! HEHEHE
...meg bringázás is, végül mindenki feljutott a toronyig, no meg le is.
Érzem is a mindenemet...(kulcscsont izomlázam van)
#60319
Írta 2006. február 21. - 00:21
A Kokkknak nem az életkora határozza meg az agymenéseit, hanem a tényleges tartózkodási helye és az általa felvett órák idején a sulja közti távolság által keltett feszültség nagysága. Meg, hogy hogy kelt.