Hétvégi Královsky Maraton eredmények: Rákos Tamás 25 km 590m szint 4/27 01:28:38 15:57km/h
Szigeti Zoltán 52 km 1650m szint 23/49 03:59:12 13:04km/h
Ferenc Gábor 52 km 1650m szint DNF
Takács Gábor 82 km 2990m szint 4/12 05:45:00 14:26km/h
Hétvégén megint északi szomszédainknál jártunk maratonozni, a pálya az igen látványos Szepesi vár mellett fekszik és részben ott is halad. Az elsõ húsz kilométer nem túl élvezetes nagyon nyílt terepen halad és mivel igen csak pucsított a nap nem is nagyon élveztem, kicsit elegem van már idén a kánikulás versenyekbõl. Szerencsére a két komolyabb mászás már erdõben folyt és néha be is felhõsödött ez igen jól esett, nem volt nagy tolongás a pályán mivel 57 induló volt össz-vissz hosszútávon, konkrétan 20 és 40 kilométer között teljesen egyedül tekertem. Dózerutak, tócsák le-fel, az út szélén vad málna, jó volna kicsit szemezgetni, aztán megláttam az úton egy nagy rózsaszín kakit, ez most hogy is, ja valami állat belakmározott a málnából. Na várjunk csak, hogy is van ez a maci a málnásban szólás... bakerrr ez medve sz.r!!!
Negyvennél beértem egy négyfõs bolyt két embert leszedtem az egyik egy Debreceni srác volt egy titán Morati bicóval ezután bevittek az erdõbe egy kis csiki-csukis lefelére, egy balos kanyar után konkréten beestünk egy kis házikó udvarára ahol a gazda tüzet rakott a bogrács alá, rezignáltan vett tudomást rólunk, nem zavartatta magát, nem az elsõ voltunk már aznap, a szlovák srác gyorsan még odaköszönt aztán eltûntünk egy 30centi széles kövekbõl kirakott lépcsõn, amin majdnem eldobtam a vasat... Kicsit késõbb a szlovák srác konkrétan is és én is húztam nemsokára egy satu féket mert olyan meredek, laza talajú tûleveles lefelé volt, hogy leszállni és leszökdécselni is alig tudtam, nem szívbajosak a szlovákok a pálya kijelöléssel.
Az 50 kilométernél levõ frissítõhöz már én értem be elsõnek aztán sorakoztak befelé a többiek is, a kínálat szívemnek igen kedves, dinnye, alma, narancs, citrom, só, hogy csak az itthon ismeretlennek számító dolgokat említsem. (A Horal maratonon volt alkalmam megkóstolni a sózott görög dinnyét, érdekes párosítás, de nem rossz) A frissítõrõl egy Cseh fickóval mentünk ki aki igen csak a kategóriámnak nézett ki és õ is ezt gondolta rólam mert innentõl kezdve csendes párharc bontakozott ki, öt kili agyforraló nyílt terület végig felfelé és utána jött a második hegy megmászása, hol Õ hol én mentem elõl, néha valamelyikünknek sikerült kicsit elszakadnia rövid idõre, de nem bírtunk egymással, így értük el a következõ itatópontot ahol összejött a közép táv és a mi pályánk. Volt még néhány kistányér-nagytányéros mászás a hegytetõig kerülgetve a középtávosak végét, az egyiknél a bicót toló fickó meghallotta a kismozdony szerû szuszogásomat ahogy mókuskerekeztem felfelé, visszanézett elkerekedett a szeme, a számára hihetetlen látványtól, benyúlt a zsebébe elõvette a telefonját és lefényképezett, vicces volt számomra jót somolyogtam magamban.
A hegytetõn néhány siklóernyõs készülõdött ép elrajtolni mi meg a cseh fickóval elkezdtük a le ereszkedést a hegyrõl a három piros nyíl+koponyás kis DH-n, a fickó hibázott elõttem és lepattogott az ideális nyomról majdnem elperecelt, itt csúsztam el mellette és innentõl már csak nyomtam a Pozort!!! a tolós embereknek, nem volt pite a lefelé, nem emlékszem kellett e valaha két újjal húznom a fékkart mostanáig. Szerintem izzottak a tárcsák a szinteres fékbetétek meg ,,üvöltöttek" mint két megvadult öszvér, kicsit elgurult a gyógyszer, na, de nagyon jó volt a lefelé, sikerült is végleg leszakítani a fickót, a végére 7 percet adtam neki. Mint kiderült a végén nem is a kategóriámban volt, 50 feletti, minden tiszteletem az övé, nagyon jól nyomta, a Horalon a célban értem utol egy szlovákot aki 60 feletti, ismerõs volt a neve, megnéztem a Salz eredmény listáját és igen õ volt az aki 4 percet adott 119km 3900m szinten!!!
Volt még egy nagyon jó technikás lefelé a pályában elõtte egy kellemetlen tolós résszel és egy hosszú földutas nyílt terület befelé a célterülettel szomszédos faluba a kettõ közt kábé három kilométer, pont meg is lesz a táv az órám szerint. Egy fiatal szlovák sráccal értünk be, na gondoltam szépen bevonatozunk a célterületig, õ is így vélekedhetett mert be ült mögém így értünk be a faluba ahol jött a fekete leves neki fordítottak a nap elején már megjárt, vár melletti dombnak egy rissz-rossz földúton. A srác szlovákul én magyarul nagy internacionalista egyet értésben szidtuk a szervezõk kedves mamáját, egy teljesen felesleges 4 kilométert tettek be olyan utakkal, réttel amin reggel már jártunk és akkor sem volt élvezetes, most meg hullára kiszáradt lánccal végképp nem, rossz szájízzel fejezõdött be a verseny.
Képek:
Picasa Webalbumok - Gábor - Névtelen