Az erdész mint házigazda kritizálhat, de sok joga valóban nincs.
Viszont a természetõr
az Zöldmániás... persze, a rendõr meg kékmániás mi?
A természetõr elõl max a sprint menthet meg, de csak akkor érdemes próbálkozni vele, ha biztosra mész.
És utána uttalan utakon gyorsan lelécelni valahova jó messzire. Viszont ha csekket kapsz, az nem BKVs csekk, hanem valódi bünti, mintha a rendõrtõl kaptad volna. És ha indoka van rá (az erdõben bringázás természetesen önmagában nme ok rá) akár elõ is állíthat.
Egy kis szemelvény az idevágó trv+rendeletbõl::
1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.)
...
59. § (1) A természeti értékek és területek, különösen a védett természeti értékek és területek õrzése, megóvása, károsításának megelõzése érdekében - egyenruhával és szolgálati lõfegyverrel ellátott tagokból álló - Természetvédelmi Õrszolgálat mûködik valamennyi igazgatóság szervezetében.
(2) A Természetvédelmi Õrszolgálat tagjainak, valamint az igazgatóság részérõl eljáró hatósági személyeknek a jogait és kötelezettségeit külön törvény határozza meg.
9/2000. (V. 19.) KöM rendelet
a Természetvédelmi rszolgálat Szolgálati Szabályzatáról
A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 59. §-ának (4) bekezdésében, valamint 85. §-ának
pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
1. § A Természetvédelmi rszolgálat Szolgálati Szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed:
a) a nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) szervezetében mûködõ Természetvédelmi rszolgálatra (a továbbiakban: rszolgálat) és tagjaira (a továbbiakban: állami természetvédelmi õr);
a települési önkormányzat természetvédelmi õrszolgálatára, az önkormányzati természetvédelmi õrökre (a továbbiakban: önkormányzati természetvédelmi õr), (az a) és a
pont a továbbiakban együtt: természetvédelmi õr).
...
12. § (1) A természetvédelmi õr szolgálata teljesítése, illetve munkaköre ellátása során - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - köteles intézkedni, ha a természet érdekeit sértõ, vagy veszélyeztetõ magatartást, szabálysértést, illetõleg bûncselekményt észlel.
(2) Természetvédelmi érdeket sértõ bûncselekmény vagy szabálysértés észlelése esetén - természetvédelmi õri igazolványának felmutatásával, valamint e jogszabály szabályai szerint - szolgálaton kívül is intézkedni köteles, feltéve, hogy intézkedésre alkalmas állapotban van.
(3) Intézkedésre alkalmas állapotnak tekinthetõ különösen, ha a természetvédelmi õr nincs szeszes italtól, kábítószertõl, illetve kábító hatású anyagtól vagy szertõl befolyásolt állapotban.
(4) A természetvédelmi õr az intézkedéseit a következõk szerint köteles foganatosítani:
a) intézkedése kezdetén közli természetvédelmi õri mivoltát az intézkedés alá vonni kívánt személyek, amennyiben nem szolgálati egyenruhát visel, szolgálati igazolványa és jelvénye felmutatásával igazolja intézkedési jogosultságát;
az intézkedés kezdetén közölni kell az intézkedés célját, az érintettet figyelmeztetni kell magatartása jogsértõ jellegére, és fel kell szólítani cselekménye abbahagyására, illetve távozásra;
c) igazoltatás esetén valamennyi olyan okmány elfogadható, amelybõl az érintett személy személyazonossága egyértelmûen és hitelt érdemlõen megállapítható; elfogadható igazolásként a természetvédelmi õr által ismert, vagy más jelen lévõ és igazolt személyazonosságú személy nyilatkozata is; az igazoltatás során közölni kell annak okát az érintett személlyel;
d) az állami természetvédelmi õr általi elõállítás foganatosítása esetén az érintett személlyel közölni kell az elõállítás indokát;
e) a jogszerûen visszatartott, illetve elvett tárgyakat az állami természetvédelmi õr köteles haladéktalanul az igazgatóságra, fegyvert, továbbá az élet kioltására alkalmas, illetve más veszélyeztetõ eszközt az illetékes rendõrhatósághoz bejuttatni;
f) helyszíni bírságot az erre rendszeresített számozott készpénz-átutalási megbízás igénybevételével kell kiszabni.
(5) A fegyveres erõk, a rendvédelmi szervek tagjával szemben a természetvédelmi õr a testület és a rendfokozat tekintélyének megóvásával intézkedik. A személyi szabadságot korlátozó természetvédelmi õri intézkedésekrõl szóló rendelkezéseket a fegyveres szervek tagjaira vonatkozóan is alkalmazni kell.
(6) A Magyar Honvédség tényleges katonai állományú tagját a legközelebbi helyõrség-parancsnokságra kell elõállítani. Ha az távolabb van, mint a legközelebbi rendõri szerv, a rendõri szervhez kell az elõállítást foganatosítani, és errõl értesíteni kell a helyõrség parancsnokát vagy ügyeletesét.
(7) A rendvédelmi szerv tagját az illetékes rendvédelmi szervhez kell elõállítani. Errõl az illetékes szerv parancsnokát (az ügyeletes tisztet) értesíteni kell.
(8) A fegyveres erõk tagját is a rendõri szervhez kell elõállítani, ha az arra okot adó cselekményét polgári személlyel vagy rendvédelmi szerv tagjával közösen követte el.
(9) Ha az elõállítandó személy a jogszerû intézkedésnek ellenszegül, vagy az intézkedõ személy ellen támadást intéz és a birtokában fegyver vagy élet kioltására, illetve személyi sérülés okozására alkalmas eszköz van, a biztonsági intézkedések megtétele mellett fel kell szólítani fegyvere, illetve az elõzõekben megnevezett eszközeinek átadására, és le kell fegyverezni, illetve az eszközöket el kell venni. A fegyver elrejtésének gyanúja esetén annak felkutatása érdekében szükséges - jogszabályban számára biztosított - intézkedéseket meg kell tenni.
(10) A személyes szabadságot korlátozó intézkedésekre és kényszerítõ eszközökre a külön jogszabályban elõírtakat az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.