1666 hozzászólás a témában

[Hápi]

Levegõsök: "egy tonna árut ugyanolyan távolságra tízszer akkora energiafogyasztással és légszennyezéssel, sokkal nagyobb zajterheléssel, valamint százszoros baleseti kockázattal lehet elszállítani közúton, mint vasúton."
Reagálnak a kamionosok a sínek tovább bírják kampányra: közúton olcsóbb, nõtt a "zöld kamionok" száma hazánban és mi lenne a sok dolgozóval, ha a kamionokat a vasút szállítaná. Az elsõ két indok még nem nagyon csökkenti a környezetszennyezést. A dolgozókra (sofõrök, logisztikusok) meg a vasúton történõ szállításnál is szükség van -szerintem.
http://www.nol.hu/cikk/392842/

Remélem az elözõ hozzászólásomat nem értettétek félre. Ott csak azt akartam mondani, hogy a környezetvédõk egyik fele támogatja a szélerõmûveket a környezetbarát energiatermelés miatt, míg másik részük ellenzi a madárpusztulások miatt. Hol itt az igazság? Környezetbarát technológia miatt is pusztulnak az állatok meg a levegõszennyezés miatt is. Ne értsetek félre semmi bajom az állatokkal, sajnálom is amikor elpusztulnak, de majd ehhez is alkalmazkodnak. Ha képesek arra, hogy egy adott helyre odaszokjanak a kajáért és adott útvonalakon vonuljanak akkor ezt is kikerülik majd. De nem olyan magasak ezek az erõmûvek szerintem, hogy tömegesen esnének áldozatul.

[Hápi]

Kezdem azt hinni, hogy a zöldeknek mindegy csak beleköthesenek vmibe. Ha van szélerõmû az a baj, ha nincs az a baj.
http://www.mfor.hu/c...p?article=24485

[PR]

Akkor bukta, csak ánglisül motyogok valamennyit

[lazus]

Ez lehet, hogy hülye kérdés, de ugye ez magyar nyelvû?

Felírom, de majd nyáron.

Sajnos nem magyar, hanem német.

[PR]

Mit jelent az ökológiai erdõgazdálkodás?

A napokban két laoszi erdõ fenntartható erdõgazdálkodás (FSC) minõsítést kapott. Ma már világszerte több mint 50 millió hektárt tesz ki az egyik legismertebb nemzetközi tanusítvánnyal, az FSC-vel rendelkezõ mûvelt erdõk területe.

A két, tanusítvánnyal ellátott, egyenkét mintegy 50.000 hektár területû erdõség Laosz középsõ részén Khammouane és Savannakhet tartományban található. Ez az elsõ alkalom, hogy a dél-kelet ázsiai országban ökológiai erdõgazdálkodás minõsítést adtak ki. Az érintett erdõterület 11 környezõ falu lakossága számára a legföbb megélhetési forrást jelenti. A minõsítés révén a helyi lakosság könnyebben bekapcsolódhat az ökológiai erdõgazdaságból származó termékek nemzetközi kereskedelmébe – áll a WWF közleményében.

FSC tanusítvány 1993 óta

Az FSC (Forest Stewardship Council - Felelõs Erdõgazdálkodás Tanácsa) az egyik legelterjedtebb nemeztközi minõsítés, amely garananciát jelent az ökológiailag fenntartható gazdálkodásra és a helyi lakosság jogainak és érdekeinek figyelembevételére. Az FSC-t 1993-ban hozták létre természetvédelmi szervezetek, faipari vállalatok, erdõgazdaságok és helyi közösségek. A tanusítvány célja a világvilágviszonylatban zajló környezetpusztító erdõgazdálkodás visszaszorítása.

A független akreditált testülettõl származó minõsítés egyrészt garantálja, hogy az adott termék (fa- és papírárú) olyan erdõgazdaságból származik, ahol a kitermelés és erdõ újratelepítés során figyelembe veszik a biodiverzitás és az ökológiai egyensúly fenntartását; ugyanakkor garantálja a helyi lakosság jogainak és érdekeinek figyelembe vételét, illetve a döntéshozatalba való bevonásukat.

Magyarországon 140 ezer hektár erdõ FSC minõsítésû

Az alapítás óta eddig összesen 60 ország kapcsolódott be és mintegy 50 millió hektárnyi erdõterület nyert ilyen tanúsítványt; ebbõl 15 millió hektár Európa 21 országában található.

Magyarországon jelenleg három területen (Mecsek, Nyírség, Somogy) összesen mintegy 140 ezer hektáron folyik FSC minõsítésû erdõgazdálkodás.

Európában egyre többen gondolják úgy, hogy vásárlóként is szeretnének tenni valamit a természet és a helyi közösségek védelméért; ugyanakkor több nemzetközi (FSC, PEFC) és nemzeti minõsítési (pl. Németországban Naturland) rendszer is létezik, amelyek között bizony néha nehéz eligazodni.

Az utóbbi években folyamatosan nõ a fenntartható használatú erdõk területe, ami egyrészt a piaci keresletnek másrészt pedig annak tulajdonítható, hogy a bankok, biztosító társaságok az erdõk tulajdonosaival, kezelõivel kötött biztosítási, hitelnyújtási szerzõdések esetén elõnyként vagy feltételként tüntetik fel az FSC tanusítvány meglétét.


Illegális fakitermelés

Napjainkban az illegális fakitermelés és kereskedelem jelenti az erdõk számára a legnagyobb veszélyt. A probléma elsõsorban az Amazonas, Dél-Kelet-Ázsia illetve Oroszország távol-keleti területein a legsúlyosabb, és sok esetben védett területeket is érint. A szakértõi becslések szerint Oroszországban a kitermelt fa 50 százaléka, Indonéziában és Brazíliában pedig közel 80 százaléka illegális kitermelés útján kerül forgalomba. A kitermelt mennyiség jóval meghaladja az erdõk természetes megújuló képességét.

A biodiverzitás csökkenése mellett komoly gondot jelent, hogy a kiirtott, nagy kiterjedésû összefüggõ erdõségek az adott területeken földcsuszamlások és áradások potenciális forrásaivá válnak, mivel az esetek nagy részében a kitermelés után elmarad az új erdõtelepítés. A kiirtott természetes trópusi erdõk helyét többnyire olajpálma ültetvények vagy mezõgazdasági területek foglalják el. Ez utóbbi esetben a talaj igen hamar kimerül, így a gazdálkodóknak újabb földeket kell feltörniük.

Veszélyben a kelet-európai erdõk

Az illegális fakereskedelem egyik legnagyobb felvevõpiacát az EU tagállamok adják, ugyanakkor elsõsorban az újonnan csatlakozó illetve környezõ országokban igen jelentõs illegális fakitermelés folyik. Szakértõk szerint Magyarországon ez nem számottevõ, viszont Bulgáriában, Szlovákiában, Ukrajnában valamint Romániában becslések szerint a kitermelt famennyiség 10-45 százaléka illegális forrásból származik. Ezeknek a területeknek a védelme azért is különösen fontos, mert olyan növény és állatvilágnak biztosítanak élõhelyet, amelyek európai állományai jelentõsen visszaszorultak vagy már eltûntek.

[Bikertigger]

"Borfeleslegbõl készülhet bioetanol
2006. január 26., csütörtök, 10:01

Uniós pályázat indul négy ország – köztük Magyarország – borfeleslegébõl történõ bioetanol-gyártásra. A pályázat március 1-én zárul.
A pályázat 666 095 hektoliter bor eladására vonatkozik, ebbõl egyenként 250 ezer jut Franciországra és Olaszországra, 150 ezer Spanyolországra és 16 095 hektoliter Magyarországra. Az Európai Unió hivatalos lapja, az Offical Journal kitért arra is, hogy az eladást követõen az adott ország intervenciós hivatalai (Magyarországon az FVM-hivatalok) ellenõrzik, hogy a bort valóban bioetanol-gyártásra használták fel.
Mi a bioetanol?
Üzemanyag elõállítására alkalmasak a magas cukor- és keményítõ-tartalmú haszonnövé-nyek, melyekbõl erjesz-téssel alkohol állítható elõ. Európában leginkább cukorrépát, búzát és ku- koricát használnak erre a célra, Svédországban pedig fûrészport. A motoralkoholok közül a legelterjedtebb bioüzem- anyag a bioetanol, ami víztelenített alkohol.
Franciaország, Olaszország és Spanyolország az EU három legnagyobb bortermelõje, tavaly több mint 180 millió uniós pénzt kapott arra, hogy borfeleslegeit disztillálja, illetve ipari alkohollá, vagy bioüzemanyaggá dolgozza fel. Nagy András, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója korábban jelezte: Magyarországon az éves bioetanol termelés mintegy 10 ezer tonna, amely az idén kétszeresére-háromszorosára emelkedhet. Az uniós irányelv szerint 2010-re az üzemanyagokban a megújuló energia aránya el kell, hogy érje az 5,7 százalékot. Magyarországon jelenleg ez kevesebb, mint 1 százalék, de az uniós átlag sem éri el a 2 százalékot.

Hazánkban a bioüzemanyag-gyártás az idei évben kezd fellendülni. A Mol Rt. tavaly pályázat útján választotta ki bioetanol-beszállítóit, s a vállalat egy zöldmezõs beruházással új bio-ETBE-üzem építését is tervezi Tiszaújvárosban. A gyártásban érdekelt szeszipari cégek például a Gyõri Szeszgyár Rt. és a Hungrana Kft. meglévõ kapacitásaik bõvítésére készülnek, hogy ki tudják elégíteni a növekvõ igényeket.
Menedzsment Fórum / MTI"

[PR]

Kedves PR! Olvasd el az Alkoholkraftstoffe c. könyvet, a Mezõgazdasági Könyvtárban megvan.

Ez lehet, hogy hülye kérdés, de ugye ez magyar nyelvû?

Felírom, de majd nyáron.

[lazus]

Kedves PR! Olvasd el az Alkoholkraftstoffe c. könyvet, a Mezõgazdasági Könyvtárban megvan.

[PR]

Tegnap nem láttátok a szólás szabadságát?

Bár elaludtam rajta, de volt benne egy Nobel- díjas tudós (nevére nem emlékszem, sajna), aki kitalálta, hogy a mostani autók mehetnének (azt hiszem) metil-alkohollal, aminek az elõállításához a globális felmelegedésért felelõs CO2 kell.

Valaki nem látta?


Lens, boldog szülinapot :impreziar

[raycoon]

Sajnos én sem tudok róla sokat, de kicsit utánnanéztem. Amikor azt mondják, hogy a nullponti energián alapuló rendszerbõl több energiát lehet kivenni, mint amennyit belefektettél, nem számolják bele a kinyert nullponti energiát. Valójában semmi más nem történik, minthogy összeadódik a befektetett és a nullponti energia változásából kinyert energiatöbblet, így lesz látszólag több amit kiveszel.
Ezen kívül a nullponti energia kutatása feltevések és találgatások sorozata, és akármilyen ígéretesen hangzik, a közeljövõben biztosan nem ez fogja forradalmasítani az energiapiacot.

Félre ne értsd, nem gondoltam, hogy ez perpétummobile és az energia megmaradás törvényét is fel akarják rúgni. Ha mûködik, akkor max nem tudják, hogy "honnan jön" a nullponti energia.
Pedig - ha nem kamu az egész - akkor talán pont az ilyen kutatások jelenthetnének kiutat...

[Zed]

Zed: nem sokat tudok róla, azért kérdezem. A nullponti energiának nevezett dolgot kihasználó eszközökrõl nem azt állítják, hogy jobb a hatásfoka, mint 100%?

Sajnos én sem tudok róla sokat, de kicsit utánnanéztem. Amikor azt mondják, hogy a nullponti energián alapuló rendszerbõl több energiát lehet kivenni, mint amennyit belefektettél, nem számolják bele a kinyert nullponti energiát. Valójában semmi más nem történik, minthogy összeadódik a befektetett és a nullponti energia változásából kinyert energiatöbblet, így lesz látszólag több amit kiveszel.
Ezen kívül a nullponti energia kutatása feltevések és találgatások sorozata, és akármilyen ígéretesen hangzik, a közeljövõben biztosan nem ez fogja forradalmasítani az energiapiacot.

[lazus]

Most írok egy cikket a napenergiával mûködtetett klímaberendezésekrõl. Ezzel kapcsolatban sokat olvastam a napelemekrõl, napkollektorokról.
Áram elõállítása napelemmel: ugyanazok a gondok, mint szélturbinák esetében. Viszont melegvíz elõállítására kívállóan alkalmas. Egy gond van csak vele: qrva drága! Egyszerûen nem éri meg anyagilag. Ha nincs sok pénzed, akkor nem tudod megfizetni.
Ajánlom, nézzétek meg a www.naplopo.hu oldalt. Mivel a bikemag nem politikai oldal, így nem másolom ide az ott leírtakat.

[lazus]

Sajnos a szélerõmû teljesen elbizonytalanítja az ország áramellátását. Az a baj, hogy minden szélerõmû mellett ott kell, hogy forogjon egy gázturbina-tartalékként.
Ha azt a pénzt, amit szélerõmû építésére költenek, a hagyományos erõmûvek hatásfokának a növelésére költenék, sokkal tobb CO2-t tudnánk megspórolni. (Ez ki van számolva, csak a szélerõmû látványos parasztvakítás).
A szélerõmûvet úgy célszerû felhasználni, hogy azt nem kötik rá a hálózatra: pl vizet emelnek vele (és csinálnak egy víztározós csúcserõmûvet) vagy hidrogént állítanak vele elõ, stb.
Osztrákoknál azért tud mûködni a rendszer, mert ott rengeteg, könnyen szabályozható vízerõmû van. Ami itthon nincs, mert a zöldek nem engedik. És nem csak Bõs-Nagymarost nem engedték. 2 tárolós vízerõmû volt tervbe véve: nem. Egy gátat kellett építeni a Dunán: OK. Jó, akkor tegyünk bele egy turbinát is: NEM. Ja, és az osztrákoknál sem építhetnek már több szélkereket, a németeknél pedig a meglévõ kerekek max 50%-a mûködhet egyszerre.

[PR]

Pár évvel ezelõtt az Opel kihozott egy olyan sportautót, ami 6-7 mp alatt gyorsult 100ra, ment 180-al és ekkora sebességnél is "csak" másfél liter gázolajat zabált.

A lényeg a légellenállás csökkentése volt.

Igaz csak két személy fért el benne, de sportkocsiba minek több.

Ez csak példa arra, hogy ha akarnának, tudnának csinálni olyan autókat, amik mondjuk fele ennyi üzemanyagot zabálnának.

De szerintem a legtöbb konzorcium olajmágnások kezében vannak.


Imádom, amikor leírják, hogy az új generációs X autó fogyasztását sikerült 2,3 %-al csökkenteni.
Váo, a generációváltások között van 8-10 év.

Fejlõdõképes az autóipar

[Hápi]

Szép álom: szélerõmûvek elõállítják az energiát a víz bontásához, így abból hidrogén lesz és a közlekedési eszközök ezzel üzemelnek Vagy nem is kell a szél, ott vannak a mikrobák. Már csak a hidrogén biztonságos tárolását kell megoldani és el lehet dobni az olajos meg a benzines kannát, betúrni az olajkutakat. Csak mi látjuk ezt ilyen egyszerûen, vagy tényleg csak ennyi lenne az egész? Akkor miért nem mûködik még?

Beírtam a keresõbe és nini, miket dobott ki:
http://totalcar.hu/m...nika/fordp2000/
"A legjobb talán, hogy a P2000 motorral szerelt autót ugyanúgy kell vezetni, mint a benzinest. Nem csoda: a P2000 a Ford Focusban található Zetec kétliteres motorra épül. A fô alkatrészek teljesen megegyeznek: a gyújtás, az adagolás, sebességmérô ugyanolyan elven mûködik, mi több, gyakorlatilag ugyanaz. Talán csak annyi változik, hogy nem az üzemanyagszintet látjuk a mûszerfalon, hanem a tank nyomását (kp/m2-ben). A sûrítési arány 14.5:1, a motor hatékonysága 25-30 százalékkal jobb benzines elôdjénél."

http://broker.origo....drogenauto.html
"Bár a folyamat valóban egyszerû, a rendszer több ponton is labilis. A hidrogént ugyanis nehéz a cseppfolyós állapot eléréséhez szükséges nagy nyomáson tárolni, valamint a töltõállomásról nehéz és sokáig tart átfejteni azt az autó tartályába. A másik probléma, hogy az oxidáció során nagy mennyiségû hõ keletkezik, ami árt a porózus hordozóra, igen vékony rétegben felvitt katalizátor fémnek.
Az üzemanyagcellás autók technológiáját hosszú évekkel ezelõtt kidolgozták, ám még mindig nem sikerült leküzdeni olyan alapvetõ problémákat, mint például a téli hidegindítási nehézségek, a megbízhatatlan mûködés, és a cellák rövid élettartama."

http://www.zoldtech....hidrogenkettank
"A rekordot felállító hidrogénautó benzinre átszámított fogyasztása fél liter száz kilométeren."

És a végére. Mi magyarok se maradjunk ki belõle:
http://www.zoldtech....ek/20060114pecs
"A legkorszerûbb technikával ellátott hibrid és elektromos meghajtású kukásautókat készít egy magyar konzorcium 2008-tól Pécsett."
És még több:
http://www.zoldtech....ek/20060114pecs

[Zed]

Én is ezt mondom lensnek, Bag nincs messze, simán bebringázhatna a srác és nem csak az idõnyereség miatt. Én sem voltam valami sportos alkat, amíg nem kezdtem tekerni.

[raycoon]

Oké, akkor "csak" 11 óra és úgy azért szerencsére jut rendesen a családnak is idõ. Akkor sem semmi, hogy 6 óra munkához 5 órát utazik!
/Nem egy sportos alkat? Egy outival másfél óra alatt is bent lenne.. :)/

Zed: nem sokat tudok róla, azért kérdezem. A nullponti energiának nevezett dolgot kihasználó eszközökrõl nem azt állítják, hogy jobb a hatásfoka, mint 100%?

[Zed]

Eric, "plazmásítani a vizet" - MI VAN???? :scared:
Szerintem amirõl te beszélsz az a hidrogénautó, de egyáltalán nem számít újdonságnak, több cég kisérletezik vele a 70-es évek óta (pl: Merga). A hajtóanyaga hákettõ, ami a levegõ oxigénjét felhasználva elég, az égéstermék pedig víz. A hákettõt pedig víz bontásával állítják elõ, DE NEM AZ AUTÓBAN!!! Mégpedig azért nem, mert ez lehetetlen, legalábbis a ma tanított fizika szerint. A lényeg az, hogy azonos mennyiségû, vagy nagyobb energiát kell befektetni a víz bontásába, mint amennyit az elégetésével ki tudsz nyerni belõle, mivel ember által épített rendszer még soha nem mûködött 100%-os hatásfokkal. A vízbontáshoz elektrmos áram kell, márpedig, ha az autóban bontod a vzet, az azt feltételezi, hogy már rendelkezésedre áll a szükséges elektromos energia, tehát akkor mia a bánatnak kéne vizet bontani vele, majd némi veszteseéggel egy motorban, vagy cellában elégetni, hogy újra elektromos árammá, vagy mozgási energiává alakítsd???û
A hidrogént a valóságban valamilyen tárolóedényben rakják az autóba, és a hidrogénautó elterjedésének az egyik legfõbb gátja, hogy egyelõre még nincs kiforrott és biztonságos megoldás erre. A gázpalack ugye mûködik, de mi van, ha megsérül? A hidrogén sokkal hevesebben ég, mint a PB gáz, vagy a benzin, tehát biztonságosnak aligha nevezhetõ. Az ezen dolgozó kutatók azt igérik, hogy egy évtizeden belül megjelenhetnek a hidrogénautók és az õket ellátó infrastruktúra.