Kala!
Én is magam szerelem a gépeimet, már 25 éve, és most raktam (rakom össze az x.-ket) a tapasztalatom az, hogy az általad használni kívánt átdobóhoz nem mindegy, hogy milyen hajtómûvet raksz fel. Én most egy polaris vázra szerelek 44-32-22 truvativ hajtót és deore átdobót. A lényeg, hogy ehez egy 107-es monoblockot kellet venni, egyébként nem volt tökéletes, és ráadásul a lánc sem volt jó, így egy hg-92-es láncot is vehettem. Amivel tökéletes lett az egy Sram plazma grip. Ez mindjárt 40 rugót emésztett fel és rengeteg bosszúságot. Miután ezeket felraktam utána már gyerekjáték volt a beállítás, betartva a felsõ lánctányér és a kanál közti 3mm-t.
mst olvastam végig ezt a topicot és a véleményem és a tapasztalatom, ha elfogadjátok az, hogy túl drága szerszámot nem érdemes venni, mert ezt úgy sem használoja ki senki. Amit szerintem érdemes beszerezni ( típus megjelölés nélkül) azok az imbuszkulcsok általában 3-4-5-6-8, aki jól szervezi annak nem kell ennyi, monoleszedõ, racsnikulcs, lánckinyomó, hajtómûleszedõ, pz2-es csilag, 2-es lapos csavarhúzó, 15-ös villás, gumiszerelõ ( bár ezt kiskanál végével szoktam, mert amiket lehet kapni az csak a gumiárusnak dolgozik), és vízpumpa fogó, lehetõleg mûanyag betétes, hogy ne marja szét a az anyagot, küllõkulcs, kalapács (nem az ózdi samu ;D). Ezekkel szét és össze lehet rakni egy profi gépet is.
A célszerszámoknál azért ügyelni kell arra, hogy a megfelelõt vegye az ember, mert csak racsnikulcsból van vagy 8 féle, És ha mindent megveszel akár nyithatsz egy szerszámáruházat is. Az ilyen öszvér megoldású szerszámoknak nem vagyok híve, mert ha egy elszaródik belõle, akkor már ott vagy ahol a part szakad. A másik lényeges dolog, hogy minden csavarnak, anyának van egy olyan pontja, ahol már a szakadás határa van, ezért van az, hogy megadják a nyomatékot amivel meg lehet tépni õket. Nem akarok technológia órát adni, de az anyagnak is van fáradása, és ezt észben kell tartani, mert a bicón igen csak kivan téve mindenféle vektoros és csavarodásos nyomatéknak, ami az anyag fáradásához, majd töréséhez vezet. Ha túl húzod (nagyon erõs szerszám használata), akkor lehet, hogy indulásnál még tartat, de érkezésnél már a hátadon hozod a géped. Akinek nem nyomatékmérõs a keze az óvatosan bánjon ezekkel a szerszámokkal, mert könnyen szakíthatja az anyagot.

Szóval az otthon javítás szép dolog, de a veszélyes. Nem akarom a szervízeseket szidni, de sajna manapság kevés a jó szaki, aki ért ahoz, amit csinál, és persze szerszáma is van hozzá. Azért a veszélyesebb dolgokat (fékerõbeállítás, kormánymû) szerelését jobb szakemberrel végezni, és ez nem mindig az apuci, mert az öreg feltudja rakni a karnist a plafonra, még nem biztos, hogy ért is hozzá.
Bocsi, hogy ilyen hosszú voltam, de elsõ bejelentkezésnek szerettem volna ezekre felhívni a figyelmet. Lenne mit írni, deakkor azthiszem kizárnám magam. Akit érdekel, sok apró fogást ismerek és szívesen segítek.
Maci