Minden fontos ponton volt rendezõ és én nem találtam olyan pontot ami túlbiztosított lett volna. Szerintem még kevesen is voltunk. Ezt egy résztvevõnek nagyon nehéz megitélni szerintem, mert õ csak néhény pillanatot tölt el egy ponton ahol a rendezõk másfél órát álltak. Miután a záró rendõrautó áthaladt a biztosított ponton a szervezõ választhatott, vagy élvezi a felvonulást és elvegyül a tömegbe, vagy elõresiet segíteni a többi társának. Az, hogy te egy adott ponton több szervezõt is láthattál az nem volt véletlen. Küküék határozták meg, hogy hova hány ember kell. Õk osztották szét a 350 szervezõt arra a tizenegynehány kilcsire, és a nagyobb keresztezõdéseket (Oktogon, Erzsébet tér...) inkább túlbiztosították, mintsem kevés ember legyen ott. És a végérõl is sok szervezõ volt aki elõrement segíteni a többieknek, ezért érezhetted a túlbiztosítást.Azt ugye sejted, hogy nem a rendezokkel volt bajom?
Igazabol en csak arra gondoltam, hogy sok helyen volt tul sok rendezo es talan nem artott volna a budai oldalra jobban figyelni, de ez epito kritika reszemrol es nem szamonkeres. ...
Bukó: sok ember addig nem szánja rá magát amíg sajhát bõrén nem tapasztalja meg. Egyesek képtelnek hallgatni mások jótanácsára. Ez olyan mint az autóban a biztonsági öv. Ha kocsiba ülök (vezetni vagy utsaként) az elsõ, hogy bekapcsolom az övet.
Én amióta nem csak a boltbajáros bringás vagyok azóta hordok bukót. Mindíg a fejemen van, és ha véletlenül elfelejtem akkor is észerveszem és visszaszaladok érte. Én már sajna saját bõrömön is megtapasztaltam a bukó áldásos hatását egy olyan helyzetben ahol abszolút nem gondoltam volna, hogy akkorát lehet esni, vagy hogy egyáltalán ott el fogok esni. Ha a bukó nem lett volna a fejemen a mentõsõk kaparnak össze. Így szerencsére megúsztam egy új sisak beszerzésével (a régit azóta is mutogatom ismerõsöknek, és már másnap mentem venni) és egy orrtöréssel.

Belépés
Felhasználó létrehozása

Ugrás az oldal tetejére






