4846 hozzászólás a témában

[lor]

a jo huto halkabb
jobb hatasfokkal hut.

[rob]

mi a különbség hûtõ és jó hûtõ között cpu-ra? egy JÓ hûtõtõl többet ki tudok csikarni belõl? veizhûtést nem akarok, bár 40 ezerért van már kompletten a depo-n.

[Gui]

lor: az igen
nekem meg ilyen karoram van ajanlom mindenkinek bar a eros rideot nem birja


rob: nincs mit remelem csendesebb lesz a geped is
ha szeretnel egy jo hutot a cpura akkor:
www.glacialtech.com itt vannak nagyon jok.
vagy www.zalman.co.kr ezek kiralyak csak dragak is.

[lor]

akkor vegre en mondok vmi ujdonsagot ebben a forumban! :-)
http://www.bluetake....BT009M_subS.htm
a 128-as 70$ ebayen
de az sok

[iljicS]

Ilyenrõl én még csak nem is hallottam.

[lor]

fogadjunk, hogy nem tudtok olya usb-re csatlakozo blutooht cumot ami egyben flash memoriakent is mukszik.
most ilyet kell szerezni.

[rob]

köszönöm, mostmár csak meg kell vegyem, de itthon a depon 12.800-ért árult chieftech 420-as-t a csákó 18.500-ra mondta. OMG! 700 huf oda-vissza pest, inkább felmegyek egyszer.

[Gui]

szerintem csak dizajn

[AGA]

Miért van rajta keresztbe az MCH? Érdekes egy lap.

[Gui]

AGA: huhh eleg regi asszem 2002 es www.remote.hu asszem jol irtam.

[Gui]

nem nem egyformak. neked 20 csati kell intel csatival (kulon 4es)

[rob]

namost.
igy néz ki az alaplapom ábrája. katt rá.

a mistral szerint ami nekik van táp, az csak 24 tûs. de ahogy én ezt nézegetem, ide idefér a 24-es is, mert most nekem ugye egy 20-as meg egy 4-es van csatlakoztatva -egymás mellé. tudok használni ott egy huszonnégyest? ugyanazok a darabkák vannak benne, mint a mostani kettõben?

[AGA]

Ez mikori dolog? Régebben (kb egy éve) én is belemerültem ezekbe, de ezt valahogy sehol sem olvastam. És bár meg szoktam figyelni rendesen az újjabb alaplapokat is de sohasem találtam kislemez meghajtónak külön csatlakozást, igaz nem is kerestem, mert nekem és még jópár ismerõsömnek nincs kislemezmeghajtó a gépében, mert elavult, lassú és összességében a cd-s tecnológia ma már olcsóbb, jobb, tartósabb. Akkor meg minek van rajta.

[Gui]

A csatlakozótípusok

Ahhoz, hogy össze tudjuk kapcsolni a tápegységünket az energiaellátást igénylõ alkatrészeinkkel, szükség van vezetékekre és azok végein csatlakozókra. Annak érdekében, hogy ne lehessen rossz helyre dugni egy tápcsatlakozót, külön csatlakozót találhatunk az alaplaphoz, a merevlemezes- és az optikai meghajtókhoz, a kislemezmeghajtóhoz és a Serial-ATA egységekhez.

Nagyon sokszor találkozhatunk a gyakorlatban helytelen elnevezésekre. Ilyen például, hogy egyszerûen Molex csatlakozónak hívják a perifériákhoz tartozó 4 polusú csatlakozót. Pedig valójában a Molex nem típust, hanem gyártót jelöl. A Molex cég rengeteg féle csatlakozót gyárt, errõl a honlapjukon gyõzõdhetünk meg: http://www.molex.com



A szabvány Main Power Connector-nak, vagyis fõ tápcsatlakozónak nevezi a fentebb látható, alaplapra illeszthetõ csatlakozót. Kétféle típus létezik belõle, a 20 és a 24 érintkezõs. Mivel a 24 érintkezõs csak a 2.0-ás ATX12V Tápegység tervezési szabványban van elõször említve és ennek a szabványnak megfelelõ tápegységek jelenleg még nem elterjedtek az asztali gépek piacán, ezért a hétköznapi életben nem nagyon találkozhatunk még vele. De azért fontos megemlítenünk, mert valószínû, hogy a jövõben össze fogunk vele futni. A plusz 4 érintkezõn egy +3.3V-os, egy +5V-os és egy +12V-os feszültség mellett egy földvezeték(GND) is helyet kapott.

Minden jelhez különbözõ szín tartozik a könnyebb felismerhetõség miatt. A fentebb található ábrán láthatjuk a fõ tápcsatlakozó két típusát, az érintkezõik elnevezéseit és a hozzájuk tartozó színeket. A szabvány szerint a 20 érintkezõs tápcsatlakozó típusa Molex 39-01-2200, a 24 érintkezõsé pedig Molex 39-01-2240. Ezeket a típusokat nem kell feltétlen megtanulni, csupán tájékoztató jelleggel említettem meg. Azonban fontos megjegyezni, hogy nem kötelezõ a Molex által gyártott csatlakozó használata, elég ha a mechanikai és fizikai méretek megegyeznek azzal.

A másik tápcsatlakozót az Intel Pentium 4-es processzorokhoz szokták alkalmazni, ám megjelentek a piacon az olyan AMD processzorokat magukba fogadó alaplapok, amiken szintén megtalálhatóak és használatuk erõsen ajánlott. Neve +12V-os tápcsatlakozó (+12V Power Connector), típusa Molex 39-01-2040, vagy ehhez hasonló. A hozzá tartozó jelek megnevezéseit és színeit a következõ ábrán láthatjuk.

Érdemes megjegyezni, hogy a 2.0-ás ATX Tápegység tervezési szabvány megkülönbözteti a fõ tápcsatlakozóra és a +12V-os tápcsatlakozóra kötött +12V-os feszültségágat. Elõbbit +12V1DC-nek, utóbbit +12V2DC-nek nevezi. A korábbi szabványverziók nem tesznek ilyen megkülönböztetést.

Most, miután megnéztük milyen csatlakozókat találunk az alaplapunk számára, vegyük sorra a perifériák tápcsatlakozóit is. Kezdjük a Periféria csatlakozónak (Peripheral Connector) nevezettel, típus szerint az AMP 1-480424-0-val (Molex 8981-04P). Mindenki ismeri, a winchesterek- és az optikai meghajtók tápellátásához használjuk. Négy érintkezõ található rajta, ebbõl kettõ föld potenciálon van, egy +5V-on, egy pedig +12V-on. Mint mindenhol, itt is a piros vezeték jelöli a +5V-ot, a sárga a +12V-ot és a fekete a földet.


A kislemezmeghajtók számára külön tápcsatlakozót alakítottak ki, melyen szintén az elõbb említett négy jel található meg. Ez az AMP 171822-4 típusú csatlakozó a szabványban Floppy tápcsatlakozó (Floppy Drive Connector) néven található meg. Mindkét csatlakozó jellemzõit megtaláljuk a következõ ábrán.

Amióta nem csak párhuzamos ATA meghajtókat (P-ATA) lehet kapni, hanem soros társaik (S-ATA) is megjelentek a piacon, szükségessé vált a számukra kidolgozott csatlakozókat is beleépítsék a tápegységekbe. Ezeket S-ATA tápcsatlakozóknak (Serial ATA Power Connector) hívjuk. Típusuk Molex 88751, vagy hozzá hasonló. Amint láthatjuk, három különbözõ feszültség található rajta +3.3V, +5V és +12V. A csatlakozóhoz két vezetéken fut a föld, hogy elbírja mindhárom ág áramát.



Egy nagyon fontos dolgot meg kell jegyeznünk, mert hiába hangzik triviálisnak, sokan másképp gondolják. Nevezetesen, hogy bár sokféle csatlakozót láthattunk, a kábelek és a hozzájuk tartozó jelek nem változtak. Vagyis például a kislemezmeghajtón és a merevelemez meghajtó esetében csupán a csatlakozó alakja változott, de ugyanazok a kábelek találhatóak rajtuk. Ez azt jelenti, ha be tudnánk dugni a kislemezmeghajtó csatlakozójába a winchesterét, akkor azzal ugyanúgy mûködne.

[Gui]

csakis kesztyus kezzel !

[rob]

kimerítõ volt, köszönöm. maradok tehát akkor a chieftech-nél, ha a mistralnak tényleg van. ha a depon fennlevõ (mega honlapjukon is fennlevõ) cucc nincs a boltban, majd jól elkérem a panaszkönyvet!

edit: nem értem ezt a 20 meg 24 tûs alaplapi csatlakozást. mert most nekem mintha 24 tû lenne, de egy huszas meg egy négyes külön. teljesen nemértem van

[Gui]

forras: remote.hu

[Gui]

A PFC

A PFC a Power Factor Correction rövidítése. Magyarra lefordítva teljesítménytényezõ javítást jelent. Az ideális az lenne, ha egy tápegység teljesítmény tényezõje 1 lenne, mert az azt jelentené, hogy ugyanakkora teljesítményt ad le, mint amekkorát felvesz. Ám ez a valóságban lehetetlen, viszont megközelíthetõ. Egy PFC nélküli számítógép tápegység teljesítmény tényezõje 0.6-0.7 körül van, de PFC segítségével 0.9-re, vagy még jobbra is javítható. Ahhoz, hogy megértsük a PFC lényegét, egy pár dolgot nélkülözhetetlen tudnunk és értenünk.


Képre kattintva nagyobban láthatod Itt látható, hogyan is néz ki egy számítógép tápegysége vázlatosan, ami a valójában egy kapcsoló üzemû tápegység. A bemenetén egy ún. Graetz-hidas csúcsegyenirányító alakítja át a 230V váltakozó feszültséget kb. 324V egyenfeszültséggé. A lenti ábrán is jól látható, a Graetz-híd 2 pár diódából áll, melyeknek az ún. nyitófeszültségük 0.6-0.7V körüli érték. Ez azt jelenti, hogy amennyiben éppen átfolyik rajtuk az áram, akkor ekkora feszültség esik rajtuk.

Az egyenirányításkor egy idõben csak az egyik pár diódán folyik áram, ezért ez úgy 1.2-1.4V feszültséget jelent, mely feszültség levonódik a hálózati feszültségbõl. Jelentõs feszültség-veszteséget ez akkor jelentene, ha alacsony feszültséget egyenirányítanánk, de jelen esetben nem így van.

A hálózati feszültség 230V/50Hz-es szinuszos jel, amit ha az elõbb említett módon egyenirányítunk, akkor a kimeneten a szinusz abszolút értéke jelenik meg. Mivel az így kapott jel még mindig nem elég "sima", ezért egy ún. puffer kondenzátorral kisimítják. Ez a kondenzátor emeli meg a kimeneti feszültséget a szinuszos jel csúcsértékére, ami 324 V körüli érték.

Ennek az egyenirányításnak van néhány jellemzõje, ami jelen esetben problémát jelent. Ilyen például az, hogy a puffer kondenzátor csak a hálózati feszültség csúcsértékének közelben töltõdik. Ez eredményezi az itt látható jelalakot.

A kondenzátornak töltõdésekor kell felvennie akkora töltésmennyiséget, amit késõbb lead, hogy kisimítsa az egyenirányított feszültséget. De mivel ez a töltõdés csak a feszültség csúcsértékénél történik, az ehhez szükséges töltõáram maximum értéke többszöröse annak, mint ami akkor lenne, ha a teljes periódus alatt történne a feltöltõdés.

Az így létrejövõ töltõáram jelalakja impulzus-szerû jelalak, aminek számottevõ felharmónikus tartalma van. Nekünk az lenne az ideális, ha sikerülne szinuszos jelalakká alakítanunk. Minél jobban sikerül, annál kevesebb veszteség keletkezik. Mert a felharmónikusokból nem tudunk hasznos teljesítményt kinyerni.

A PFC megvalósítására sokféle megoldás létezik. Például az egyik, amikor a felharmónikus tartalmat szûrik ki, ezt kvázi-PFC-nek, vagy a hétköznapi nyelv szerint passzív PFC-nek nevezik. A másik pedig amikor valamilyen vezérlõáramkör segítségével ún. boost kapcsolást alakítanak ki, ezt full-PFC-nek vagy aktív PFC-nek hívják. A passzív PFC segítségével nagyjából 0.9-re javítható a teljesítménytényezõ, az aktívval pedig akár 0.98-ra is.


Képre kattintva nagyobban láthatod Nem a leglényegesebb tulajdonságuk, de az aktív PFC-s kapcsolások általában széles bemeneti feszültségértékek között képesek mûködni. Ez azt jelenti, hogy például akár 90 V-tól egészen 268 V-ig terjedõ váltakozó feszültségû táplálásról is képesek üzemelni. Ez teljes mértékben az alkalmazott kapcsolás kialakításától függ. Tehát képesek elviselni a hálózati feszültség kisebb ingadozásait és a hosszabb ideig tartó kisebb túlfeszültségeket is, de nem védenek a nagyobb, például villámcsapás okozta túlfeszültségek ellen. Továbbá alkalmazásuk esetén áthidalható az amerikai és az európai hálózati feszültségszint különbségekbõl adódó probléma, vagyis az, hogy Európában 230 V-os hálózat, Amerikában pedig 115V-os hálózat van. (Késõbb majd 240 V és 120 V lesz – a szerk.) A passzív PFC-krõl ugyanez nem feltétlen mondható el.

[Dr.Stein]

GUI:

Eddig én sem, azért érdeklõdöm.

[AGA]

erre célzott.
erõsen nézd meg h azt adnak e a kezedbe amit kifizetsz.
nem egy bolt próbálja bejátszani, hogy...

Pontosan. A mistralnak szokása átbaßni az embereket, emiatt nem a legnagyobb egy ideje, meg még drága is. A Bluefish korrektebb, vagy az Alien (király utca), a garanciát is normálisan kezelik (nemúgy a mistral)